Újabb felvétel került elő a Városháza eladásával kapcsolatban

2021. november 09. – 19:24

frissítve

Újabb felvétel került elő a Városháza eladásával kapcsolatban
A Városháza épülete – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb felvétel került elő a budapesti Városháza eladásával kapcsolatban. A felvételen egy Barts Balázsként (a Fővárosi Vagyonkezelő igazgatójaként) bemutatkozó férfi vázolja, szerinte hogy lehetne eladni a Városházát, és újat építeni helyette. A főváros vezetése elismerte, hogy a Fővárosi Vagyonkezelő készített egy olyan tanulmányt, amelyben a Városháza fejlesztésével kapcsolatban minden lehetőséget – értsd, az eladásét is –, számba vettek, de végül a városvezetés úgy döntött, hogy az épület maradjon az önkormányzat tulajdonában.

Egy hangfelvételt kapott kedd délután lapunk emailen. A felvételen egy Barts Balázsként bemutatkozó férfi egy anyagról beszél, amit a kabinetben (városvezetői ülésen) bemutatott. Az anyagban a Városháza épületéről és a hozzá tartozó, 4,7 hektáros telekről van szó, amiből 3,9 hektárt eladnának, 8 ezer négyzetmétert megtartanának. Barts elmondja, hogy ő nem politikus, hanem építész, de ha ő döntene, akkor így csinálná.

Beszél még arról, hogy '22-ben választás, '23-ban 150 éves budapesti évforduló, '24-ben meg önkormányzati választás lesz, ezért bonyolultabb a helyzet. Ezért először megcsinálják a közparkot, mert megígérték, meg az épület homlokzatát, de a parkot lehet, hogy később szét kell túrni a (reménybeli) építkezés miatt.

A fenti problémát elkerülendő elhangzik, hogy Barts a szerzői jogra hivatkozva meg tudja kerülni a közbeszerzést: villámgyorsan csináltat egy tervet, hogy mire a parkot kell építeni, legyen alatta egy 250 férőhelyes parkoló, és a két, majd megépítendő épületszárny helyén ne legyen fa. Akkor a sarkon meg lehet építeni az új Városházát. Hozzáteszi, hogy 2024-ben derül ki, van-e ehhez kellő bátorság, vagy nincs. A hangfelvétel:

A sajtóban megjelent hangfelvétellel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeiről készített döntés-előkészítő tanulmányt. (A tanulmány innen letölthető.) A Fővárosi Vagyonkezelő által készített döntés-előkészítő tanulmány számba vette a Városháza ingatlanának lehetséges rövid távú, középtávú és hosszú távú fejlesztési lehetőségeit, azok hozzávetőleges bevételeinek és költségeinek becslésével. Ahhoz, hogy ezek a hozzávetőleges becslések rendelkezésre álljanak, értelemszerűen piaci konzultációkat is folytatni kellett, írja a főpolgármesteri hivatal közleményben.

Végül a döntéselőkészítő anyag is arra tesz javaslatot (a 41. oldalon), hogy – a különböző lehetőségek előnyeinek és hátrányainak mérlegelése alapján – a Városháza ingatlana maradjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában. A Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésén ezzel egyetértett, tették hozzá.

Összefoglaltuk, eddig mi történt a szövevényes ügyben:

A Városháza épülete. November 4-én furcsa szerződésből szivárgott ki két oldal az Index portálon. Egy ingatlaniroda és egy, ma már kényszertörlési eljárás alatt álló cég a Városháza épületéről kötött valamilyen megállapodást, írtuk.

Karácsony Gergely főpolgármester hamar reagált a cikkre, amelynek tényállítása szerinte mindössze annyi, hogy a Városháza eladása érdekében „a fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök” megtették az első lépéseket, ebből következtet arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak van értékesítési szándéka. A főpolgármester hozzátette, nem tudják, kik azok az üzleti körök, és milyen lépéseket tettek, az ingatlan értékesítéséről semmilyen döntés nem született, arra nem keres vevőt a Fővárosi Önkormányzat.

A budafoki telek. November 8-án újabb, nehezen kibogozható elemmel bővült az ügy. Egy, szerkesztőségeknek elküldött felvételen egy Anonymous-maszkos férfi „nem tudjátok, ki az a Berki Zsolt?” felkiáltással elindít egy hangfelvételt. (Berki Zsolt a Városháza-ügyben az állítólagos szerződés szerint az ingatlanost megbízó, kényszertörlés alatt lévő Northern Rock tulaja.)

