Az Ab elnöke az ellenzéknek üzent: Az Alkotmánybíróság tagjai elmozdíthatatlanok

Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok – hangsúlyozta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Sulyok azután beszélt erről, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra „az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba”. Sulyok szerint eddig az Ab elnöke nem került olyan helyzetbe, hogy nyílt levelet kelljen intéznie a hatalmi ágak képviselőihez e tárgyban.

Az Ab elnöke arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott „az alkotmányosság mindenáron való betartásáról”. Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni. Fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az alkotmánybíráskodás egész Európában két nagyon fontos cölöpön nyugszik: az alkotmánybírósági határozatoknak mindenkire kiterjedő hatállyal kell bírniuk, továbbá az alkotmánybírák hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el semmiféle parlamenti többséggel.

„Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését”

– mondta, hozzátéve, hogy ha az alkotmányos renden csupán egy rést is ütnek, akkor annak egésze összedől. Aki az alkotmánybírók elmozdításában gondolkodik, „az nem sakkozik, hanem felborítja a sakktáblát” – vont párhuzamot, majd azzal folytatta, hogy a demokratikus diskurzusban nincs helye az alkotmányellenes megoldásoknak.

Sulyok szerint az alkotmányos rendnek jogszerű alternatívája nincs, a másik lehetőség a bizonytalanság, a puccs, egy olyan politikai helyzet, ami nálunk soha nem fordult elő. „Azt gondolom, nem is fordulhat elő” – fogalmazott.

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, és abban sem lehet vita, hogy az Ab tagjai elmozdíthatatlanok – emelte ki Sulyok Tamás, majd úgy folytatta: a hatályos alaptörvény világosan meghatározza, hogy mely szerv jogosult alkotmányt elfogadni vagy módosítani, és azt milyen többséggel jogosult megtenni. „Ezek kőbe vésett szabályok, ezekkel nem lehet vitatkozni” – hangoztatta.

A testület elnöke kitért arra is, hogy alkotmányos szabályok alkotják a jogrend alapját: a jogrend és a jogbiztonság megingása az emberek személyi és gazdasági biztonságának sérelmével jár.
A kétharmados törvények ügye a következő választás egyik legkényesebb kérdése, amivel a Telexen is többször foglalkoztunk, részben véleménycikkekben:

• „A NER-nek kétharmaddal se, az ellenzéknek sima többséggel is? Ez abszurdum!” című cikkünkben Jakab András alkotmányjogászt kérdeztük, aki szerint sok trükkös disznóság van az Alaptörvényben, de nem lehet ledobni a jogi atombombát.
• Jakab András gondolataira Vörös Imre jogászprofesszor, volt alkotmánybíró reagált.
• „Akarunk-e egyáltalán alkotmányos demokráciát?” címmel Majtényi Balázs írt cikket, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint az alkotmányozás legfeljebb hosszú távú cél lehet, és ennél elsődlegesebb a politikai tömegtámogatás megszerzése.
• Metzinger Péter ügyvéd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense „Kétharmados törvényeket sima többséggel módosítani: alkotmányos katasztrófához, anarchiához vezethet” címmel értekezett a kérdésben.