Elmeszelte a bíróság a 337 milliárdos Déli körvasút projekt környezetvédelmi engedélyét

„Megsemmisítette a Fővárosi Bíróság a Déli körvasút nevű, egymilliárd euróba kerülő projekt környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra kötelezte a hatóságot és az alpereseket (BFK, NIF)”

– írja a VEKE a közösségi oldalán. A szervezet szerint „ez az a projekt, amely teherforgalmi korridort akar csinálni Budapest belsejéből, és minden létező uniós forrást elnyelne más projektek elől az elkövetkezendő évtizedben”.

Az újbudai civilek egy gyors értékelést is felvettek a döntés után az őket képviselő ügyvéddel, aki szerint a beruházó várhatóan megírja újból az engedélyt, kijavítja a hibákat. (A beszélgetést tartalmazó videó itt megnézhető.) Az ügyvéd szerint a lakosság reménye abban lehet, hogy maga a fejlesztés koncepciója – miszerint a mostani környezeti teherre egy dupla akkora terhet tesznek rá a vasúti teherforgalom növelésével –, nehezen védhető. Mint mondta: nagyon kevés város van a világon, ahol ilyen mértékű teherforgalmat a város szívén keresztülvezetnek.

A beruházók gyorsan reagáltak a hírre. Mint közleményükben írják, egy civil szervezet, illetve egy magánszemély pert indított a Pest Megyei Kormányhivatal ellen abból a célból, hogy semmisítsék meg a Déli Körvasút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyét. A bíróság ítéletében a felpereseknek adott igazat, a környezetvédelmi engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kell folytatnia.

A NIF Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ, mint a beruházói konzorcium tagjai közlik: a bíróság döntésének eleget téve minden tekintetben közreműködnek az újrainduló eljárásban. Biztosak benne, hogy a megismételt eljárásban sikerül bizonyítani, hogy a fejlesztés haszna környezet- és klímavédelmi szempontból összességében lényegesen nagyobb, mint amennyi a negatív hatása, mert a vasúti közlekedésből származó környezeti terhelés mérséklésére és kompenzálására megfelelő intézkedések történnek.

A közlemény szerint az eredeti környezeti hatásvizsgálati eljárás a hazai jogszabályi környezetnek megfelelően még a tervezés korábbi fázisában történt, most azonban már a kiviteli tervek készülnek, a közbeszerzési eljárás nyomán hatályos a kivitelezői szerződés is, így lényegesen pontosabb adatok szolgáltathatók mind a kivitelezés konkrét módjáról, mind a majdani, bővített kapacitású vasúti szakaszról, a korábbinál is egyértelműbben tisztázhatóak a környezetterhelési szempontból lényeges kérdések.

Itt tart a beruházás most

Mint azt korábban megírtuk, a BFK által készített Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fő, városon belüli eleme a Déli körvasút kialakítása, ami újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segítené a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.

A BFK legutóbbi összefoglalója szerint 2021 decemberében hatályba lépett Déli körvasút beruházás uniós támogatási, és kivitelezési szerződése, az építkezés a szerződés szerint 2023. és 2027. között történik. Az I. ütem kivitelezési összege 370 milliárd forint (uniós támogatás). A II. ütem (Népliget állomás, Ferencvárosi átemelés) tervezése folyamatban van, a kivitelezési tendereket 2022 elején írhatják ki.

337 milliárd forint

A Déli Körvasút Mészáros Lőrinc cége által végzett 337 milliárd forintos fejlesztése nem túlárazott, mivel a városi környezetben nemcsak a vágányokat bővítik, hanem átépítik a meglévő vágányokat, műtárgyakat, hidakat, zajvédő falakat építenek és kicserélnek 2 ezer ablakot is – írta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára Arató Gergely (DK) és Kocsis-Cake Olivió (Párbeszéd) kérdésére – írtuk korábban.

A két ellenzéki képviselő azt szerette volna megtudni, miért végez el Mészáros Lőrinc cége csaknem 338 milliárd forintért egy olyan vasúti fejlesztést, ami a szakértők becslése szerint 30-50 milliárdból megoldható lenne. A képviselők szerint a Déli Körvasút fejlesztése egyes nyugati beruházások, például a bécsi főpályaudvar árával összevetve is irreálisan drágának, túlárazottnak tűnik.

Orbán Balázs szerint a sajtóban megjelent, hivatkozási alapul szolgáló „szakértői” számítások felszínesek, a beruházás számos aspektusát figyelmen kívül hagyják. A városi környezetben ugyanis számos egyéb költségelemmel kell számolni:

• átépítik a meglévő vágányokat és műtárgyakat
• a fejlesztésnél összesen hét vasúti híd épül több mint 5 kilométer hosszú új vasbeton támfallal
• a projekt része a hidak kiépítéséhez szükséges közmű-, közút- és hídfőépítési feladatok is és a vonalszakaszon két új akadálymentes megállóhely is lesz
• 35 ezer négyzetméter zajvédő falat építenek
• a környező lakóházakban legalább 2 000 ablakot cserélnek ki jobban szigetelő nyílászáróra.