Állítják, borítékban vitték Simonkának a pénzt, de személyesen sosem vette át

Legfontosabb

2021. november 23. – 15:56

Állítják, borítékban vitték Simonkának a pénzt, de személyesen sosem vette át
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Mindenkinek vannak haragosai” – mondta a bíróság folyosóján Simonka György, az ellene folyó per folytatására várva azután, hogy a bíróság az eddigi – a vád szerint költségvetési csalással összefüggő – ügyével egyesítette azt az augusztusban indított pert, amelyben az ügyészség vádja szerint a fideszes képviselő vesztegetéssel próbálta befolyásolni a tanúkat. Simonka a bírósággal közölte: sem ezt, sem a többi vádat nem ismeri el, bűncselekményt nem követett el, pénzt nem adott át, a vád olyan vádlottak állításain alapul, akik így akarják menteni magukat más bűncselekmények következményei alól. Emellett közölte: több napig tartó vallomást kíván tenni.

A szünetben arra a kérdésre, hogy tervezett vallomásában érinti-e Lázár Jánost, közölte: „A mai vallomásban nem.” (A kérdés előzménye, hogy a miniszterelnökséget 2018-ig vezető miniszter, jelenleg Csongrád megyei egyéni képviselő és kormánymegbízott a Telexnek adott interjújában közölte: az a baj Simonkával, hogy „közénk került.” Erre Simonka azzal reagált, hogy „én Lázár Jánosról regényt tudnék írni, úgyhogy ha valakinek csöndben kellene maradnia, az pont ő”, úgy csinál, mintha „nem vett volna részt azokban a dolgokban, amiket most szid.”)

A folytatásban a bíróság kikérdezhette az utolsó vádlottat is, aki a tárgyalásokon eddig nem beszélt. Sz. N. annak a cégnek az ügyvezetője volt, amelyik részt vett a szegedi Vadasparkba tervezett Kalandozoo Kalandpark és egy őshonos állatokat bemutató állatfarm pályázati pénzből való megépítésében. Előbbire 277, utóbbira 300 millió forint pályázati pénz jutott. Sz. N. vallomást nem kívánt tenni, de a bírói kérdésekre részletesen válaszolt.

A dél-békési fideszes képviselő, Simonka György ellen korábban bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, 2019-ben pedig vádat is emeltek a fideszes képviselő ellen az ügyben.

A vádirat szerint Simonka és társai jogellenesen akarták megszerezni a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak és a termelői szervezeteknek kiírt uniós és hazai pályázati támogatásokat. Az ügyészség korábban azt írta, Simonka tudta, hogy jelentős mértékű pályázati pénzek nyílnak meg 2009 végén, és emiatt olyan személyi kört épített fel, amellyel a döntéshozókat megtévesztette, hogy csoportok egymással összehangoltan szerezzenek meg minél több vissza nem térítendő támogatást. A tavaly januári előkészítő ülésen a harminchárom vádlott közül nyolcan beismerték a bűnösségüket, négyen egyezséget is kötöttek az ügyészséggel.

Simonka visszautasítja, hogy törvénysértést követett volna el.

Sz. N. és édesapja két vállalkozása vett részt a két beruházás megvalósításában. A megrendelő a Paprika Kertész Kft. volt. „Elgondolkodott azon, hogy egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég miért építtet kalandparkot?” – kérdezte a bíró, mire a nő nemmel felelt.

„Az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét” – emlékeztette őt a bíró, megjegyezve, hogy mostani válaszaiból nem derült ki, hogy ez a bűnösség miben áll.

„Magasabb árban volt a költségvetés meghatározva, mint amibe a kivitelezés valójában került. Az utolsó költségvetési kimutatás szerint 40 százalékkal több volt meghatározva” – foglalta össze a lényeget Sz. – Meg kellett csinálni a költségvetést, kivitelezői program segítségével ez megtörtént. A szerződéskötésnél is ez az összeg volt, de később láttam, hogy a számlákból nem mindent fordítottunk a kivitelezésre.”

„Apám azt mondta, hogy ezt el kell vinnünk Medgyesbodzásra, állítsak ki egy számlát, kiállítom, el kell vinni, el kell vinni, nem kérdezek vissza” – írta le a helyzetet a vádlott.

Simonka György és ügyvédje – Fotó: Bődey János / Telex
Simonka György és ügyvédje – Fotó: Bődey János / Telex

Nagy fehér boríték és követelésvásárlás

Elmondása szerint ugyanis a 40 százalékos különbözetet vissza kellett juttatni Simonkának – ám azt ő sosem személyesen vette át. Sz. felidézett egy esetet, amikor apjával együtt – akinek egy cége szintén részt vett a projekt megvalósításában – elmentek Medgyesbodzásra, az irodába, ahol Simonka várta őket. „Apa átnyújtotta a nagy fehér borítékot, amire Simonka azt mondta, add oda, akinek akarod.” Ezután behívták „Ricsit", Simonka sofőrjét, aki átvette a pénzzel teli borítékot, Simonka ekkor már nem volt bent. Sz. szerint Simonka nem akarta tanúk előtt átvenni a pénzt, „de tudtuk, hogy azért vagyunk ott, hogy neki ezt eljuttassuk.” (Szintén vádlott édesapja nem tudta emlékeiben felidézni a jelenetet.)

