Áder kinevezte kilenc évre az NMHH új elnökét

2021. december 3. – 12:23

Másolás

Vágólapra másolva

Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, írja az MTI. Áder – Orbán javaslatára – december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét.

A köztársasági elnök a Sándor-palotában adta át a kinevezésről szóló dokumentumot, az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Koltay András jogász, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnöke, miután átvette a kinevezésről szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2021. december 3-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Koltay András jogász, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnöke, miután átvette a kinevezésről szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2021. december 3-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Októberben mondott le Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi elnöke, aki egyben a Médiatanács elnöke is. Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága azt írta akkor, hogy Karas új szakmai kihívásokat keres, de elképzelhető, hogy a Fidesz számára kedvező döntéseket hozó Karas inkább a politikai logika mentén nyújtotta be a lemondását, hiszen így a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség dönthetett arról, ki legyen a következő kilenc évre, azaz 2030-ig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Ugyanis Karast még 2013 augusztusában nevezték ki elődje, Szalai Annamária halála után. Kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le, azaz a választások után.

Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó. Nem vizsgálták például azt az esetet, amikor az MTVA-ban egy szerkesztői értekezleten Bende Balázs vezető szerkesztő arról beszélt, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni – akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl.

Az ezzel kapcsolatos megkereséseket azzal hárította Karas, hogy csak a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre az MTVA munkatársait, így nincs jogkörük eljárni az elvileg közszolgálati célokból fenntartott állami médium szerkesztői ellen.

A kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió viszont éppen Karas elnöksége alatt vesztette el a 92,9 MHz-es frekvenciára az engedélyét, ahogyan a Simicska Lajoshoz köthető Class FM és Music FM is ezekben az években hallgatott el. Cserébe viszont országos hálózatot építhetett Andy Vajna a Rádió 1-gyel, és megkapta az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciát a kormánypárti KESMA médiaholding adója, a Retro Rádió.

Karas az NMHH előtt főleg a Fidesz körüli médiabirodalomnál foglalkozott jogi ügyekkel: a kétezres években a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél és a Lánchíd Rádiónál volt jogi képviselő, 2005-ben pedig Orbán Viktort és feleségét védte ügyvédként egy perben az Élet és Irodalom ellen. Ügyvédként ismertebb ügyfelei közé tartozott még Habony Árpád, Rogán Antal és maga a Fidesz is.

Karas ügyeit a Médiatanács élén még ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze részletesen. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa márciusi jelentésében arról írt, hogy a Médiahatóság politikailag ellenőrzött testület, ami biztosítja a kormánypárti média fenyegető túlsúlyát, a kormány maga pedig lerombolta a szabad véleménynyilvánítás feltételeit. A jelentésről bővebben itt, az orbáni médiavilág kialakulásáról pedig itt olvashat.

Az új vezető

Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL.M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.

A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken.

2010 és 2019 között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!