Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a hétfői ülés a parlamentben. A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio október 23-áról beszélt, és arról, hogy Orbán Viktor beszédéből az derült ki, hogy a miniszterelnöknek fontosabb 2006, mint 1956.
A képviselő párhuzamot vont 1956 és a mai nap között. Szerinte ahogy akkor, úgy ma is lehallgatnak embereket, csak épp kémszoftverekkel, ‘56-ban félelemben éltek a rendszert kritizálók, és bár ma nem munkatáborba viszik őket, inkább kapnak egy adóellenőrzést, vagy kirúgják a munkahelyéről. „Ezek után nem csoda, hogy a Fidesz vezetője nem beszélt ’56-ról” – summázta Kocsis-Cake. A párbeszédes politikus ezután felemlegette, hogy Orbán arról is beszélt, a legfontosabb feladatuk, hogy megállítsák az LMBTQ-propagandát, ez pedig szerinte pusztító, de 2022-ben a választók majd megmutatják, hogy „ebből elég”.
Dömötör Csaba államtitkár minderre egy köszönettel reagált, mert megköszönte a Békemenet résztvevőinek, hogy békések és méltóságteljesek voltak, nem úgy, mint 2006-ban Gyurcsány alatt. Dömötör szerint „nem mi fenyegetünk másképp gondolkodó politikusokat börtönnel”, utalt arra, hogy az ellenzék elszámoltatást és alkalomadtán börtönt ígért a kormánypárti politikusokra a választások esetleges megnyerése után. Az államtitkár ezután Karácsony Gergelyt is felemlegette, aki szerinte a városvezetés helyett kampányolt, aztán „a teljesítmény-deficit miatt” visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, most pedig unatkozik, és „Facebook-huszárkodik”.
Brüsszel visszavág
Az LMP-s Ungár Péter az energiaár válságáról beszélt, és arról, hogy nem igaz, hogy a klímavédelmi tevékenységek okozzák nagyobb részt az árak emelkedését, a Fidesz pedig „a klímavédelem ellensége”. Ungár szerint Paks II. nem a nemzeti szuverenitás növelését szolgálja, és ehelyett fontosabb lenne, ha zöld energiára állna át a kormány. „Önök nem hogy nem zöldek, de minden zöld törekvés ellen politizálnak”, mondta a kormánypártoknak Ungár.
A kormány szerint ugyanis az elmúlt hónapokban megnőttek az energiaárak, aminek legfőbb oka, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat, és az új javaslatban ráterhelné a fogyasztókra az áremelkedést, hiszen lakosokat és autókat adóztatnának meg, ez pedig a kormány szerint nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.
A kormány részéről Schanda Tamás államtitkár elismételte a kormány korábbi narratíváját, miszerint „Brüsszel igenis meg kívánja adóztatni a családokat, akik lakással, házzal vagy autóval rendelkeznek. Brüsszel adót akar emelni klímavédelemre hivatkozva”, de a kormány nem fog rezsit emelni, ismételte el.
Az államtitkár szerint Ungár nem szavazott meg egyetlen olyan törvényjavaslatot sem a parlamentben, ami a klímavédelmet szolgálta volna, egyébként pedig míg Karácsony Gergely zöldnek állítja be magát, leszereli a kukákat a városban, „ez egészen szégyenletes”.
Gyurcsány visszatér
A DK-s Bősz Anett arról beszélt, a kormány másfélmillió forintot húzott ki a nyugdíjasok zsebéből az elmúlt nyolc évben, a szegényeket szembe fordították a jómódúakkal, a családi pótlék nem emelkedett tizenegy éve. „A társadalom megosztása rövid és hosszútávon is” veszélyes lehet, mondta.
Zsigó Róbert államtitkár válasza: Gyurcsány. Zsigó szerint „ön rossz helyre címezte a mondandóját, ön annak a Gyurcsány Ferencnek a pártjában ül, akik 2010 előtt elvették a nyugdíjasoktól a tizenharmadik havi nyugdíjat”, és akik családokat hajszoltak a devizacsapdába. Az államtitkár ezután felemlegette, hogy a kormány nem elvesz, hanem ad a nyugdíjasoknak, Orbán Viktor is leültt borkorcsolyázni Feri bácsival, és ígért neki egy nyolcvanast. Válaszát egy 2006-ozással fejezte be, amikor is rátámadtak az emberekre, ezért „szégyelljék magukat”.
