A városi fertőzöttség döntés-előkészítő adat, ezért nem áruljuk el – közölte a kormányhivatal a polgármesterrel

2021. november 04. – 18:13

frissítve

A városi fertőzöttség döntés-előkészítő adat, ezért nem áruljuk el – közölte a kormányhivatal a polgármesterrel
Egy férfi megkapja a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni védőoltást a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház oltópontján 2021. szeptember 17-én – Fotó: Komka Péter / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Miután a kormány bejelentette, hogy a munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként, a polgármestereknek is dönteniük kell arról, hogy ezt elrendelik-e a hivatalaikban és az önkormányzati fenntartású intézményekben. Csakhogy a különböző járványügyi statisztikákhoz a polgármesterek nem férnek hozzá automatikusan, sőt több esetben akkor sem, ha hivatalos úton kérvényezik azok kiadását. Hogyan döntenek ilyen körülmények között?

Hétfőn egy fideszes polgármester, Csach Gábor ritkaságszámba menő járványügyi adatokat közölt a Facebookon az általa vezetett Balassagyarmat helyzetéről. Ebből a posztból kiderült többek között, hogy

  • október 22. és november 1. között 14 Covid-fertőzöttet és további 17 kontaktszemélyt azonosítottak a hatóságok (a polgármester még arról is pontosan beszámolt, hogy melyik iskola melyik osztályának diákjai, illetve melyik szupermarket dolgozói kerültek karanténba);
  • a kórházban fekvő 54 Nógrád megyei koronavírus-fertőzött beteg közül hatan voltak balassagyarmatiak hétfőn;
  • november 1-jén már kétszer annyi beteg volt, mint egy héttel korábban;
  • a fertőzöttség pedig lassan emelkedik, a mozgó átlagon számított napi új fertőzésszám 1,2 volt hétfőn.

Mivel ilyen részletességű adatokat az operatív törzs nem tesz nyilvánossá, megkerestük Csach Gábort, hogy arról érdeklődjünk, ő kitől és mikor kapta meg a posztjában ismertetett statisztikákat. A balassagyarmati polgármester annyit válaszolt a kérdéseinkre, hogy

„Ez a munkám. :)”

Emellett hivatkozott egy tavalyi, Népszavának adott nyilatkozatára, amiben arról beszélt, hogy szerinte „minden polgármester kolléga kisebb-nagyobb utánajárással meg tudja szerezni ezeket az adatokat, ha akarja”, és felsorolt néhány intézményt (kormányhivatal, szakképzési centrum, tankerület, önkormányzati intézmények), amelyek adatot szolgáltattak neki.

Csach a hétfői Facebook-bejegyzésében arról is írt, hogy egyelőre nem írnak elő oltási kötelezettséget az önkormányzati intézményeikben, de felmérést készítenek az oltottsági állapotról, és ezen adatok ismeretében később intézményenként döntenek a kérdésben.

A balassagyarmati helyzetet ismertető bejegyzés után a Telex 17 különböző méretű város polgármesterénél érdeklődött arról, hogy

  • rendelkezésükre állnak-e hasonló adatok;
  • a jogszabály adta lehetőséggel élve kötelezővé fogják-e tenni az önkormányzati fenntartású intézményekben a koronavírus elleni védőoltást;
  • mi alapján döntenek arról, hogy elrendeljék-e az oltási kötelezettséget az önkormányzati fenntartású intézményekben.

Székesfehérváron, ahol Cser-Palkovics András személyében fideszes polgármester vezeti a várost, az önkormányzat nem kap meg hivatalosan a Balassagyarmaton nyilvánosságra hozott adatokhoz hasonló számokat. Cser-Palkovics ugyanakkor arról tájékoztatta a Telexet, hogy rendszeresen egyeztet a járványkezelésben érintett hatóságokkal, intézményekkel és szervezetekkel, ez alapján hoz döntéseket.

Ebben a városban, miután egyeztettek az önkormányzati intézmények és vállalatok vezetőivel, az a döntés született, hogy egyelőre sem a polgármesteri hivatal, sem az önkormányzati intézmények, sem az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok munkatársai számára nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Ezzel párhuzamosan viszont „minden lehetséges fórumon azt kérjük az emberektől, hogy oltassák be magukat” – írta Cser-Palkovics a kérdéseinkre reagálva.

