Döntött a fideszes többség: 1630 milliárdot kapnak az egyetemi alapítványok a következő öt évben
2021. szeptember 27. – 17:09
frissítve
Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni.
115 igen, 28 nem és egy tartózkodó szavazattal megszavazta a parlament azt a törvényt, amely alapján meghatározzák, hogy mennyi pénzt kapnak a költségvetésből a felsőoktatási intézményekről gondoskodó alapítványok.
- A parlament hétfőn a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntött, így az 2022. január 1-jéig marad érvényben
- Hadházy Ákos mentelmi jogáról is döntött a parlament, de az ellenzéki képviselő hiába kérte, hogy a Fidesz-közelinek mondott vállalkozó által indított rágalmazási ügyben függesszék fel képviselői mentelmi jogát, a parlament ezt elutasította.
- A hétfői ülés napirend előtti felszólalásairól itt olvashat bővebben.
Az egyetemi modellváltásnak nevezett kormányzati kezdeményezést áprilisban szavazta meg a kormánypárti többség. Ennek nyomán nyomán – kevés kivétellel az állam helyett az alapítványok feladata az egyetemek fenntartása –, amit a kormány a felsőoktatás hatékonyabbá tételének, az ellenzék a közvagyon Fidesz-közeli körökbe való átmentésének nevez. 2022-től 2026-ig összesen 1630 milliárd forint jut a 22 alapítványhoz.
Az illetékes bizottság 6:3 arányban támogatta a törvényt, amelyről a parlament szavazott. A 18 törvénymódosítást érintő salátatörvény címe hivatalosan így hangzik: „A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítőszabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról.”
Önmagában az intézkedésnek előnye is lehet: tervezhetővé teszi az egyetemek költségvetését és kevésbé teszi függővé forrásaikat attól, mennyi hallgatót vesznek fel. A fejpénz hátránya az lehet, hogy az egyetemek minél több diák felvételében érdekeltek, így egyre többen nem megfelelő tudással jutnak a felsőoktatásba, ami idővel az oktatás színvonalának csökkenéséhez, a diplomák értékének csökkenéséhez vezet.
Erről is beszélt a Telexnek adott interjújában Takáts Előd, a Corvinus Egyetem augusztusban kinevezett rektora.
A kormányzati érv szerint ez stabilizálja az egyetemek működését, az állam ezzel lényegében nem kivonul, hanem továbbra is részt vett az egyetemek működésében, amelynek finanszírozása teljesítményközpontú lesz.
Az ellenzék részéről először Bősz Anett beszélt, többek között arról, hogy a modellváltással az oktatás, kutatás szabadsága sérülhet, mert innentől kezdve nem lesz igazi akadálya annak, hogy az alapítvány által irányított egyetem elbocsássa azt az oktatót, akinek politikai véleménye különbözik a kormányközeli kuratórium véleményétől.
„Formai hibát nem vétettek, társadalomszervezési hibát vét a kormány, amikor ezt a tervet erőszakkal próbálja átvinni a felsoktatási rendszeren” – mondta a DK képviselője, bízva abban, hogy a kormányváltással más irányba vihető a felsőoktatás.
Bencsik János szerint aggályos, hogy sem a hallgatói ösztöndíjak sem a bérek emelése nincs a kezdeményezésben. „Ma egy gyorsétterem pultja mögötti kiszolgáló kétszer annyit keres, mint az, aki kezdő tanárnak áll. Ennyire becsülik önök a tudomány iránti elköteleződést” – mondta az egykori jobbikos, jelenleg független képviselő.
Balczó Zoltánnak is kétségei vannak, hogy valóban ez az optimális megoldás a kitűzött célhoz: A kormányzati indoklás szerint a modellváltás egy célt szolgál, hogy megfelelő forráshoz jussanak az intézmények. „Az állam képtelen ezt közvetlenül megoldani? Ez csak az alapítványokon keresztül lehetséges, ami egy hűbéri rendszerbe illeszkedik be, ahol 9 évre nevezik ki a kuratóriumi tagokat, ahol ők határozzák meg, hogy kik követhetik őket? Miért csak ez a módszer biztosítaná a források megadását?” – kérdezte a jobbikos képviselő.
„Tudjuk, hogy a tisztelt ellenzék ezzel a váltással nem értett egyet” – kommentálta az ellenzéki felvetéseket György István. Az előterkjesztőként felszólaló államtitkár szerint alaptalanok az ellenvetések, a felsőoktatásba jelentkezők száma folyamatosan nő, tavalyhoz képest 11 százalékkal – 10 ezer fővel. A külföldi diákok száma 2013 óta 60 százalékkal nőtt. „Kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezet biztosítása” a cél – ismételte meg az államtitkár.
A törvény révén „jövőre az egyetemi finanszírozás a két és félszeresére nő, a GDP 2 százalékával egyenlő” – mondta az államtitkár, nem válaszolva meg Balczó felvetését, hogy ezt miért csak alapítványokon keresztül lehet megtenni.
Fidesz-közeli kuratóriumok
Az ellenzék szerint a vagyont és a befolyást igyekszik a Fidesz átmenteni, arra készülve, hogy vereséget szenved a jövő évi választásokon. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjainak összetétele valóban arra utal, hogy a kormány hozzá közel állókat szeretne az alapítványok élén látni. A minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat bevonó kuratóriumok összetételéről itt olvashat bővebben.
Az ellenzéki pártok a nyáron az alkotmánybírósághoz fordultak az alapítványi kiszervezés miatt.
A Semjén Zsolt által benyújtott, hétfőn megszavazott törvényben külön szerepel a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozata, amely egy IX. és egy XI. kerületi ingatlant is ingyenesen megkap az államtól.
