Iskolánként és egyetemi karonként is másként járnak el a koronavírusos diákokkal

2021. december 07. – 06:42

Iskolánként és egyetemi karonként is másként járnak el a koronavírusos diákokkal
Diákok oltásra várnak szüleikkel Budapesten, a Városmajori Gimnáziumban 2021. augusztus 30-án – Fotó_ Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A negyedik hullám csúcsán járunk, és ahogy kinéz, a téli szünetig már nem fogják bezárni az egész országban az iskolákat, és nem tér vissza az általános online oktatás sem. A szülők közben azt tapasztalják, hogy szinte minden osztályban elő-előfordul egy-egy gyanús vagy igazolt koronavírusos eset. A szülők egymás közötti tapasztalatcseréjéből az is kiderül, hogy az iskolák az ilyen helyzetekre egészen különbözőképpen reagálnak: van, ahol mindenkit hazaküldenek, máshol csak a közvetlen kontaktoknak kell otthon maradniuk egy ideig.

Hazaküldenek diákokat, de nem mindenkit

Furcsa, de ez megfelel a jelenlegi szabályoknak. Egészen más elbírálás alá esik ugyanis, ha a fertőzés vagy annak gyanúja a 7–12. évfolyamon történik, ahol a diákok többségét már beoltották, vagy az 1–6. évfolyamon, ahol döntően oltatlan tanulók vannak.

Különösen érdekes helyzetek alakultak ki a 6. évfolyamokon, ahol a diákok egy része már betöltötte a 12. életévet, a másik részük pedig még nem. Az egyik budapesti iskola 6. osztályában október közepén covidos lett egy diák. A közelében ülő diákok közül néhányat mint közvetlen kontaktot hazaküldtek 10 napos karanténba, de nem mindenkit. Voltak ugyanis olyanok, akik már 12 évesek elmúltak, és kaptak oltást: ők továbbra is járhattak iskolába.

Ez akkor még megfelelt a szabályoknak, mert a tanév elején még úgy szólt az Emmi ajánlása, hogy mentesül a 10 napos karantén alól az az oltott személy, aki koronavírus-fertőzöttel kerül kapcsolatba, amennyiben a tesztje negatív (utóbbit nem mindig követelték meg). Azóta már tudjuk, hogy az oltás önmagában nem akadályozza meg, legfeljebb erősen csökkenti a megfertőződés és a fertőzés továbbadásának kockázatát. Október óta ennek megfelelően az Emmi szigorította a feltételeket, így már az oltott kontaktszemélyeknek is karanténba kell vonulniuk – közölték a Népszava kérdésére.

Ritkán zárnak be iskolát

Még bonyolultabb helyzetet teremt egy iskolában, ha a tanár lesz fertőzött. Egy másik, szintén fővárosi iskolában az egyik tanítónő lett covidos. Megoldották a helyettesítést, az oktatás ment tovább, de ezután pár gyerek is fertőzött lett. Az igazgató ezután azt írta a szülőknek, hogy aki nem akarja bevinni a gyerekét, annak igazolja a hiányzást. Másnap már csak az osztályból kevesebb mint tízen mentek be az iskolába. Ezután a másik a tanítónő is covidos lett, így aztán már mindenki otthon maradt. Ekkor pár napig a neten küldte az anyagot a tanárnő, majd néhány nap valódi digitális oktatás következett.

Friss statisztikát nem tudni arról, hogy az iskolák hány százalékában okozott problémát eddig a fertőzés. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára november 23-án azt mondta: az óvodai csoportok és az iskolai osztályok 3,7 százalékánál kellett valamilyen járványügyi intézkedést elrendelni. Ez karanténkötelezettséget, online oktatást vagy rendkívüli szünetet jelent.

Maruzsa akkor azt mondta: a 12 évnél idősebb diákok 51 százaléka kapott oltást (ez azóta emelkedhetett), a múlt csütörtöki kormányinfón pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter friss adatként azt jelentette, hogy a tanároknak 92 százalék körül van az átoltottsága.

