Az orvos ügyeletben is száz százalékot nyújt, miért kapjon ezért kevesebbet?

2021. február 23. – 10:30

frissítve

Az orvos ügyeletben is száz százalékot nyújt, miért kapjon ezért kevesebbet?
Illusztráció: Maxim Tumanov \ Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az orvosoknak úgy kellene aláírniuk március 1-ig az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződéseket, hogy számos részlet máig tisztázatlan az új státuszról. Az alapbérük ugyan jelentősen emelkedik, de még a beavatottaknak sem világos, mi lesz az ügyeleti és egyéb pótlékokkal, pedig ezek az orvosok fizetésének jelentős részét tették ki. A szakemberhiány miatt több orvosi szakma képviselői eddig azért kaptak magas pótlékokat, hogy egyáltalán legyen működő sürgősségi ellátás vagy gasztroenterológus egy vidéki kórházban. Az ügyeleti díjak azonban egy nemrég megjelent utasítás szerint akár csökkenhetnek is. Vajon vállalni fogják az orvosok így azt a pluszmunkát, amely miatt a magyar egészségügy még egyáltalán működőképes? Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke szerint lesznek olyanok, akik nem akarnak majd bemenni ügyeletbe az órabérük 70 százalékáért.

Az orvosoknak ezen a héten dönteniük kell: a közalkalmazotti létből március elsejével átlépnek-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Az erről szóló szerződéseket úgy kell aláírniuk, hogy sok részlet máig tisztázatlan vagy zavaros. Máig egymásnak ellentmondó rendelkezések vannak például a törvény szövegében és a végrehajtási rendeletben: a magasabb rendű jogszabály szerint akár 1+1 év is lehet a kirendelés, a rendelet viszont egy évben csak 44 napra teszi ezt lehetővé.

Még ha a szerződést nem is írta alá mindenki, mintegy megelőlegezve és megmutatva az új státusz előnyeit, az orvosok idén február elején már meg is kapták a jelentősen megemelt alapbért. Ehhez viszont tudniuk kellene azt is, hogyan változik a pótlékok rendszere. Erről szinte az utolsó pillanatban, február 9-én jelent meg az Országi Kórházi Főigazgatóság utasítása. A pótlékok azért fontosak, mert ezek eddig az orvosok havi jövedelmének igen jelentős részét tették ki. Aki egy hónapban négy-öt 12 órás ügyeletet vállalt, az tulajdonképpen megduplázhatta korábbi, alacsonyabb bruttó bérét. Azt, hogy ezután mi lesz, senki nem tudja pontosan. Az orvosok annyi könnyítést kapnak, hogy most csak a megemelt alapbérről szóló szerződéseket kell aláírniuk.

Sikerül-e kompenzálni a kieső hálapénzt?

Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel való tárgyalás után tavaly novemberben, a koronavírus-járvány kellős közepén teljesen váratlanul jelentette be, hogy történelmi léptékben is rendkívül jelentős mértékben megemelik az orvosok bérét. Az emelést három lépcsőben hajtják végre 2023-ig. A legnagyobb mértékben most emelkednek az alapbérek.

A béremelés egyik célja, hogy a hálapénz szűnjön meg, másrészt az orvosok olyan fizetést kapjanak, amellyel a tudásukat és energiájukat elsősorban az állami kórházban folyó gyógyításra tudják koncentrálni, és nem kényszerülnek önkiszipolyozó másod- és harmadállásokra. Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy ha valóban megszűnik a hálapénz, amelyet most a Nemzeti Védelmi Szolgálat álruhás emberei fognak majd ellenőrizni, az igencsak eltérő módon fogja érinteni az orvosokat. Az új státusz és a magasabb alapbér bevezetésénél több kérdés is felmerül:

  • Mennyire képes kompenzálni az új rendszer egyes szakmákban a hálapénz elvesztését, és az itt dolgozók vajon az új feltételek mellett vállalják-e a további munkát az állami kórházakban?
  • Megteremthető-e az egyenlőség, vagy megmaradnak a különböző pótlékok és egyedi alkuk, és egyes szakmák képviselői többet, mások pedig kevesebbet fognak keresni?

Egy havonta több százezer vagy akár több millió forint paraszolvenciát zsebre tevő sebész vagy szülész kieső jövedelmét semmiképpen nem fogja kompenzálni a mostani béremelés. Akik a hálapénzből többé-kevésbé részesültek, azoknak akár a korábbi szinten is maradhat a jövedelme, az orvosok jelentős hányadának pedig kifejezetten emelkedni fog a keresete.