Szombathely polgármestere, Nemény András hiába kért már október 27-én adatokat a helyi oltási munkacsoport vezetőjétől, Harangozó Bertalan kormánymegbízottól, november 3-án még nem kapta meg azokat. (Úgy tudja, hogy nem a kormánymegbízottra kell várni, hanem arra, hogy ő a feletteseitől engedélyt kapjon az adatok közlésére.) Az MSZP-s Nemény szerint ez azért probléma, mert a szombathelyi polgárok átoltottságával, az aktuális fertőzöttségi adatokkal, a jelenleg kórházban kezelt oltottak és az oltatlanok arányával kapcsolatos információkra is szükség lenne ahhoz, hogy az oltás esetleges kötelező elrendeléséről dönteni lehessen.

A szombathelyi polgármester amíg az adatokra várt, egyrészt összehívta a Szombathelyi Védekezést Segítő Tanácsadó Testületet, hogy konzultáljon az oltási kötelezettségről, másrészt felmérte az átoltottság és védettség arányát a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzati intézményekben. Utóbbi eredménye azt mutatta, hogy elég magas az átoltottság, így nem teszi kötelezővé az oltás felvételét az oltatlan dolgozóknak sem a hivatalban, sem az érintett önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinál, de kéri megfontolni az oltás mihamarabbi felvételét.

Dunaújváros polgármestere, a jobbikos Pintér Tamás szintén a helyi kormánymegbízotthoz, Simon Lászlóhoz fordult adatigényléssel, ezt azonban többek között arra hivatkozva tagadták meg, hogy

a fertőzöttség döntés-előkészítést szolgáló adat, hiszen ez alapján döntik el, hogy hogyan védekezzenek a járvány ellen, így pedig tíz évig nem számít nyilvános adatnak.

A dunaújvárosi polgármesteri hivatal a Telexet arról tájékoztatta, hogy az ott dolgozók 80 százaléka megkapta a Covid elleni védőoltást, ezért ott nem terveznek szigorítást. Ugyanakkor mivel több járványügyi intézkedést a polgármester hatáskörébe utalt a központi kormányzat, de a döntésekhez szükséges adatokat nem kapták meg, csütörtökön egyeztet a polgármester az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőivel, és velük együtt dönt arról, hogy milyen intézkedés meghozatalára van szükség.

A dunaújvárosi polgármesternek küldött kormányhivatali levél részlete – Fotó: Telex.hu
A dunaújvárosi polgármesternek küldött kormányhivatali levél részlete – Fotó: Telex.hu

Érd ellenzéki polgármestere is hiába fordult adatigényléssel „az illetékes kormányzati szervekhez”, tájékoztatást mindössze egyszer, még az első hullám idején kapott Müller Cecíliától. Csőzik László a Telexet arról tájékoztatta, hogy legutóbb októberben kért adatokat, amikor épp oltásra szerette volna ezzel buzdítani a város lakóit, akkor ezt válaszolták a kérvényére:

„Egy adott település átoltottságára vonatkozóan pontos adatot csak az EESZT rendszerből lehetne kinyerni, azonban ennek az adatnak az ismerete sem változtatná meg az oltást ellenző, vagy az oltást nem kérő páciensek eltökéltségét.”

Az érdi önkormányzat vizsgálja az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a dolgozók körében, ehhez az országos tisztifőorvostól, a WHO Magyarországtól, egy klinika és egy kórház vezetőjétől is kértek adatokat és állásfoglalásokat.

Pécs városvezetése is a fentiekhez hasonló helyzetről számolt be. Azt írták, nincsenek abban a helyzetben, hogy alapos és felelős döntést hozzanak az önkormányzat, az intézmények, illetve az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinak kötelező oltásával kapcsolatban, mivel

„az egyre jobban terjedni látszó negyedik hullámban sem közöl a kormány semmilyen releváns járványügyi adatot a pécsi önkormányzat vezetésével”.

Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba a Telexnek szintén arról írt, hogy „a jelenlegi információáramlás alkalmatlan a vírus elleni hatékony védekezéshez”. Ő polgármesterként korábbi adatigényléskor azt tapasztalta, hogy rutinszerűen küldik a haladékot kérő választ az adatgazdák, így pedig csak másfél hónap csúszással kapta meg a számokat, ez pedig érdemi reagálásra nem adott lehetőséget. Az oltásról szóló kérdésre azt válaszolta:

„Tervezem a kötelező oltás bevezetését, de mielőtt ilyen döntést hoznék, konzultálni szeretnék a városban lévő orvosokkal és intézményvezetőkkel.”