Megszoktuk már, hogy a koronavírusról szóló hivatalos adatszolgáltatás hiányzik vagy nagyon esetleges, de ezért vannak kivételek. Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere például rendszeresen közöl városi statisztikákat, amelyekből legalább a helyi viszonyokról lehet tájékozódni. A polgármester december elsejei összesítéséből a következőket tudhatjuk meg: az azt megelőző hét napban a kormányhivatal 53 Covid-fertőzöttet és 221 kontaktszemélyt helyezett házi karanténba Balassagyarmaton. „Ez utóbbiak közt volt a Bölcsőde Szivárvány csoportja, a Szent Imre iskola 4/a osztálya, a Kiss Árpád 1/a, 2/a, 3/b, 4/a, 6/a, 7/a és b osztálya, a Dózsa iskola 7/a osztálya, a Szabó Lőrinc 2/a és b osztálya, a Balassi 9/a és 10/c, a Szent Györgyi szakgimnázium 9/d, 12/b osztálya, a Mikszáth szakközép 10. évfolyamából diákok.” A polgármester arra is felhívja a figyelmet:

„Sajnálatos módon több iskolában is megtörtént, hogy a szülők egy része eltitkolja, hogy a családban covidos beteg van, és a látszólag tünetmentes vagy »kicsit taknyos«️ gyermeket iskolába küldik.”

Teszttel előbb lehet szabadulni a karanténból

Az idei járványhullámban az iskolák bizonyos fokú önállóságot kaptak a járványkezelési intézkedéseknél. A mindenkire érvényes fő szabályok betartása mellett a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban az igazgatók, az egyetemeken a rektorok határozhatják meg például azt, hogy kell-e, és ha igen hol maszkot viselni az iskolában.

Az iskolák a járvány kezelésénél alapvetően két központi ajánlásra támaszkodnak:

  • Az Oktatási Hivatal honlapján továbbra is az utoljára május 24-én frissített járványügyi eljárásrend szerepel, ennél újabbat nem találni. Mint megírtuk, Kásler Miklós augusztus végén az iskolakezdés előtt néhány ponton lazított ezen, akkor ugyanis még alig-alig voltak fertőzöttek. Alapszabály maradt azonban, hogy az iskolában kerülni kell a csoportosulásokat, a csoportbontásoknál az osztályok keveredését. A termekben a padokat messzebb kell tenni egymástól, az órákon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. Nem tanácsolják a többnapos kirándulásokat, és a szülői értekezleteket online formában kell megtartani. Közben berobbant a negyedik hullám, így Kásler Miklós külön miniszteri határozatokkal vezetett be plusz szigorításokat. Október 21-én a szalagavató bálokon írta elő a védettségi igazolványt a szülőknek és a családtagoknak, december elsejétől pedig elrendelte, hogy az óvoda és az iskola épületébe a szülő már csak védettségi igazolvánnyal léphet be.
  • A fertőzéses esetek és a kontaktszemélyek kezelésénél a Nemzeti Népegészségügyi Központ október 28-i eljárásrendjét követik. Eszerint „az igazolt Covid–19 fertőzöttel szoros kapcsolatba került személyeket az utolsó találkozástól (az igazolt fertőzött elkülönítésétől) 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni”. A járványügyi megfigyelés alól mentesül, aki oltott (védettségi igazolványa van), de „az oltott kontaktszemély figyelmét fel kell hívni arra, hogy az infekciókontroll intézkedéseket, illetve a járványügyi és higiénés szabályokat a továbbiakban is be kell tartania”. Egy másik szabály szerint „az alkalomszerű kapcsolatba került személyek esetén nincs szükség a hatóság által elrendelt járványügyi megfigyelésre”, de a kontaktoknak a találkozás utáni 10 napig meg kell figyelniük magukon, nem jelentkeznek-e tünetek.

Ha egy diákról kiderül, hogy fertőzött, erről értesíteni kell az iskolaorvost, a diáknak értelemszerűen otthon kell maradnia, a szülőnek pedig a háziorvossal kell konzultálnia, áll az NNK eljárásrendjében. A fertőzésről az iskola értesíti a kormányhivatal népegészségügyi hatóságát, állami iskolánál a tankerületet, egyházi vagy alapítványi iskolánál a minisztériumot. A tanuló vagy pedagógus csak orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra iskolába. Az ajánlás szerint akkor lehet valakit gyógyultnak nyilvánítani, ha legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 10 nap eltelt. Ha valaki nem akar szoros kontaktként 10 napig otthon maradni, előbb is szabadulhat a karanténból, de ennek feltételei vannak: a diáknak a fertőzött társával való találkozó után 4 nappal PCR-tesztet kell csináltatnia, majd pedig 48 óra múlva egy másikat. Ha mindkettő negatív, akkor térhet vissza az osztályba.

