A kormány több mint ötven oldalban válaszolt az Európai Bizottság levelére

Több mint ötvenoldalas választ küldött a magyar kormány múlt héten az Európai Bizottság novemberi levelére, írja a 444. Az a két hónappal ezelőtti levél volt tulajdonképpen a jogállamisági mechanizmus első, informális lépése. Az uniós testület akkor egyebek mellett a Balaton környéki ingatlanfejlesztések, állami földárverések, egyetemek alapítványokba történt kiszervezése és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladása miatt érdeklődött, és szóvá tette a közbeszerzések átláthatatlanságát is, valamint összeférhetetlenségi kockázatokat is említett. (A lengyel vezetésnél a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról érdeklődtek.)

Azt, hogy a magyar kormány válaszolt a bizottságnak, múlt héten mi is megírtuk, de a több mint ötven oldalas, magyar nyelvű levél tartalma nem publikus, az ellenzék ugyan kérte a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra, de ezt nem tették meg. A 444 viszont hozzájutott a levélhez.

A lap szerint rögtön az elején rögzíti a szöveg, hogy mivel az EU bírósága még nem döntött az egész mechanizmus jogszerűségéről, ezért csak „az együttműködés tiszteletben tartása” miatt válaszol a kormány, a levelezést nem tartja hivatalosnak.

A szöveget Stelbaczky Tibor brüsszeli követ jegyezte, aki hosszan írt arról, hogy az elmúlt 12 évben milyen eredményeket ért el az ország, mennyire sokat erősödött a gazdaság. A 444 szerint a szöveg lényegében egy fricskaként értelmezhető, aminek az a fő üzenete, hogy „kapj el, ha tudsz!”.

A levélben a követ egyebek mellett válaszolt a legfőbb ügyésszel, a korábbi Fidesz-tag Polt Péterrel kapcsolatos vádakra, aki szerinte annyira független, hogy a parlament csak kétharmados többséggel választhatja meg, és a magyar alkotmányban külön benne van, hogy teljesen függetlenül végzi a dolgát a kormánytól. Máshol az EU-ban az igazságügyi miniszter utasíthatja a legfőbb ügyészt, Magyarországon viszont nincs erre mód – írta.

Ezen kívül válaszolt még például

• az OLAF vizsgálatokkal kapcsolatos gyanús esetekre;
• arra, hogy keretmegállapodásokban miért adnak oda előre rengeteg EU-s pénzt bizonyos konzorciumoknak;
• arra, hogy mennyire hatékonyan üldözik a korrupciót;
• valamint az egyetemek magánalapítványokba való kiszervezésének ügyére is.

A 444 szerint a levélben lényegében azt mutatja be a kormány, hogy miért nehéz a konkrét EU-s jogból kiindulva rajtakapni egy önkényeskedő rezsimet.

Hamarosan döntést hoz az EU bírósága

Bár korábban soha nem alkalmaztak ilyen eljárást az EU-ban, a jogállamisági mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el.

E miatt a mechanizmus miatt a magyar és a lengyel kormány 2020 decemberében majdnem megvétózta az EU egész költségvetését, és a két ország pert is indított az EU bíróságán, ahol február 16-án hirdetnek ítéletet. Erről az ítéletről Orbán Viktor pár napja belengette, hogy szerinte veszíteni fog a kormány, de ez politikai döntés lesz, ami ellen a tagállamoknak fel kellene lépniük.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa nemrég úgy nyilatkozott, Magyarországot csak legfeljebb az április 3-i parlamenti választások után sújthatja az EU a jogállamiság megsértése miatt.