Az állam több ponton engedett a tiltakozó orvosoknak, jelentősen emelkednek az ügyeleti díjak

Meglepő módon egy podcastban válaszolt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt ért kritikákra és a jogszabályokkal kapcsolatos félreértésekre Bene Ildikó, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese és Páva Hanna igazgató Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara elnökével közösen. Kincses és az OKFŐ vezetői leszögezik, hogy folyamatos közöttük az egyeztetés, vannak tisztázandó kérdések, amelyeket együtt igyekeznek megoldani. Kincses azt mondja: annyira korrekt a kapcsolat köztük, hogy kedden délben írtak az OKFŐ-nek, és már aznap megjelent egy főigazgatói utasítás, amely igyekezett rendezni a vitás kérdéseket.

Kincses elismeri, hogy az új jogviszony jelentős alapbéremelést hoz, de összefoglalja, mi az orvosok és az orvosi kamara két legfőbb problémája a március elsejéig aláírandó szerződésekkel.

1. Ügyeleti díjak – Az orvosok nem fogadják el, hogy hétközben, hétvégén vagy ünnepnapokon a normál órabéreknél kevesebb pénzért ügyeljenek. Az OKFŐ utasítása ezeket az ügyeleti díjakat most az órabérek 70-80-90 százalékában határozta meg, miközben az elmúlt évek gyakorlata sok kórházban és szakmánál az volt, hogy a szakemberhiány miatt az ügyeleti díjak mértéke ennél jóval magasabb volt (gyakran 150-200 százalékos – a szerk.). Hiába magasabb most az alapbér, ami alapján számolják az ügyeleti százalékokat, ezek a plusz díjak most bizonyos szakmákban a korábban kialkudott ügyeleti pénzekhez képest csökkenhetnek.

2. A pihenőidő kifizetése – Az orvosokat és a kamarát is felháborította, hogy jogértelmezésük szerint mondjuk egy 12 órás ügyelet után az otthon töltött pihenőidőt az új rendszerben nem fizetnék ki nekik, ezt levonják tőlük mint le nem dolgozott időt. Pedig Kincses szerint a pihenőidő nemcsak az orvost védi, hanem a beteget is, hogy megfelelően koncentrálni képes orvos vizsgálja. Sok orvos azon háborog, hogy eleve csökkenhet az ügyeleti pénze, és még a pihenőidőre sem kap bért.

A kórházi főigazgatóság vezetői a következőket válaszolják Kincses felvetéseire:

• Az OKFŐ utasítása az ügyeleti díjak minimumát határozza meg, de a dokumentum is ad mozgásteret a kórházak vezetőinek, hogy ezeket emeljék.
• Egy kedden kiadott új utasítás szerint az orvosok ügyeleti díja további 30 százalékkal emelhető meg az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyével. FRISSÍTÉS: Az Atv.hu kérdésére a kórházi főigazgatóság azt válaszolta: a kötelezően elrendelt ügyelet esetében az ügyeleti díj így hétköznapon 100 százalék, pihenőnapon 110 százalék, és munkaszüneti napon 120 százalék lehet. Az önként vállalt ügyeletnél, amennyiben az egészségügyi intézmény kérte, hogy az ügyeleti díjat 30 százalékkal megemelhesse, az ügyeleti díj mértéke hétköznapon 150 százalék, pihenőnapon 165 százalék és munkaszüneti napon 180 százalék lehet. Mindez vonatkozik a személyes közreműködőkre is.
• A főigazgatóság álláspontja az, hogy a fizetett pihenőidő jár. „Az orvosok a szerződésük szerint a fizetésüket 40 órára kapják, a pihenőidőt jogosan töltik otthon. Olyan, hogy ezt levonják, olyan nincs!” – mondja az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője. A pihenőidő díjazásával szerintük jogértelmezési problémák vannak, eddig is eltérő volt a gyakorlat a kórházak között, ezt egységesíteni kell – hangzik el a podcastban. A jogszabály szerint az ügyelet után legalább 11 óra pihenőidő jár az orvosnak. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy az egészségügyben munkaidőkeretben dolgoznak a kollégák, egyéni munkaidő beosztás van. A problémát az okozza, hogy mi a normál pihenőidő és a mi az extra pihenőidő. Ezt tisztázni és egyértelműsíteni fogják, ha kell, jogszabályt módosítanak.
• Szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét. A gyakorlati tapasztalatok alapján ez előbb is megtörténhet.
• Március elseje éjfélig hosszabbították meg a határidőt a szerződések aláírására, hogy mindenki megfelelően tájékozódhasson. Kincses azt mondja, nemcsak a betegeknek, de az orvosoknak is „tájékozott beleegyezéshez” van joguk, a szerződéseket csak a szükséges információk birtokában tudják aláírni.

Kincses Gyula a beszélgetés végén még azt mondja: aggódnak a kórházi szakdolgozók sorsa miatt, akik szintén az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá kerülnek, de az számukra pluszbéremelést nem hoz, csak kötelmeket.

A 23 perces beszélgetés itt hallgatható meg.

Öt nap van hátra addig, hogy az orvosok és az ápolók aláírják a közalkalmazotti státuszukat felváltó új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Sok helyen még meg sem kapták a szerződések tervezetét, miközben sok részlet nem világos, például a pótlékokról szóló utasítás is csak február 9-én jelent meg.

A Magyar Orvosok Szakszervezete arra hív fel minden egészségügyben dolgozót, hogy aki teheti, ne írja alá ebben a formában a szerződést. A szakszervezet szerint még az utolsó pillanatokban is kormányrendeletek és az Országos Kórházi Főigazgatóság utasításai módosítják a szerződés feltételeit. A szerződéseket sokan még mindig nem kapták meg, vagy ha megkapták, akkor az vagy hibás, vagy egyszerűen csak egy biankó szerződés, amely utólag több pontjában is módosítható a munkáltató által. A szakszervezet arra figyelmeztet, hogy „a helyben kiharcolt kedvezményeket ahogy adják, az aláírás másnapján el is vehetik egyetlen tollvonással.” A szakszervezet felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen érdemi tárgyalást és egyeztetést az egészségügyi és szakmai érdekképviseletekkel, és alkosson meg egy jó törvényt.