Oltásról, migrációról, minimálbérről és egy hatéves brüsszeli harcáról beszélt Orbán Viktor a közrádióban

Brüsszel szerint jó a migráció, de ez nem logikus, a migránsok hurcolják be a járványt, „a migráció okozza, felpörgeti a járvány mértékét”. Brüsszel is látja azokat a számokat, amiket mi látunk. Csak Brüsszel szerint jó a migráció, arra szükség van, szerintük az, ami ellen mi harcolunk, az nem rossz dolog, hanem jó.

„Tudjátok mit? Ha ez nektek jó, vigyétek őket!” Készen állunk, hogy nyissunk egy korridort, „és ott majd felmasírozhatnak a migránsok”.

A migrációval és a járvánnyal még évekig együtt kell élni.

A nyugati államokat is védjük, több mint 500 milliárd forintot költöttünk el a védekezésre, kérjük, hogy ennek a költségét vagy egy részét térítsék meg, de Brüsszel nem fizet. „Hat éve harcolok ezért, sosem voltam ilyen közel hozzá, mint most”, de még kell küzdeni.

„Maratoni csatában vagyunk”. A közös európai határvédelem szép dolog, de 2015-ben megmondtuk: ha nincs megoldás, megépítjük a kerítést. Nem volt, megépítettük, támadtak minket.

Ma ott tartunk, hogy több mint féltucatnyi állam épített határkerítést, a kerítésépítés lassan többségi állásponttá válik.

A migrációs nyomás ereje megháromszorozódott, megnégyszereződött. Igaz, a többség nyugatra menne, de ha nem engedik be, akkor itt maradnak, „ezért be se engedjük őket”.

A rossz klímapolitika súlyos brüsszeli klímapolitikai hiba. Brüsszel azt akarja, hogy az emberek fogyasszanak kevesebbet. „Olyan mértékben megemelni az árakat, ahogy a brüsszeli bürokraták teszik”, az már hiba, a klímát szennyező cégeket kellene terhelni, nem az embereket.

A multik Magyarországon nem tudják áthárítani a költségeket, mert rögzítettük az árakat. A multik amúgy is magyar kézbe kerültek.

Ha Brüsszel megfontoltabb lenne, az árak se lennének az egekben.

A lakásokat és az autókat is meg akarják adóztatni, tehát további áremeléseket helyeznek kilátásba. A gazdag nyugat-európaiak akarják ezt, a kelet-európaiak pedig ellenállnak.

Bolond dolgok történnek Európában, itt van ez a rezsiügy, „nem túlzás azt mondani, hogy rezsiválság van Európában”. Az árak nagyon megemelkedtek, de nálunk nem, mondja Orbán arra a kérdésre, amelyben a műsorvezető megemlíti, hogy a németek már arra készülnek, hogy az emberek fázni fognak, nem lesz gáz, nem fognak tudni fűteni.

Magyarországon az árakat rögzítették. A háztartásoknál nem megy fel a rezsiár, de elismeri, hogy „a gazdaság szenved”.

Meddig lehet ezt fenntartani? – kérdezi a műsorvezető, „amíg a mi kormányunk van”, adja meg a választ a kormányfő.

A pénzügyminiszter bátor volt, 4 százalékos csökkentés a szociális hozzájárulásban, 10 százalékkal csökkenő kisvállalkozói adó. A kormányfő reméli, hogy ez nem veszélyezteti a költségvetést.

A minimálbér 200 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 260 ezer, a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt ennyi, mondja Orbán, nem említve az infláció hatását.

Erről ugyanis a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg. Ha a kormányon múlna, akár háromszor ennyi is lehetne, de az elbocsátásokat is okozhatna. Ezért a gazdasági partnerek állapodnak meg, a kormányzat közvetít közöttük, és időnként átvállal pénzügyi terheket.

A „szakszervezetek indokoltan, magas béremelést akartak (…) A vállalkozók azt mondták, hogy ők ezt nem bírnák ki”. A kormány ezért azt mondta, hogy ha megadják a 20 százalékos emelést, akkor a kormány hajlandó a vállalkozások terheit csökkenteni, alapvetően a munkáltatók utáni tb-járulékok csökkentését.

A kormány eddig sikeresen állt ellen annak a kísértésnek, hogy tagjai virológus szakembernek képezzék át magukat – mondta a kormányfő, az operatív törzs is rendszeresen konzultál a szakemberekkel. A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg. Az oltatlanoknál a megbetegedés kockázata tízszer nagyobb – mondja a szakértőktől kapott adatokat. A súlyos betegség kockázata az oltottaknál „sokkal-sokkal” kisebb.

Folyamatosan győzködik az embereket, hogy oltassák be magukat. De ez nem elég. A munkahelyi közösség, ez a „föld közeli” érvelés segíthet. „A mérésekben ezt látom egyébként, hogy az emberek ezt támogatják”, szerinte felmérések azt mutatják, hogy a „közösségekben van ilyen igény”.

Egy általános kötelező oltás túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak. De azt elfogadják, ha egy munkahelyi közösség azt mondja, hogy vedd fel az oltást, vagy maradj otthon, és legyél fizetés nélküli szabadságon. Az egy mindenkinek rossz helyzet lesz.

A miniszterelnök szerint nincs szó arról, hogy bárkire áttolták volna a felelősséget. Az állam mint munkáltató is meghozza a döntéseket ugyanerről, „minden állami alkalmazott sorra fog kerülni”.

A kormányfő szerint oltóanyag van elég, az oltás az egyetlen érdemi védelmi intézkedés. További intézkedések: „ha gyorsabban terjed, akkor majd reagálni kell”.

Azért vonták be a munkaadókat, mert „nem egyformán terjed az ország minden egyes pontján”.

Tavasszal a brit mutánst sikerült „egy sikeres oltási kampánnyal” megfékezni. Ilyenkor újabb variáns jelenik meg, ez a delta, ami most végigszáguld a világon. Gyorsabban terjed, súlyosabb megbetegedést okoz.

Az oltatlanok arra számíthatnak, hogy nagyon súlyos állapotba kerülnek. Mindenki oltassa be magát, „semmilyen védelmi intézkedés nem véd meg, kizárólag az oltás”.

A napokban Budapesten volt csúcstalálkozó Mun Dzsein dél-koreai elnök és a visegrádi országok vezetői közül. Az esemény apropóján Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy koreai egyetemi kampuszt akar Magyarországra, de a bejelentés egyelőre semmilyen részletet nem tartalmazott. Az esemény kapcsán azt is közölték: nyelvtanárokat küld Dél-Korea Magyarországra, hogy „több középiskolában és több egyetemen lehessen nyelvet oktatni, illetve koreai tanulmányokat folytatni”

A héten eldőlt, hogy január elsejétől bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér, míg a garantált bérminimum havi 260 ezer forintra emelkedik. Az alku része az, hogy a kormány jövőre 650 milliárdot hagy a munkáltatóknál, aminek a forrása részben az önkormányzatoktól elvett iparűzési adó lehet.

Orbán Viktor tíz éve csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban rendszeresen szólal meg péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, ráadásul a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.

Orbán 2019 elején azt hangoztatta, hogy Magyarországon baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van, majd tavaly ősszel Olaszországban már arra utalt, mintha ez kiegyenlítődött volna: „ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van”.

A magyar média helyzetével itt olvashat bővebben is.