A különböző intézkedéseket eltérő hatóságok hozhatják meg: karantént a területi népegészségügyi hatóság rendelhet el az iskolában, rendkívüli szünetet az Oktatási Hivatal, az online oktatásról pedig az operatív törzs hoz döntést. Az alsó tagozatokon gyakrabban fordul elő, hogy egy fertőzött miatt egy komplett osztályt hazaküldenek, és a már jól bejáratott módszer szerint egy időre online oktatásra térnek át. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azt közölte: az alapelv az, hogy mivel az oltás 12 év felett elérhető, és a diákok nagy része fel is vette azt, így egész osztályt vagy az iskolát csak az alsóbb évfolyamokon, az óvodában vagy az általános iskola 1–6. évfolyamán zárnak be tömeges fertőzés esetén.

Az ELTE hetente készít felmérést

Az egyetemek is maguk határozhatják meg saját járványügyi szabályaikat, ehhez az őket felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium adott ki ágazati ajánlást augusztus végén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleje óta heti rendszerességgel készít felméréseket az egyetemi polgárok körében a Covid–19-érintettségről. A kérdőíveket általában az összesen 38 156 hallgató, oktató és dolgozó 30-40 százaléka tölti ki. Az eredmények ugyan nem tekinthetők reprezentatívnak, mégis érdekes adalékul szolgálnak a helyzet elemzéséhez.

A legutóbbi, november 22-ig gyűjtött adatok alapján készült elemzés szerint az ELTE-n tanulók vagy dolgozók kb. 2 százaléka írta azt, hogy teszttel megerősítetten covidos, további 6 százalék pedig a tünetei alapján úgy gondolta, hogy elkaphatta a fertőzést (utóbbi csoport eredményei értelemszerűen csak vélekedésén alapulnak). A friss adatok alapján az egyetemen a fertőzési arány a stabilizálódás jeleit mutatja, állapítják meg az elemzésben.

A kérdőívben rákérdeztek arra is, hogy a magukat fertőzöttnek valló válaszadók mit gondolnak: az ELTE területén kapták-e el a fertőzést. Bár az itt született válaszok is csak vélekedésen alapulnak, a kérdőívekben kiugróan magas számmal a kis létszámú órákat, szemináriumokat jelölték meg lehetséges fertőződési helyként a hallgatók. Erre reagálva módosítottak is a tanulmányi és vizsgaszabályozáson. A dékánok a szorgalmi időszak fennmaradó részére bizonyos kurzusokon megengedhetik az online oktatást. Úgy tudjuk, az ELTE jogi karán végül az a döntés született, hogy a nagy létszámú előadásoknál térnek át az online órákra, de a szemináriumokra továbbra is bejárnak a hallgatók, ott viszont kötelező a maszkviselés.

A Pázmány bölcsészkarán vannak, akik online oktatást akarnak

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán november 23-án már áttértek az online oktatásra, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon viszont még nem. Bölcsészkari hallgatók egy csoportja emiatt petíciót indított, és kezdeményezte az online oktatás bevezetését. A diákok szerint például az Esztergomi Tanszéken az őszi szünet óta nem volt olyan hét, amikor ne lett volna több fertőzött is. Mivel ez a tanszék elég kis létszámú, elég gyakran előfordul, hogy csak két-három hallgató volt az órákon. Az elégedetlen hallgatók szerint a járványügyi szabályzat nehezen átlátható, két egyforma esetet sem bírálnak el ugyanúgy.

A hallgatók helyzetleírása szerint a pesti tanszéken a hallgatók össze vannak zsúfolva, lehetetlen a kötelező távolságot megtartani. Problémát okoz, hogy a hiányzásokat továbbra is számontartják, ettől csak akkor tekintenek el, ha a hallgató igazoltan koronavírus fertőzött. Emiatt sokan inkább bejárnak náthásan, hogy elkerüljék a kurzus ismétlését. A hiányzásokat gyakran akkor is beírják, ha a hallgató jelzi, hogy karantén miatt nem jelenik meg az órán – olvasható a levélben. Ha oktató betegszik meg, az elmaradt órát pótolni kell. De ha megtartják az órát, akkor is sokszor a hallgatóknak csak kis része tud ott lenni az előadáson. Így viszont elég nehéz haladni a jelenléti oktatással.