Orbán Viktor fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét, valamint Álmos Péter Zoltánt és Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnökeit a Karmelita kolostor teraszán 2020. október 3-án – Fotó: Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Telex több orvossal beszélt, nagyon különböző módon érinti őket az emelés

  • Egy szakvizsga előtt álló fiatal rezidens eddig nettó 190 ezer forint alapbért kapott, februárban 410 ezer forintra ugrott a fizetése. Emellett még néhány tízezer forintot keresett ügyeletekből, illetve volt egyéb bevétele magánegészségügyi tevékenységéből, amelyet reményei szerint a jövőben is folytathat.
  • Egy a szakmában régóta dolgozó aneszteziológus annyit árult el, hogy a korábbi fizetéséhez képest februártól 200-300 ezer forinttal kap többet.
  • Egy nyugdíj előtt álló, már csak félállásban dolgozó orvos azt mondta: neki is jelentősen emelkedett a fizetése. „Én igyekeztem úgy intézni a dolgokat, hogy ne a kiszámíthatatlan hálapénzre alapozzak, ezért dolgozom több magánklinikán és rendelek másik kórházakban is. Azért se szerettem, ha hálapénzt adnak, mert nagyon sokszor láttam, hogy aki oda akarta adni azt a pár tízezer forintját nekem, az általában sokkal rosszabb anyagi helyzetben volt nálam.”
  • Egy tíz éve a pályán lévő, műtéti szakmában dolgozó szakorvos eddig az alapbérrel és az ügyeletekkel nettó 630 ezer forint fizetést kapott, amelyhez még saját bevallása szerint havonta 500-600 ezer forint paraszolvencia társult. Az új rendszerben ő rosszul jár. A megszokott átlagos 1,2 milliós bevétele helyett az új alapbérrel és a még régi ügyeleti díjakkal februártól 800 ezer forint körüli összeget keresett. Az orvos azt mondta: alaposan tanulmányozta az új ügyeleti díjak rendszerét, és amit ott látott, az alapján arra számít, hogy ennél is kevesebbet fog keresni.

Magasabb pótlékok lehetnek a hiányszakmákban

Látható, hogy az alapbéremelés látványos tud lenni, de az új rendszer kulcsa most sokak számára az utóbbi orvos által emlegetett ügyeleti díjak és pótlékok rendszerében van. A kórházak működése és az ott dolgozók munkabeosztása igencsak bonyolult. Ezeket a változatos helyzeteket írják le a különböző pótlékokkal. Az orvosok pótlékokat kapnak az ügyeletek után, de az órabérek mértéke különbözik attól függően, hogy hétköznap (70 százalék), szombaton (80 százalék) vagy vasárnap és ünnepnapon (90 százalék) dolgoznak-e. Az sem mindegy, hogy valaki 14–22 óráig vagy 22 és másnap reggel 6 között van szolgálatban. Az országos kórházi főigazgató utasítása a következő pótlékokat sorolja fel: ügyeleti díj, készenléti díj, önként vállalt többletmunkavégzésért járó díj, szakterületi pótlék, képesítési pótlék, műszakpótlék, helyettesítési díj, kirendelési díj, vezetői juttatás. Emellett adható illetménykiegészítés, jutalom, illetve cafeteria, lakhatási támogatás, családalapítási támogatás, illetményelőleg – már ha a kórháznak van ezekre pénze.

„Az ügyeleti díjak rendszere jelentősen nem változott, a százalékok nagyrészt ugyanazok, a bázist viszont a megemelkedett alapbérek jelentik, így az ügyeleti díjak emelkedhetnek is” – mondta a Telexnek Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke. Örvendetes, mondta Szijjártó, hogy az ügyelet utáni kötelező pihenőidőt, ha az munkaidőre esik, kötelezően ki kell fizetni. Ezt korábban nem mindenhol tették meg.

Az ügyeleti díjak azonban nagyon különbözőek voltak eddig a kórházak között, de még ugyanazon kórház osztályai között is. Több szakmacsoport (például a traumatológusok, aneszteziológusok, sürgősségi orvosok vagy érsebészek) 2019 óta olyan ügyeleti díjat vagy alapbért tudott kiharcolni magának, ami jóval a törvényi minimum felett volt. Egyes hiányszakmákban vagy olyan kórházakban, amelyekben nem volt megfelelő szakorvos, csak úgy tudtak munkaerőt szerezni, ha a szokásos díjak többszörösét fizették ki. Azt egyelőre senki nem tudja, mi lesz ezekkel március után. Ezért is nem hajlandók aláírni a szerződésüket a debreceni traumatológusok, akik ultimátumot adtak a klinikák vezetésének.

Most már jóval nehezebb lesz alkudozni

„Ha most az ügyeleti díjak visszaállnak az országos kórházi főigazgató utasításában olvasható mértékekre, akkor elképzelhető, hogy az sok ember havi jövedelmében, ugyanannyi ledolgozott munkaóra után csökkenést fog jelenteni, hiába számolják a magasabb alapbér alapján az ügyeleti százalékokat” – mondta a Telexnek Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke.