Az MSZP-s Szabó Sándor arról beszélt felszólalásában, hogy az önkormányzatoktól elvették a gépjárműadót, ami a településeknek 35 milliárd forintot jelentett, ami „nagyon fájó nekik”, mert ebből a pénzből tudtak fejlesztéseket megvalósítani, majd a vírus alatt a helyi iparűzési adót is elvették tőlük. A képviselő szerint „az önkormányzati szektorban is megérett a kormányváltás”, ezért a választások után az önkormányzati szektor módosítását fogják kezdeményezni, „drasztikusan átalakítani”.
Pogácsás Tibor államtitkár szerint Szabó „fenyegeti az önkormányzatokat”, de gondoljunk csak vissza 2008-ra, amikor kétezer milliárd forintot kivettek az önkormányzati rendszerből, és folyamatosan terhelték az önkormányzati költségeket. 2010-re pedig gyakorlatilag fizetésképtelenek lettek az önkormányzatok. Az államtitkár szerint nem igaz, hogy elvonták a helyi iparűzési adót az önkormányzatoktól, a nagyvárosok és megyei jogú városok pedig támogatást is kaptak, az ellenzéki vezetésűek még nagyobbat is, mint a fideszesek, mondta. Ezért pedig Pogácsás szerint az önkormányzatok helyzete nem romlott.
A csillagok háborúja
A jobbikos Potocskáné Kőrös Anita „A csillagok háborúja” elnevezésű felszólalásában a turizmusról beszélt, amiről a járvány alatt kiderült, hogy az egyik legveszélyeztetettebb szektor. A szállásadók felélték a tartalékukat, na nem a kormányközeli oligarchák, akikhez alkalomadtán több tízmilliárdos támogatás is érkezett, mondta.
A képviselő szerint jövő tavasszal az új kormány áttekinti majd a pályázati rendszert, hogy „ne az önök kegyeltjei” nyerjék meg azokat, hanem a kisebb magánszállásadók is. Potocskáné szerint a magánszálláshelyeknek önerőből lehetetlen elérni a csillagos besorolásokat, szóval „adódik a kérdés: mit kívánnak önök tenni?”
Dömötör Csaba államtitkár úgy válaszolt, egy dologban egyetért, a turizmus stratégiai ágazat. Az viszont nem igaz, hogy a kormány ne segített volna, 800 milliárd forintot segítséget nyújtott a szektornak, és a hitelmoratórium is segített nekik, mondta. Dömötör szerint a csillagos minősítési rendszert pedig fokozatosan, több év alatt kell beszerezni, van felkészülési idő, és háromévenként kell a szállásadóknak ezeket a minősítéseket megszerezni. Egyébként pedig az idei nyár az egyik legsikeresebb volt turisztikai szempontból vidéken, tette hozzá.
Baljós árnyak
A KDNP-s Simicskó István napirend előtti felszólalásában több témát, korszakot érintett. Beszélt Hérodotoszról, oszmán-török megszállásról, gloria victisről, 1956-ról és a Gyurcsány-kormány 2006-os rendőri brutalitásáról is. A képviselő szerint a múlt nem térhet vissza, és mindig úgy kell emlékezni, ahogy az most szombaton a Békemeneten történt, és azt sem szabad hagyni, hogy Brüsszel irányítson minket.
Soltész Miklós államtitkár reagált társának. Szerinte „érdemes kimondani”, hogy az 1956-os kommunisták része megpróbált kicsit jobb lenni, de akkor még Dávid Góliáttal szemben nem győzhetett az egyenlőtlen harcban. (Orbán Viktor mostanában többször utal magukra Dávidként, az ellenségképre pedig Góliátként, aki jobb, ha elkerüli őket.) Aztán 2006-ban Gyurcsány alatt megint terrorra ébredt az ország, szemeket lövetett ki, „és tönkretette ezrek és ezrek életét”, a cinizmus pedig folytatódott azzal, hogy felvették a Demokratikus Koalíció nevet. A most szombati október 23-án pedig mi történt?, tette fel a kérdést Soltész. Gyurcsányék még most sem kértek bocsánatot 2006-ért, közben pedig a Békemeneten az emberek nyugodtan, békésen vonultak, válaszolta meg a kérdést.
A 2006-os őrült Néró
A fideszes Révész Máriusz szintén a 2006-os rendőrbrutalitásról beszélt, ami „nyilvánvalóan csak politikai támogatás mellett történhetett”, mondta.
A képviselő szerint Gyurcsány Ferenc ebben az időszakban „őrült Néróként” irányította a történéseket, és ahelyett, hogy távozott volna a politikából, most mégis ő vezeti a legnagyobb ellenzéki pártot. Néró a Római Birodalom egyik császára volt, aki kivégeztette rokonait, és a szóbeszéd szerint felgyújtotta Rómát.
Amit Révész Máriusz elsorolt, azzal egyetért, reagált rá Völner Pál államtitkár.
