Orvosi kamara: Az orvosoknak elegük van abból, hogy 1300 forintos nettó órabérért ügyeljenek
2021. december 20. – 10:42
A betegbiztonság romlásához és további orvoselvándorláshoz vezethet, ha a kormány nem rendezi végre az orvosok ügyeleti díjait – mondta a Telexnek Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. Azt mondja, sokáig már nem tartható fenn az a helyzet, hogy az orvosok jóindulatán múljon az ügyeleti munka, elfogadhatatlan, hogy ezért csak a normál órabér 70-90 százalékát fizessék ki.
Az orvosok idén márciusban azzal a feltétellel fogadták el a jelentős alapbéremeléssel járó egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ha az év közepéig méltányos ügyeleti díjakat határoznak meg. Hiába egyezett meg azonban ennek alapelveiről az orvosi kamara az Országos Kórházi Főigazgatósággal (Okfő) és az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), a kormány máig nem foglalkozott a kérdéssel, kifogásolta a kamara alelnöke.
Az orvosi kamara most egy karácsonyi kisfilmben hívja fel a társadalom figyelmét arra, hogy az alacsony díjak miatt egyre nehezebb ügyeletes orvost találni, egyre kevesebben egyre többet és fáradtabban dolgoznak.
Ki dolgozik a rendes munkaidőn túl az órabére 70 százalékáért?
Az év elején nagyon jelentős alapbéremelést kaptak az orvosok. Cserébe el kellett fogadniuk, hogy ezentúl nem lesznek közalkalmazottak, márciustól át kellett lépniük az újonnan megalkotott egészségügyi szolgálati jogviszonyba. A béremelés elsődleges célja a hálapénz kiiktatása volt, de kiderült: az egészségügy világa jóval bonyolultabb annál, mint hogy egy alapbéremelés megoldaná a gondokat.
Az orvosok jelentős része ugyanis nem reggel 8-tól délután 4-ig dolgozik. Ki kell fizetni azt is, hogy éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapon is készenlétben vannak, vagy nagyon is valóságosan a betegek és a műtőasztal mellett állnak, dolgoznak az orvosok. A megemelt bérek miatt ugyan az új rendszerben magasabb volt a számítási alap, de az ügyeletért csak az órabér 70-90 százalékát fizették ki attól függően, hogy azt hétköznap, hétvégén vagy ünnepnapon teljesíti az orvos.
Az orvoshiány miatt közben sok szakmában ennél jóval magasabb ügyeleti díjak voltak jellemzőek már korábban is, és mivel ez a pénz az orvosok keresetének jelentős részét tette ki, több helyen ez a változás jelentős érvágást jelentett az orvosoknak. Az orvosok alapvetően azzal nem értenek egyet, hogy az ügyeletekért miért csak a normál óradíjuk 70-90 százalékát akarják kifizetni.
„Vajon milyen más szakma képviselője hajlandó távol lenni a családjától és dolgozni éjszaka, a hétvégén vagy karácsony este úgy, hogy ezért még a rendes órabérét sem kapja meg?”
– tette fel a kérdést Álmos Péter. Az Egyesült Királyságban az ottani Állami Egészségügyi Szolgálat (NHS) kórházaiban az ügyeletben a rezidenseknek és a kezdő orvosoknak alapból az órabérük 137 százalékát fizetik ki.
Szakmánként és kórházanként is más az ügyelet
Idén februárban ezért több hazai kórházban az orvosok kilátásba helyezték: nem lépnek át az új jogviszonyba. Mivel emiatt ellátási nehézségek alakulhattak volna ki, az állami kórházakat felügyelő Országos Kórházi Főigazgatóság azzal próbálta hűteni a kedélyeket, hogy a kórházigazgatóknak megengedte a magasabb ügyeleti díjakat is – csakhogy ehhez nem adtak pluszpénzt. Több helyen az orvosok végül csak azzal a kitétellel voltak hajlandóak aláírni az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, hogy május végéig rendezik az ügyeleti díjakat.
Álmos Péter elmondása szerint május végéig csak az kapta meg legalább a 100 százalékos órabért az ügyeletekért, aki elfogadta az önként vállalt többletmunkát, tehát azt, hogy beosztható egy hónapban kettőnél több ügyelet ellátására. Nyáron ezt 100+50 százalékra emelték, mert nem találtak volna orvost az ügyeletekre, szeptemberre azonban újra lecsökkentették a díjakat, visszaállt a tavaszi helyzet.
Az ügyeleti díjak rendszerét tehát máig nem sikerült rendszerszinten megoldani. Ennek hátrányos következményeire már Kincses Gyula, a MOK elnöke is figyelmeztetett a Telexnek adott júniusi interjúban. Júniusban az ügyeleti díjak miatt több traumatológus mondott fel a zalaegerszegi kórházban.
A megoldásra váró probléma az, hogy nem minden orvosi ügyelet jár azonos terheléssel. Egészen más jellegű egy orvosi ügyelet egy szemészeti osztályon, egy krónikus belgyógyászati osztályon vagy egy pörgős sürgősségi betegellátó osztályon, emellett szakterületenként, végzettségenként, felelősségi körönként is vannak különbségek. A Magyar Orvosi Kamara tárgyalásokat kezdett az Országos Kórházi Főigazgatósággal és az Emmivel az ügyeleti díjak új rendszerének kidolgozására. Az alapelv továbbra is az, hogy minden orvos munkája egyaránt értékes – ezt fejezi ki az egységesen megemelt orvosi alapbér és a mindenkire érvényes ügyeleti alapdíj, amit a Okfő bruttó 6000 forintban állapítana meg.