„Konkrétan tudok olyan hiányszakmában dolgozó kollégáról, akinek az eddigi bruttó 1,4 millió forintos fizetése a mostani »béremelés«️ után bruttó 1 millióra csökkent”

– jegyezte meg a Reszasz elnöke. Dénes szerint ahol csökken a dolgozók keresete, ott újra kell tárgyalni ezeket a díjakat, és vissza kell állítani a régieket, mert így sokan nem fogják vállalni a munkát.

A helyzet azonban változott: eddig ezeket a külön alkukat a kórházak főigazgatóival lehetett megkötni, most viszont már a kórházigazgatók feje fölött ott van az országos kórházi főigazgató, neki kell ezekre rábólintania.

Dénes szerint ha valamikor, akkor most van igazán nagy szükség a szakszervezetekre és az érdekvédelmi szervezetekre, és arra, hogy az orvosok ezeket érdemben támogassák.

Úgy néz ki, egyes szakmák kiemelt díjazására azért ezután is lehetőség lesz. A kórházakban a hiányszakmák képviselőinek úgynevezett szakterületi pótlékot állapíthatnak meg, ami az illetmény maximum 15 százalékát jelentheti. Ezt a szakterületi pótlékot a kórházaknak kell kérvényezniük, és a kórházi főigazgató dönt róla. Hasonlóképpen az ügyeleti díjakat is meg lehet fejelni +10 százalékkal bizonyos szakterületeken, de ehhez is a kórházi főigazgató engedélye kell. Ezzel azonban új aránytalanság állhat elő, mondta egy forrásunk.

A hálapénzes szakmákban dolgozók elveszítik pluszjövedelmüket, vagy legalábbis ezt csak részben kompenzálja nekik a béremelés, miközben bizonyos hiányszakmák privilegizált helyzete megmarad, és az ott dolgozók más kollégáikhoz képest többet fognak keresni.

Másodállások nélkül zavarok lehetnek az ellátásban

A Reszasz elnöke szerint a pótlékok és illetmények bizonyos fokú emelésének lehetősége nem biztos, hogy elégedetté teszi az orvosokat. Dénes Tamás szerint lesznek olyan kollégák, akik nem lesznek hajlandók bemenni ügyeletbe az órabérük 70 százalékáért, még akkor sem, ha ezt további 20 százalékkal emeli meg a főigazgató.

„Tudomásul kell venni, hogy az orvosi szakma olyan magas hozzáadott értékű tudást képvisel, amelyet ugyanúgy meg kell fizetni ügyeletben délután, este, a hétvégén és karácsonykor is. Mivel az orvos nem alkatrészeket gyárt egy gyárban, ugyanúgy meg kell fizetni, ha végigoperálja ezt az időszakot vagy éppen nincs betege, mert az orvosnak a tudását és az idejét kell megfizetni.”

Dénes szerint a rendszert működtetők felelőssége az, hogy neki munkát generáljon, úgy szervezze az ellátást, hogy legyenek betegek. Nemcsak a tudást kell megfizetni, hanem azt is, hogy sok orvos állandó stresszben él, az éjszakázások miatt felborul a bioritmusa, és jóval kevesebb időt tud a családjával tölteni, mint mások.

A hiányszakmákban dolgozó orvosok más módon is jelentős plusz (legális) jövedelemhez juthattak eddig, és a Telex által megkérdezett orvosok egyelőre bizonytalanok abban, hogy ezen a téren mi változik. Gasztroenterológusok, ortopédsebészek vagy éppen fül-orr-gégészek eddig közreműködői szerződés keretében egyéni vállalkozóként vagy orvosi kft.-k alkalmazottaiként vállaltak rendelést, ügyeletet más kórházakban. Míg az állam most óránként 2000-3000 forintos ügyeleti díjakat fizet, ezek az orvosok az egyéni megállapodásoknak köszönhetően gyakran bruttó 10-15-20 ezer forintos órabért kaptak. Ha viszont ők nem dolgoznának más helyeken, az országban számos településen elérhetetlenné válnának bizonyos szakorvosi ellátások, ami a kórházak finanszírozásának csökkentéséhez és elsorvadásához is vezethet.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője, Jenei Zoltán főigazgató, és helyettesei: Bábiné Szottfried Gabriella, Bene Ildikó, Szabó Bálint, Takács Péter és Tóbiás Tamás a kinevezési okiratok átadásán a Karmelita kolostorban 2020. december 21-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az új jogviszony nagy kérdése, hogy ezeket a szükséges és teljesen jogosan jól fizető legális másodállásokat meg lehet-e tartani. Szijjártó László szerint ezeket ugyan ettől az évtől engedélyekhez kötik, de biztosan megadják rájuk a hivatalos beleegyezéseket, máskülönben valóban ellátási problémák lépnének fel. Az egyelőre a MOK területi elnökének sem világos, hogy itt lesznek-e változások a kifizethető ügyeleti díjakban.