Baja ellenzéki polgármestere hasonló tapasztalatokról számolt be, mint Balogh Csaba. Nyirati Klára a tavaszi hullám alatt igényelt adatokat csak nyáron kapta meg a járási hivataltól, de akkor sem járt nagyobb sikerrel, amikor még az első hullám alatt a Bajai Szent Rókus Kórház igazgatójánál érdeklődött, ő ugyanis azt tanácsolta, hogy tájékozódjon a koronavirus.gov.hu-ról.

„A legújabb rendelet, mely szerint a polgármesterek felelőssége a döntés arról, kötelező legyen-e az oltás a hivatalban dolgozó kollégák számára, többféle problémát vet fel: Kinek a felelőssége, ha valaki az eredeti szándéka ellenére, egzisztenciális okokból mégis felveszi az oltást, majd a mellékhatások miatt munkaképtelenné válik? Hogyan biztosítjuk a hivatal zökkenőmentes működését, ha az elküldött kollégák helyére, pl. a 2011 óta stagnáló illetményalap, az alacsony bérek miatt nem találunk szakembert?”

– írta Nyirati a Telexnek. Ebben a helyzetben nincs jó döntés, megítélése szerint ráadásul adatvédelmi szempontból is aggályos annak az ellenőrzése, hogy az oltás felvétele megtörtént-e. A bajai polgármester mindenesetre szintén azon van, hogy felmérje a hivatali dolgozók oltottságát.

Velence polgármestere, Gerhard Ákos nem vezet statisztikát, nem is kapott hivatalos tájékoztatást ilyesmikről soha kormányzati hivataloktól, de a háziorvosokkal tartja a kapcsolatot, és tőlük úgy értesült, hogy a nagyjából 7000 fős városban 25-30 fertőzöttről lehet tudni, közülük egy-két beteg kerülhetett kórházba.

Az egyik háziorvos praxisában 12-14 között alakul az elmúlt napokban az aktív fertőzöttek száma.

„Én úgy gondolom, hogy a járvány miatt így is elég nehéz helyzetben vannak a munkavállalók, nem akarom, hogy bárki a kötelező oltás miatt veszítse el esetleg a munkáját. Mindenki felnőtt ember, mindenki el tudja dönteni, hogy mi szolgálja az egészségét”

– nyilatkozta a Telexnek Gerhard. Velencében az önkormányzatnál nem lesz kötelező a koronavírus elleni védőoltás a dolgozók számára, de a hivatalba belépő ügyfelek számára elrendelték a kötelező maszkviselést. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvodákban, könyvtárban) az intézményvezetők dönthetnek ebben a kérdésben.

A független polgármester által vezetett Miskolcról és a Fidesz–KDNP-s polgármester által vezetett Debrecenből hasonló válaszokat kaptunk amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen adatokat tudnak. Mindkét város vezetése arra hivatkozott, hogy nem adhatnak tájékoztatást ilyen adatokról, azt pedig egyik sem árulta el, hogy egyáltalán milyen típusú adatokat ismernek.

Miskolcon több városhoz hasonlóan most azt mérik fel anonim módon, hogy a polgármesteri hivatalban és a városi intézményekben mekkora az átoltottság, és ezeknek az adatoknak az ismeretében, megvizsgálva a járványügyi kockázatot, fognak dönteni „a további teendőkről”.

Debrecenben ezzel szemben Papp László polgármester már döntött arról, hogy az önkormányzat nem teszi kötelezővé a munkavállalói számára a koronavírus elleni oltást. A debreceni polgármesteri hivatal keddi közleménye szerint a döntés meghozatala előtt Papp egyeztetett a munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezetőkkel és a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetekkel, akiktől azt a tájékoztatást kapta, hogy a dolgozók közel háromnegyede már rendelkezik legalább a második koronavírus elleni védőoltással.

Megkerestük továbbá Eger, Gödöllő, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged és Tata polgármestereit is a fenti kérdéseinkkel, tőlük a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.