A vámosszabadi tábor kiürült, budapesti albérletekben vannak az afgán menekültek

2021. december 03. – 16:15

Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember 1-jén buszokkal hozták Vámosszabadiba azokat az afgán menekülteket, akiket Magyarország menekített ki a tálib hatalomátvétel után. Az őszi hónap közepén csaknem háromszázan voltak a Győr melletti befogadóállomáson. Annak ismeretében várták a sorsukat, hogy tudták: az ideiglenes tartózkodási engedélyük november 30-án lejár. A tábor most teljesen üres. Mi lett ezekkel az emberekkel?

A tálibok hatalomátvétele után – augusztus végén – a Magyar Honvédség 57 afgán családot, köztük 180 kiskorú gyermeket evakuált Afganisztámból mert otthon az életük veszélybe került volna. Őket a Vámosszabadi Befogadó Állomáson, illetve egy ideig a Balassagyarmati Közösségi Szálláson helyezték el.

Három hónappal később Ambrus Gellért, Vámosszabadi polgármestere a Facebook-oldalán erősítette meg a Telex információját, hogy a családok elhagyták a Győrtől tíz kilométerre fekvő tábort: „Ha nem is véglegesen, de a menekülttábor/befogadóállomás bezárt, az utolsó, itt elhelyezett Afganisztánból kimenekített is elhagyta ideiglenes lakóhelyét. Visszatér az az időszak, amikor a határzár miatt nem volt lakója a tábornak, és bízom benne, hogy a kormány kitart a menekültpolitikája mellett, hogy így is maradjon.”

Három busz érkezett a Vámoszabadi Befogadó Állomásra 2021. szeptember 1-én, mintegy százötven menekülttel – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Három busz érkezett a Vámoszabadi Befogadó Állomásra 2021. szeptember 1-én, mintegy százötven menekülttel – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

A helyiek az elején biztosra vették, hogy ugyanaz történik majd, mind korábban. Vagyis a táborba szállított emberek kipihenik magukat, kicsit megerősödnek, és elhagyják a befogadóállomást, illetve Magyarországot. Többeknek valóban ez volt a tervük, erről beszéltek a Telexnek; ez az érzés csak erősödött bennünk az érkezésük utáni hetekben, amikor azt érezték, magukra maradtak – információ híján még azt sem tudták, milyen eljárásban vizsgálják az ügyüket. A Magyar Helsinki Bizottság segített akkor nekik.

A Telex visszament most a táborba, amely üres volt, de épp a Helsinki Bizottság jogásza mondta korábban, hogy több jótékonysági szervezet, mindenek előtt a Máltai Szeretetszolgálat próbál a tábornál emberibb körülményeket találni azoknak a családoknak, akik ha megkapják a menekültstátuszt, mégis Magyarországon maradnának.

„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat összesen 35 családot, 168 főt: 36 nőt, 51 férfit és 81 kiskorú gyermeket helyezett el önálló lakásban, Budapest területén bérelt ingatlanokban” – válaszolták a Telex kérdésére.

Kiderült az is, hogy a családok 18 hónapig vesznek részt az integrációs programban, ez teljes körű ellátást jelent az esetükben. A máltai szervezet azzal segíti a menekülteket, hogy minden család albérletbe költözik, az életvitelükhöz pedig pénzügyi támogatást nyújt. A felnőttek és a gyerekek is magyar nyelvtanfolyamon vehetnek részt, és segítenek nekik az ügyintézésben:

  • a tolmácsolásban,
  • a dokumentumok fordításában,
  • a letelepedési engedély kitöltésénél,
  • a külföldi részére szóló személyi igazolvány igénylésében,
  • a lakcímkártyánál,
  • és a TAJ-kártya intézésénél.

A menekültek teljes körű egészségügyi ellátást kapnak, pszichológus segít a traumák feldolgozásában, „a szeretetszolgálat információs csoportja pedig abban, hogy a kulturális különbségekből minél kevesebb feszültség adódjon és azokat megfelelően kezeljék, valamint hogy a családok megismerjék a magyarországi rendszereket” – tette még hozzá Parák Eszter kommunikációs referens.

Az afgán családok – amelyek jóval nagyobb számban maradtak Magyarországon, mint azt előzetesen sokan gondolták – folyamatos családgondozói segítségben részesülnek. A felnőtteket az álláskeresésben és munkaerőpiaci integrációban, szakmai tanfolyamok elvégzésében, a gyerekeket pedig a közoktatásban segítik a mentorok. Gyerekek és felnőttek egyaránt közösségi és sportfoglalkozásokon vesznek részt – ezek szerint már Budapesten.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kövess minket Facebookon is!