Az elégedetlen diákok úgy gondolják, nem vették figyelembe az aláírásgyűjtésüket, mert a hallgatói önkormányzat (HÖK) által gyűjtött vélemények alapján a diákok nagy része kitart a jelenléti oktatás mellett. A hallgatók ugyanakkor nem tudják, mire alapozzák ezt, mert a HÖK közleménye szerint 50-50 százalékban oszlik meg a hallgatók véleménye ebben a kérdésben.

A bölcsészkar dékánja szerint csak szórványos fertőzések fordulnak elő

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem délkánja részletesen válaszolt a Telex megkeresésére. Fodor György azt írta: a karon az átoltottság közel 90 százalékos, és csak szórványosan voltak félévben megbetegedések a hallgatók és az oktatók körében. Az esztergomi képzési helyen összesen 3 megbetegedésről tudnak, a jelenléti oktatást ez nem akadályozza. A dékán szerint ezek a körülmények nem indokolják az online vagy hibrid oktatás bevezetését, különös tekintettel a gyakorlati jeggyel záruló kurzusok félév végi számonkéréseire. A kar nyílt napját egyébként csak online formában fogják megtartani.

A dékán külön kiemelte, hogy nem lehet általános hallgatói tiltakozásról beszélni a 4 ezer fős bölcsészkaron. Egy hallgató indított online petíciót, amelyhez közel 900-an csatlakoztak, de az aláírók személyazonossága nem állapítható meg egyértelműen, és az aláírók saját kommentjei szerint jelentős számban vannak olyanok is, akik nem hallgatói az egyetemnek.

„Ezt a véleménynyilvánítást is követjük, és a maga helyén figyelembe is vesszük, ahogyan a Hallgatói Önkormányzat által közvetített adatokat és jelzéseket is Nem ítéljük el azokat, akik aggódnak a járvány miatt, és törekszünk minimalizálni a kockázatot”- írta a dékán.

A dékán azt is közölte: tudomásuk szerint az egyetemek viszonylag kis része tért át csak online oktatásra, és a rektori utasítás is csak indokolt esetben teszi ezt lehetővé. Az egyetem járványügyi szabályozása, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései nyilvánosak. Azok nem léphetnek be az egyetemre, akik bizonyos időintervallumon belül koronavírusra jellemző tüneteket észleltek magukon, és azok a védettnek nem minősülő személyek sem, akik bizonyos időintervallumon belül, megfelelő védőfelszerelés nélkül kerültek szoros kapcsolatba igazoltan koronavírusos személlyel.

A koronavírusos megbetegedésről, vagy kontakttá válásról szóló bejelentéseket rögzítik, és a járványügyi döntéseknél figyelembe is veszik. A kollégiumokban is felkészültek arra, hogy ha szükség van rá, az ott lakók ott töltsék a karantént. A tanév kezdetén szinte minden külföldi hallgatónak is lehetővé tették kollégiumban a hatósági vagy önkéntes karantén letöltését. A dékán azt írta: a budapesti képzési helyen nincs tudomásuk az esetszám jelentős növekedéséről, se zsúfoltságról.

A dékán levele szerint a hiányzások kezelését a Covid-járvány semmilyen mértékben nem befolyásolta. Az előadások és a gyakorlati foglalkozások maximum 25 százalékát lehet kihagyni. „Ebből a szempontból nem releváns, hogy a hiányzás a hallgatónak felróható okból – vagy például koronavírus megbetegedés miatt – történik-e. ” A szabály célja ugyanis nem a büntetés, hanem az, hogy ha valaki az órák több mint egynegyedéről hiányzik, arról nem tételezhető fel, hogy megfelelően el tudja sajátítani az adott tárgyat. Ebben az esetben is van még lehetősége egyébként a hallgatónak arra, hogy a Tanulmányi Bizottsághoz forduljon, és egyéni körülményeire hivatkozva óralátogatás alóli felmentést kérjen.