Szijjártó szerint az országos kórházi főigazgató egy másik utasításában szereplő kitétel arra utal, hogy ezeket az ügyeleti pénzeket az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévők ügyeleti díjaihoz kell igazítani, azaz csökkenteni. Ha ez így lesz, akkor a következő kérdés az, vajon kevesebb pénzért vállalják-e az orvosok ezeket a másodállásokat, amelyekre gyakran egy másik településre kellett elutazniuk.

Finomodtak a kirendelés feltételei

Több orvos szerint a fő probléma nem az ügyeleti díjakkal van, hanem azzal, hogy ez a rendszer alig ad lehetőséget a jobb és több munkát végző orvosok munkájának elismerésére. Bár a Magyar Orvosi Kamara szerint minden orvos munkája egyformán értékes – szakterülettől függetlenül –, a kórházakban dolgozók szerint igenis jól láthatók a különbségek az egyes dolgozók valós terhelése között. Sokan elégedetlenek azzal, hogy a kórházak vezetői a jobban teljesítő orvosoknak csak 20 százalékkal emelhetik meg az illetményét. Más azt mondta: ő azzal nem ért egyet, hogy a legidősebb orvosok kapják a legmagasabb fizetést, akik már nem mindig terhelhetők annyira. Jobb lett volna, ha a bérstruktúra a tapasztalt középgenerációnál érné el a csúcsot, és a nyugdíjhoz közeledve kissé mérséklődne.

A Reszasz elnöke szerint minden orvos munkáját meg kell becsülni, de nem lehetnek mindenhol egyformák a bérek, mert azt a rendszert, ahol mindenki egyforma, kommunizmusnak hívják, és mint tudjuk, nem működőképes. A speciális tudást, nagyobb műtéti terhelést, az egészségre veszélyes körülményeket el kell ismerni a bérekben és a pótlékokban is. Ha ez nem így lesz, akkor kevesebben fogják választani ezeket a szakmákat, és a jelenlegi orvoshiány ezekben a hiányszakmákban nemhogy csökkenni, hanem inkább fokozódni fog.

Miután a szabályozás részletei megjelentek, mostanra lecsendesedett a felháborodás az egészségügyi szolgálati jogviszony két neuralgikus pontjának számító kötelezettség miatt: a másodállásokat a kórházi főigazgató engedélyéhez kötik, és az orvosokat hosszabb időre kirendelhetik másik kórházba dolgozni. Ahogy a cikkben már utaltunk rá, a másodállást ezután sem fogják megtiltani az orvosoknak, akár egy másik állami kórházban végeznek rendelést vállalkozóként, akár a saját vagy más magánpraxisában, magánklinikáján dolgoznak. Ezt ugyan engedélyhez kötik, de ezeket az engedélyeket nagy valószínűséggel meg fogják adni az orvosoknak. A kérelmeket a kórházigazgatóknak kell leadni, ezeket ők küldik tovább az országos kórházi főigazgatónak azzal, hogy elfogadásra javasolja őket vagy sem. Az engedélyezési eljárás célja, hogy láthatóak legyenek a többes munkaviszonyok, de a törvény azt nem zárja ki, hogy az orvosok az állami- és a magánellátásban is dolgozzanak. A törvény csak azt tiltja a hálapénz elleni küzdelem jegyében, hogy egy orvos ne kezelje a magánbetegét az állami kórházban.

Az orvosok kirendelésének szabályai is finomodtak. Az orvosokat békeidőben és különleges jogrend, egészségügyi válsághelyzet, járvány esetén (tizenkét hónapos időszak alatt) maximum 44 munkanapra vagy 352 órára áthelyezhetik másik állami kórházba vagy egészségügyi intézménybe – legalábbis ezt mondja a rendelet, de ahogy fentebb utaltunk rá, a törvényből más következhet, így ezt összhangba kell hozni egymással. Akit kirendelnek, az rendes bért kap, amelyet erre az időre maximum 10 százalékkal lehet megemelni. Nem lehet kirendelni nagycsaládos, gyermekét egyedül nevelő, legalább 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett dolgozót, szakvizsga előtt álló vagy nyugdíjas orvost.

Egyéb részletekért ajánljuk a Magyar Orvosi Kamara honlapját és a Társaság a Szabadságjogokért kérdés-felelet formában megírt összefoglalóját az egészségügyi szolgálati jogviszonyról.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!