A különbségeket a bruttó 6000 forintos ügyeleti óradíjhoz járuló szorzókkal jelenítenék meg, erről az egyeztetéseken sikerült megegyezni – mondta Álmos Péter.
- Külön szorzóval emelkedne az ügyeleti alapdíj egy rezidensnél vagy egy szakorvosnál.
- Másik szorzóval tennének különbséget az egyes szakterületek között. Más díjazásban részesülne egy rehabilitációs központban, egy traumatológián vagy egy akut pszichiátriai osztályon ügyeletet ellátó orvos. Külön kell elismerni az egyes szakmák veszélyességét, például a sugárterheléssel járó radiológusok munkáját vagy a
különböző felelősségi köröket, például a drog- vagy alkoholbetegeket, a maguknak vagy másoknak ártani akaró betegeket ellátó orvosok munkáját. - Egy harmadik szorzóval tennének különbséget aközött, hogy az adott ügyeleti munka mekkora várható terheléssel jár. Más ugyanis a munka jellege egy kisvárosnyi terület lakosságát ellátó orvosi ügyeletben vagy a legmagasabb progresszivitási szintű megyei kórház sürgősségi ügyeletén, ahová az egész megyéből, sőt régióból érkeznek azonnali akut ellátásra szoruló betegek.
A kormányra várnak
A félreértések elkerülésére Álmos Péter hangsúlyozta: bár valóban más a terhelés a különböző kórházak különböző osztályain, minden ügyeleti munka rendkívül fontos. Ilyenkor az orvosnak alapvetően a szaktudását, a felelősségvállalását és a rendelkezésre állását kell megfizetni. Hiába tűnik úgy kívülről, hogy egy ortopédia vagy szemészet éjszakai ügyeletén nem történik semmi, ha valamelyik betegnél kritikus állapot lép fel, akkor igenis pótolhatatlan az orvos gyors és szakszerű beavatkozása.
„Az elvek szintjén megtörtént a megegyezés az Okfővel, ezeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta. Tudomásunk szerint a Pénzügyminisztérium is rábólintott arra, hogy egy évben 70 milliárd forint körüli összeget tenne ki ez az ügyeleti díjazás” – mondta Álmos Péter.
Az ügyben azonban máig nem mondta ki a végső szót a kormány. A MOK úgy értesült, hogy egy őszi kormányülésen elodázták ezt a témát, ami után a kamara november 8-án levélben fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. A levélben azt írták: miközben a koronavírus-járvány terjedése újra óriási mozgósítást igényel az egészségügyben, az ügyeleti ellátások alulfinanszírozása az év eleje óta jelentős probléma. A Covid-osztályokon csak a kollégák önkéntes áthelyezésével lehet elegendő számú orvost biztosítani a koronavírusos betegek ellátására, és
„nem tartható tovább, hogy legyen olyan orvos, aki ügyeletben 1300 forintos nettó órabérért teljesíti életeket, családok sorsát befolyásoló feladatát”.
Gulyás Gergely a november 18-i kormányinfón az ügyeleti díjakra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: ez a probléma a járvány csúcsán „kevésbé égető”, egyébként ahol erre igény volt, ott a kormány szó nélkül kifizette a magasabb ügyeleti díjakat. Ha elmúlik a veszély, mondta Gulyás, hosszú távon is szabályokat kell hozni erre. A miniszter megemlítette azt is, hogy nem minden szakterületen van ugyanannyi orvos, és „nem minden ügyeleti munka igényel azonos aktivitást minden orvostól”, ebben jelentős különbségek vannak. Gulyás azt mondta: orvosszakmai konszenzus kell ezeknek a különbségeknek a díjazásáról, a kormány partner ennek rendezésében.
Újabb orvoselvándorlás jöhet
A Magyar Orvosi Kamara szerint azonban nagyon is égető kérdésről van szó. A bizonytalanság, a várható jövedelemkiesés és az ügyeleti ellátás rendezetlensége is szerepet játszott abban, hogy az év elején eleve sok orvos nem lépett át az egészségügy szolgálati jogviszonyba. Nemcsak a hálapénzes, műtéti szakmákból vándoroltak el emberek, hanem más ellátásokból is, amelynek most a betegek látják a kárát. Ezek az orvosok a magánpraxist választották, amely mellett nemcsak a magasabb fizetés szólt, hanem az is, hogy az orvosok munkája ott kiszámíthatóbb, nem kell ügyeletet adni – mondta Álmos Péter.
Az állami kórházakban viszont emiatt sok területen csak fokozódott az amúgy is szorító orvoshiány. Most az ott maradó kevesebb orvosnak kell lefedni az ügyeleteket, amelyek nélkül az egészségügy nem tud működni. Az idősebb orvosok érthető okokból nem mindig vállalják ezt, az ügyeleti terhelés nagy része így a fiatalabb orvosokra hárul.
Az ügyeleti munkának is van azonban határa: ha valaki egy hónapban hat ügyeletet vállal, az nemcsak a családi életének nem tesz jó. Aki egy hónapban többször is délután négytől másnap reggel nyolcig készenlétben van, egy idő után fáradt lesz, kevésbé tud koncentrálni a nappali munkájára, így ez innentől már betegbiztonsági kérdés is.
Azért fontos az ügyeleti díjazás rendezése, mondta Álmos Péter, hogy ez a munka ismét vonzóvá váljon az orvosok többségének, és megfelelően el lehessen osztani a terhelést. A koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt ismét felmondási tilalom van. Megint csak az orvosok jóindulatán múlik, hogy ilyen feltételek mellett legyen elég ember az ügyeletekre. Nem lenne jó, ha a felmondási moratórium megszűnése után ismét sokan elhagynák az állami ellátást – mondta Álmos Péter.
