Az AB szerint a magyar kormánynak joga van menekültügyi döntéseket hozni, de azt nem vizsgálták, hogy az EU bírósági ítéletét figyelmen kívül lehet-e hagyni

Még tavaly decemberben mondta ki az Európai Bíróság (EUB) azt, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A kormány viszont úgy vélte, az ítélet sértheti a magyar Alaptörvény rendelkezéseit, és februárban az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület idáig tárgyalta az ügyet, és ahogy Orbán Viktor is belengette reggel, pénteken döntöttek.

Az Alkotmánybíróság közleménye két fontos pontot tartalmaz:

1. „Amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése”
2. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.

Az Alkotmánybíróság tehát döntésében azt mondta, hogy amíg az EU nem megfelelően végzi egy feladatát, akkor addig a magyar kormány ország csinálhatja a dolgokat úgy, ahogy jónak látja. A konkrét esetet viszont nem vizsgálhatták meg, és hozzáteszik, abban sem foglalhattak állást, amit Varga Judit igazságügyi miniszter írt a beadványában, miszerint a kormány úgy véli, az Európai Bizottság ítélete nyomán „idegen népesség Magyarország népességének ténylegesen részévé válhat; ezek megítélése a testület álláspontja szerint a jogalkotó vagy a jogalkalmazó és nem az Alkotmánybíróság hatásköre”.

Azt is írta az AB, hogy „az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az Európai Bizottság ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben – annak jellegéből adódóan – az Alkotmánybíróság eljárása az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki”.

Azt is írják még, hogy „amennyiben a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam – intézményvédelmi kötelezettségének keretében – gondoskodni köteles e jog védelméről. Az Alkotmánybíróság végezetül megállapította, hogy a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság részét képezi”.

A döntésről a Helsinki Bizottság közleményt adott ki, az ő értelmezésük szerint az AB „nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni. Az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének semmibe vételére”.

Szijjártó Péter az ATV-nek pont ellenkezőleg értelmezte a döntést. „Ez az alkotmánybírósági döntés segít nekünk abban, hogy továbbra is ellentmondást nem tűrően, kizárólag a magyar emberek biztonsági érdekét figyelembe vevő módon tegyünk meg mindent Magyarország biztonsága érdekében”, közölte. Az AB-hez kérelmet benyújtó Varga Judit is úgy kommentálta a határozatot, az „AB világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához, joga van ahhoz, hogy határainak védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa”.

Orbán péntek reggel még azt mondta, a kormány abban reménykedik, hogy az Alkotmánybíróság „a fizikai kerítés mellé egy jogi kerítést is felhúz a bevándorlók ellen”, Varga Judit szerint pedig ez meg is történt. Az Alkotmánybíróság döntéséről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztató hirdetett péntekre.

Ez a legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának, mondta Gulyás Gergely miniszter az AB pénteki döntéséről. Még tavaly decemberben mondta ki az Európai Bíróság (EUB) azt, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A kormány viszont úgy vélte, az ítélet sértheti a magyar Alaptörvény rendelkezéseit, és februárban az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület idáig tárgyalta az ügyet, és ahogy Orbán Viktor is belengette reggel, pénteken döntöttek.

Az Alkotmánybíróság közleménye két fontos pontot tartalmaz:

1. „Amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése”
2. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.

Gulyás szerint a döntés három legfőbb pontja: 1) Magyarország jogosult megvédeni a határait; 2) a magyar kormány köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros határaitól; 3) az AB nemzeti hatáskörnek tekinti a magyar szabályokat az uniós szabályok, döntésekkel szemben. A miniszter szerint az AB határozata világos irányt ad a kormány migrációs politikájának.

A kormány világos véleménye, hogy az állam és kormányfők világos mandátumot adtak az Európai Bizottságnak – aki alkalmazottja az államfőknek Gulyás szerint –, hogy változtasson a migrációs hozzáállásán, mondta Gulyás. A miniszter arról beszélt, a magyar kormány korábban tranzitzónákat alakított ki, de azt megszüntették. A Bizottságnak szerinte az a feladata, hogy megteremtse a hatékony határvédelem szabályozását, ebben pedig figyelembe kell venniük az egyes tagállamok alkotmányvédelmi szabályozásait.

Csak egyféleképpen lehet betartani a jogszabályokat

Gulyás egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy fő szabály szerint a migráció nemzeti hatáskör, a menekültügy pedig közös politika, de miután a kettőnek vannak közös metszetei, itt kell hatékony és jó európai szabályozás. „Jobb megoldást nem fognak tudni kitalálni, mint a tranzitzóna, az Európai Bizottságnak van lehetősége a helyzeten változtatni” – mondta. „A visszaküldés nem működik” – mondta Gulyás Gergely a menekültstátusszal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.

Gulyás szerint csak egyféleképpen lehet betartani a jogszabályokat, úgy, hogy ha az Európai Unióba azt követően nyernek bebocsátást a menekültkérelmet benyújtók, hogy a menekültstátuszról döntés született. „Addig várakozniuk kell, vagy az Európai Unión kívül, a korábban már felvetett hotspotokban vagy a tranzitzónákban. Ennek megfelelő szabályozást kell alkotni” – mondta. „Ha ez nincs, akkor az Európai Unióban migrációs válság lesz” – tette hozzá.

Hasonló történet játszódott le Lengyelországban is: a lengyel alkotmánybíróság egy határozatában kimondta: az uniós jog egyes területeken nem élvezhet elsőbbséget a nemzeti joggal szemben Lengyelországban, mire az Európai Parlament azt mondta, illegitimnek tekintik a lengyel alkotmánybíróságot. Erről itt írtunk bővebben.