Mint megírtuk, nem tudni, ki beszél a felvételen, és kinek beszél, mindenesetre azt mondja, hogy neki „Guszti (2020) áprilisban mondta, hogy összeismertették egy figurával, aki a fővárosi önkormányzat vagyonkezelőjének intézi az ügyeit”, ő volt Berki Zsolt, leültek, „mondtam neki, hogy néztem pár ingatlant, ha adsz egy listát, és adott egy listát”, aztán „kinéztem ezt a telket, leültünk a Tabáni Teniszklub büféjében, megállapodtunk, lementünk a Fővárosi Vagyonkezelőbe, összehozott az ügyintézővel, (…) és akkor megvolt ez a biznisz. Annyit kért, hogy kössek vele megbízási szerződést, 2 millió forintot fizettem neki.” Ezután az ismeretlen beszélő azt mondja, ő a saját cégével beadott egy pályázatot az ingatlanra, majd szóltak neki, hogy „meg van nyerve”. Aztán „kifizettem a Zsoltit”. És ezután Zsolt küldözgette mindig a listákat az ingatlanokról.

Itt tehát nem a Városházáról, hanem egy nagytétényi, a Nagytétényi út külső részén lévő nagy ipari telekről van szó. A 7400 négyzetméteres telket a fővárosi önkormányzat a Grébics Ingatlan Zrt.-nek adta el 2020-ban 101,6 millió forintért egy XXII. kerületi, önkormányzati előterjesztés szerint. A fideszes vezetésű kerület ebben rögzítette, hogy nem él az elővásárlási jogával, mert magas az ingatlan ára, ők 74 millióra mérették fel, és amúgy sem akarnak vele mit kezdeni.

A Grébics Ingatlan tulajdonosa Szabó Gergő István, akinek a neve egy Átlátszó-cikkben merül fel, mint aki egy Morando-bizniszben részt vevő cégben is benne volt. A Morando egy tőkealap-kezelő, amely a Jeremie-pénzeket szivattyúzta ki nagyüzemben, például Tombor Andráshoz köthető céghez. Tehát ami kiderül ebből a szálból, hogy a fideszes vezetésű kerület által 74 millióra becsült ingatlant eladták egy fideszes hátterű pénzembernek 27 millióval drágábban, és az ügyletben – az anonim felvétel alapján, ha hitelesnek tekinthető – szerepel a Fővárosi Vagyonkezelő, valamint egy közvetítő.

Maga az eladás a Városháza közleménye szerint transzparensen, a szokott, szabályos rutin szerint történt: a fővárosi közgyűlés 2019. március 27-én, még az előző önkormányzati ciklusban döntött arról, hogy a nagytétényi ingatlant eladják, azóta nyilvános ez a tény. Utána értékbecslést készítettek, és kiírták a nyilvános pályázatot, amin csak a Grébics Ingatlan Zrt. nyújtott be ajánlatot. A tulajdonosi bizottság 2020. június 23-i ülésén egyhangúlag, a fideszes bizottsági tagok igen szavazatával hozott döntést az eladásról.

A jóval kisebb port felvert nagytétényi ügyben tehát képbe került a Fővárosi Vagyonkezelő, és annak vezetője, a 2014-ben, azaz még bőven a Tarlós-érában kinevezett Barts J. Balázs. Lapunk ezért meg is kérdezte Karácsony Gergelyt egy sajtótájékoztatón, hogy indul-e vizsgálat a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központnál a kiszivárgott felvétellel kapcsolatban. A főpolgármester erre azt válaszolta, nem, azaz hogy nem látja, miért kéne vizsgálatot indítania egy olyan felvétel alapján, amelyben nem tudni, ki beszél, ráadásul valótlanságokat.

Azt, hogy Barts felé fog haladni az Anonymous által gondosan vezetett történetfonál, már abból lehetett sejteni, hogy Karácsony válaszát követően Láng Zsolt, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője Barts J. Balázshoz fordult az ügyben, nyílt levélben tájékoztatást kérve a Nagytétényi úti ingatlan értékesítéséről. Láng konkrét kérdéseket is feltett Bartsnak: ismeri-e a híradásokban megnevezett Berki Zsoltot? Találkozott-e vele, vagy egyeztetett-e vele akár személyesen, akár más módon? Berki Zsolt közreműködött-e korábban egyéb ügyletekben a BFVK Zrt. megbízásából? Mindezeken felül Láng kérte a Nagytétényi úti ingatlan értékesítésének előkészítésével, a kiírás létrejöttével és azzal összefüggésben keletkezett valamennyi dokumentumot és jegyzőkönyvet is.

Időközben Karácsony Gergely azt is bejelentette sajtótájékoztatón, mi a terve a Városházával: a parkoló helyén parkot építenek, a Merlin Színház épületét renoválják, a Gerlóczy utcai szárnyban elhelyezik a Budapest Galériát.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass