Hat hónap múlva tartanak országgyűlési választásokat Magyarországon, ami végig érezhető volt Orbán Viktor miniszterelnök idei október 23-i beszédén. (Itt olvashatja vissza az október 23-i történéseket percről percre.)
A kormányfő kevés szót vesztegetett a 65 évvel ezelőtt forradalmi eseményekre, sokkal inkább beszélt a 15 évvel ezelőtti történésekről – Gyurcsány Ferenc nevét véletlenül sem kimondva –, és tüzelte a szimpatizánsait az ellenzék ellen, amelyet számtalan negatív jelzővel illetett. Nézzük a beszéd összefoglaló elemzését – öt lényeges pontba sűrítve.
1. Csúcsra járatott fideszes identitásépítés
A mostani Orbán-beszéd egyik feltűnő jellemzője volt, hogy a miniszterelnök, aki egyben a Fidesz elnöke is, számos jelzővel és üzenettel erősítette szimpatizánsai identitását. Magát a beszédet egy Békemenet előzte meg, az ország és a világ több pontjáról ezrek érkeztek Budapestre (Orbán a magyarok mellett a lengyeleket és az olaszokat emelte ki).
A Békemenet útvonala szimbolikus volt, azokat a helyeket járták végig, ahol 15 évvel ezelőtt utcai összetűzések voltak, és a Fidesz-tüntetésről távozók könnygázt és többen gumilövedékeket is kaptak a rendőröktől. A Fidesz-közeli sajtóban ezt rendre "a gyurcsányi terror" útvonalának nevezték. Az útvonal szimbolikája mellett direkt “díszletválasztással”, így az út mentén felállított óriáskivetítőkön az akkori rendőri erőszakot bemutató videókkal, a Nemzeti Múzeum kerítésén lévő fotókkal, a körúton elhelyezett vízágyúval is a 2006-os események újbóli felidézésére játszottak rá.
Orbán Viktor felszólalásának helyszíne is szimbolikus volt. Maga a miniszterelnök ki is tért erre: "ezen a helyen, ahol állunk, 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el az utcákat, soha nem fogjuk elfelejteni nekik".
A helyszínválasztás, illetve a Nélküled és a Kossuth-nóta eléneklése mellett Orbán Viktor sok-sok kijelentésével folyamatosan jellemezte, mit is jelent a Fidesz univerzumához tartozni. Orbán felváltva beszél a saját szavazóiról és a magyarokról, de mindkettő természetesen a szimpatizánsaira vonatkozik. Érdemes párat kiemelni, hogyan beszélt Orbán azokról, akik őt támogatják:
- "Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát."
- "Velünk még a kommunisták se boldogultak, ideje megérteni Brüsszelben: mi vagyunk a bot a küllők között, tüske a köröm alatt."
- "Mi lékeltük meg 56-ban a kommunizmust, és mi vertük ki az első téglát a berlini falból."
- "Mindig igazunk van, amikor támadnak minket, amikor kiállunk a szüleink igazsága mellett, hogyan kell és érdemes élni.
- "A magyarok igazsága bennetek van, a lelketekbe oldva."
- "Aki belénk harapott, elvásott a foga."
2. Gyurcsányozás Gyurcsány megnevezése nélkül
A beszéd egyik jellegzetessége volt, hogy Orbán inkább beszélt 2006. október 23-ról, mint 1956-ról. Persze nem véletlenül: Orbán Viktor részletesen emlékeztetni akart mindenkit Gyurcsány Ferenc kormányzására – a saját szája íze szerint. Úgy fogalmazott, hogy 2006-ban “az ifjúkommunisták október 23-ból november 4-ét csináltak.”
Orbán Gyurcsány nevét még véletlenül sem ejtette ki, az őszödi beszédből vett kijelentésekkel ("hazudtak reggel, éjjel, meg este", "trükkök százai") egyértelművé tette, hogy az egykori miniszterelnökről beszél. Gyurcsányra akkor is kitért, amikor arról beszélt, hogy 1956-ban Gerő Ernőék Moszkvába menekültek, de nekik "nem volt ilyen szerencséjük". A meg nem nevezett Gyurcsány, "a szocialisták vezetője" ugyanis szerinte
"itt bolyong a közéletben, és kísért, mint az Országház fantomja".
Orbán a beszédében lényegében a báránybőrbe bújt farkashoz is hasonlította Gyurcsányt. Orbán szerint ugyanis a baloldal most megint "fenekedik és szervezkedik". És ellenfelei azt hiszik, hogy "a báránybőrbe bújt farkas nem ismerhető fel". De szerinte az összefogás bendőjében már eltűnt mindenki, aki a farkassal cimborált, és van még ott hely a "percembereknek".
