Lemondott a Médiahatóság elnöke, utódját a következő kilenc évre a Fidesz választhatja meg

2021. október 15. – 17:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Lemondott Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki egyben a Médiatanács elnöke is, értesült a 24.hu. A lap úgy tudja, Karas a döntését már közölte is Áder János köztársasági elnökkel.

A 24.hu értesülését megerősítette az NMHH Kommunikációs Igazgatósága is: mint írták, az elnök azzal indokolta a lemondását, hogy új szakmai kihívásokat keres.

Persze elképzelhető, hogy a Fidesz számára kedvező döntéseket hozó Karas inkább a politikai logika mentén nyújtotta be a lemondását, hiszen így a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség dönthet arról, ki legyen a következő kilenc évre, azaz 2030-ig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

Frissítés 21:40: Az M1 úgy tudja, Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja a munkáját, a Médiahatóság élén pedig Karast Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora követi majd.

Karas Monika, az NMHH elnöke az egri Eszterházy Károly Egyetemen még 2017-ben – Fotó: Komka Péter / MTI
Karas Monika, az NMHH elnöke az egri Eszterházy Károly Egyetemen még 2017-ben – Fotó: Komka Péter / MTI

Karast még 2013 augusztusában nevezték ki elődje, Szalai Annamária halála után. Kinevezése 2022 szeptemberében járna le, a hatályos médiaszabályozás alapján pedig az NMHH elnökét mandátuma után nem lehetne újraválasztani.

Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó. Nem vizsgálták például azt az esetet, amikor az MTVA-ban egy szerkesztői értekezleten Bende Balázs vezető szerkesztő arról beszélt, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni – akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl.

Az ezzel kapcsolatos megkereséseket azzal hárította Karas, hogy csak a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre az MTVA munkatársait, így nincs jogkörük eljárni az elvileg közszolgálati célokból fenntartott állami médium szerkesztői ellen.

A kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió viszont éppen Karas elnöksége alatt vesztette el a 92,9 MHz-es frekvenciára az engedélyét, ahogyan a Simicska Lajoshoz köthető Class FM és Music FM is ezekben az években hallgatott el. Cserébe viszont országos hálózatot építhetett Andy Vajna a Rádió 1-gyel, és megkapta az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciát a kormánypárti KESMA médiaholding adója, a Retro Rádió.

Karas az NMHH előtt főleg a Fidesz körüli médiabirodalomnál foglalkozott jogi ügyekkel: a kétezres években a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél és a Lánchíd Rádiónál volt jogi képviselő, 2005-ben pedig Orbán Viktort és feleségét védte ügyvédként egy perben az Élet és Irodalom ellen. Ügyvédként ismertebb ügyfelei közé tartozott még Habony Árpád, Rogán Antal és maga a Fidesz is.

Karas ügyeit a Médiatanács élén még ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze részletesen. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa márciusi jelentésében arról írt, hogy a Médiahatóság politikailag ellenőrzött testület, ami biztosítja a kormánypárti média fenyegető túlsúlyát, a kormány maga pedig lerombolta a szabad véleménynyilvánítás feltételeit. A jelentésről bővebben itt, az orbáni médiavilág kialakulásáról pedig itt olvashat.