Sz. emlékei szerint „Gyurit” az ügyben érintett társai gyakran „Sas” néven emlegették.

A nagy fehér boríték azonban – a vádlott vallomása szerint – csak egyik módja volt a valójában fel nem használt pályázati pénzek visszacsorgatásának: Sz. elmondása szerint egy vállalkozással kölcsönszerződést is kötöttek – kölcsönként megjelölve utaltak át a cégnek pénzt –, valamint követelést is vettek egy csődbe ment kft.-ből.

„Ez a követelésvásárlás arról szólt, hogy a 40 százalékot, mínusz a már átadott készpénzt így adjuk vissza” – állította Sz.

Ez papíron összesen 150 millió forint volt, de azt Sz. nem tudta megmondani, hogy a teljes összeget átutalták-e ezen a címen. (A csődbe ment cég ügyében ma is kapnak papírokat a bíróságtól a felszámolásról, de pénzt onnan mindeddig nem kaptak.)

Több ügyből még mindig nincs vádemelés

Simonka szerint Sz.-ék állításai ellentmondástól hemzsegnek, a visszaosztás vádját abszurdnak tartja.

Szerinte lényegi kérdésekre nem tudott válaszolni Sz. „azért, mert ilyen részletesen nincs kidolgozva a sztori. Az egész egy mese.”

Arra a korábbi bírói felvetésre, hogy miért vág bele egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég egy kalandpark létrehozásába, Simonka azt mondta: a pályázati pénzt épp mezőgazdasági tevékenységeket folytató cégeknek szánták, azzal, hogy „több lábra állhassanak”, „tevékenységüket a turizmussal összekapcsolva megerősítsék őket”.

A kalandpark egyébként nem működik.

Nem csupán a több projektet tartalmazó, összesen 1,4 milliárd forintos költségvetési csalás vádjával zajló per az egyetlen, amelyben Simonkát a hatóságok érintettnek tartják. Ettől az ügycsoporttól ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozata alapján elkülönítették azokat a projekteket, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében szerzett forrást a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás.

Simonka szerint kérdés, hogy ebből ügy lesz-e, mert 2017 februárjában kezdődött nyomozás, amelynek két és fél év alatt le kellett volna záródnia „a törvény szerint”, márpedig abból a nyomozásból az azóta eltelt időben sem lett vádemelés.

Simonka: Ha valaki kapott pénzt, az a koronatanú volt

Simonka szerint a kalandpark projektnél egyértelműen látszik, hogy Sz.-ék nem vele, hanem azzal a K. Zoltánnal dolgoztak együtt, aki jelenleg az ügy koronatanúja. Sz.-ék vallomásából kiderült, hogy K. Zoltán felelt a részletekért, hozzá kellett fordulni kérdésekkel, de szerintük „látszott, hogy Simonka a főnök”. Simonka szerint nem igaz, hogy ő bármikor megállapodott volna Sz.-ékkel arról, hogy a pénz egy bizonyos részét át kellene adniuk neki. „Ha visszaadtak, akkor azt legfeljebb K.-nak adhatták vissza, akinek a számláján 100 millió forintot találtak, mégsem teszi fel azt a kérdést senki, hogy az miből van.” Megjegyezte, hogy a vádlottak is utaltak arra, hogy volt, amikor K.-nak adták a pénzt, csak arra hivatkoznak, hogy akkor is tudni lehetett, hogy a pénz végül Simonkához jut.

„A bűncselekmény gyanúját egyetlen ember vallomására alapozzák, K.-éra, majd ő kvázi agitálva járja a további terhelteket, és mutatja nekik az utat, amivel egy vádalku keretén belül menekülhetnek ki ebből az ügyből. Ennek elsődleges előfeltétele, hogy olyan bűncselekményt ismerjenek be, amelyre Simonka György bujtotta fel őket és csak így menekülhetnek meg a gyanúsítotti vagy vádlotti eljárásból. K. pedig elintézi nekik, hogy mérsékelt büntetést kérjen rájuk az ügyészség” – mondta Simonka.

Simonka: Az ügyészség félrevezette a mentelmi bizottságot

Simonka nemcsak a költségvetési csalás vádját és a vesztegetést tartja megalapozatlannak, de szerinte az ügyészség már a képviselői mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelemkor is hibázott:, sőt: „Az ügyészség félrevezette az országgyűlés mentelmi bizottságát,” amely ennek alapján szavaztak a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, állítja Simonka.
„Félelmetesnek tartom, hogy iratellenes indítványt terjesztettek az országgyűlés elé… és az adatellenes indítványt nem ellenőrizve adták ki a mentelmi jogomat” mindez „a legmagasabb közjogi méltóságokon is ellenőrzés nélkül ment át” – olvasta fel a bíró Simonka korábbi szavait.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A védelem szerint az is aggályos, hogy Simonka ellen valójában már jóval azelőtt zajlott az adatgyűjtés, hogy egyáltalán kérték volna képviselői mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenttől. Az ügyvéd kérvényezte több bizonyítékként felhasznált hangfelvétel kizárását is az eljárásból, mert „beazonosíthatatlan számunkra, hogy ez az elkülönített ügyszám mikor jött be az eljárásba.” Az ügyvéd szerint az ügy elkülönítése tehát eleve törvénytelen, és a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelemben is rossz ügyszámra hivatkozott az ügyészség.

Kövess minket Facebookon is!