3. Vagy ide, vagy oda!
Orbán a beszédében többször is egyértelmű határvonalat húzott a támogatói és a baloldal támogatói között. Ez a mesterséges felosztás végigkísérte a beszédet – akkor is, amikor arról beszélt, hogy a magyar nemzetnek külső erőktől kell megvédenie magát.
Orbán úgy fogalmazott: "vannak pillanatok, amikor mindenki úgy érzi, elég volt, dönteni kell, és a döntés megmutatja: kik vagyunk, egy nemzetről derül ki, mit ér, hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, elkullog vagy harcol. Nem lehet elbújni, mert egy magasabb igazság szembesít.
Vagy ide, vagy oda kell állnod. Kiderül, ki áll a történelem jó és rossz oldalán."
Orbán ezek után egyértelművé tette, ki vagy mi áll a történelem jó, illetve rossz oldalán: "a becsapott, megalázott nemzet – illetve vipera, vízágyú; szabadság – rabság; függetlenség – megszállás; magyar hazafiak – kommunisták.
Orbán ezek után azt mondta, hogy a történelem jó oldalán állóknak az elégtételt ki kell várni. "Nem akkor kell megsértődni, amikor okod van rá, hanem amikor megéri." A fideszesek márpedig az elégtételre kivártak négy évet. A szocialisták pedig "azt kaptak büntetésül", amit a Fidesz jutalmul: kétharmadot.
Orbán feladatot is adott a szimpatizánsainak ebben a helyzetben: "mindenki álljon ki a háza elé, és védje meg".
4. A baloldal rombolását ő építi vissza
Orbán a baloldalt kritizáló, ostorozó, szidalmazó beszédében nem felejtette el a saját kormányzati eredményeit is felsorolni. Orbán először elmondta, hogy "a kommunisták új nemzedéke" olyan intézkedésekért felelős, mint a kórházi napidíj, a vizitdíj, a magas rezsiárak, az adóemelés, a 13. havi nyugdíj elvétele, a családtámogatás eltörlése, a devizahitelek csapdája, "az ország kiárusítása, kifosztása, államcsőd", IMF-póráz.
"Nesze, sánta magyar, itt egy púp" – mondta Orbán a felsorolás után. Szerinte amikor felemelték a szavukat ez ellen, "szemeket lövettek ki, gumibotoztak". Lassan mondja, hogy mindenki megértse: „Soha nem fogjuk elfelejteni nekik”.
Madj Orbán ezután felsorolta, hogy építi újra a "baloldal rombolását: a 13. havi nyugdíjat visszaépítik, a gyermeket nevelő családok visszakapják az idén befizetett adókat, "letörtük a rezsiárakat", "hazaküldtük az IMF-et."
5. Baloldal, Gyuri bácsi és a facebookos megszállók
Az előző pontokból is látható, hogy Orbán feltűnően sokat foglalkozott a hazai politikai ellenfeleivel. Korábban a kormányfő rendszerint tudatosan kerülte, hogy a beszédeiben foglalkozzon a baloldali politikusokkal. Érdemes visszaolvasni, miről beszélt Orbán négy évvel ezelőtt, a szintén egy parlamenti választást megelőző október 23-án: a hazai baloldalról vagy Gyurcsányről egy szót sem ejtett, akkor a globalizáció, a homo brüsszelicus és Soros ellen hirdetett harcot (itt az előző lapunknál írt elemzésem arról a 2017-es beszédről).
Most viszont Orbán még az előválasztásra is kitért pár célzással. Szerinte amit a baloldal csinál: "több köze van a szórakoztatóiparhoz", és példaként említette Karácsony Gergely plakátkampányát ("Legyőzöm Orbán Viktort"), "hirdették, legyőznek bennünket, karácsonyig se bírták ki" – humorizált a főpolgármester visszalépésén.
Orbán Márki-Zay Péter nevét sem ejtette ki, csak annyit mondott a párton kívüli, konzervatív miniszterelnök-jelöltre célozva, hogy a baloldali pártok "azt a választást se tudták megnyerni, amelyen ők indultak".
Orbán ugyanakkor figyelmeztette a szimpatizánsait: azon versenyeznek, ki lehet az új budai pasa, helytartó, párttitkár, és
"csak egy baloldal van, akárhányféleképp maszkírozzák magukat: hazugság, erőszak, csőd".
"És készülődik Gyuri bácsi is" – mondta nyilvánvalóan Soros Györgyre célozva.
Orbán beszédének egy érdekes része volt, amikor meg nem nevezve az amerikai politikai érdekcsoportoknak üzent, akik "bezzeg, amikor hívtuk, akkor nem jöttek". Most pedig megszállóként beszélt róluk, akiknek "nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk", és figyelmeztetett, hogy "a meghívás nem arra szólt, hogy beavatkozzanak a demokráciánkba". Mindez arra utalhat, hogy Orbán valamifajta külső beavatkozástól tart a választásokon, de erről nem beszélt bővebben.