A Momentum mind az öt népszavazási kérdése elbukott Pegasus-ügyben

2021. szeptember 24. – 09:22

Másolás

Vágólapra másolva

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Hajnal Miklós momentumos politikus a Pegasus-ügyben indított mind az öt népszavazási kérdését. Hajnal azt szerette volna megkérdezni a népszavazáson, hogy

  • 1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtést kizárólag bírói engedélyezéssel végezhessék?
  • 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés csak célhoz kötötten és részletes törvényi feltételek fennállása esetén valósulhasson meg?
  • 3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a titkos információgyűjtés közben a gyónási titok, a védői titok és az emberi méltóság ne sérülhessen?
  • 4. Egyetért-e Ön azzal, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a kivételes esetben már megkezdett titkos információgyűjtésre vonatkozó utólagos bírói engedélyt nem kapja meg, az érintett személyt automatikusan értesíteni kelljen a jogosulatlan megfigyelés tényéről?
  • 5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására és kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre?

Az NVB indoklásai szerint (1 | 2 | 3 | 4 | 5) mind az öt kérdés közül egy sem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

Az első kérdés azon bukott el az NVB-nél, hogy mivel a bírói engedélyezés nem igénylő titkos információszerzések általában nem bűnüldözési, hanem nemzetbiztonsági célhoz kötődnek, és ezek esetén a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó, túlnyomórészt politikai döntések dominálnak, így Alaptörvény-ellenes lenne „ha a politikai megfontolást igénylő döntések kontrollját az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlására feljogosított bíróságokra telepítené a törvényhozó.”

A második kérdés esetében az NVB szerint nem világos, hogy a „nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés” kifejezés pontosan milyen tevékenységre vonatkozik, mert ilyen meghatározás nem szerepel a jogszabáloyokban. Az NVB szerint továbbá megtévesztő a kérdés, mert „a valósággal ellentétben azt a látszatot kelti, mintha a titkos információgyűjtés hatályos szabályozása nem írná elő a célhoz kötöttség feltételét, illetve mintha az alkalmazás feltételrendszere nem lenne elég részletes.” Illetve az sem derül ki a kérdésből, „mi az, amit a kezdeményező hiányol a törvényi feltételek tekintetében, így a jogalkotó számára egy a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően nem lenne világos, hogy pontosan milyen tartalommal alkossa meg, vagy módosítsa a titkos információgyűjtés új feltételrendszerét.”

A harmadik kérdést megtévesztőnek találta az NVB, mert „ azt a hamis látszatot kelti a választópolgárok számára, mintha a titkos információgyűjtés jelenleg hatályos szabályozása lehetővé tenné az emberi méltóság megsértését.”

A negyedik kérdés úgynevezett tiltott tárgykörre vonatkozik, így ilyen „kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.”

Az ötödik kérdés elutasításának indoklásában az szerepel, hogy a „népszavazási kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módjában állna a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot jelentéstételre kötelezni”, miközben a nemzetbiztonsági bizottság saját mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A döntések ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Kúriához.

Mi az a Pegasus-botrány?

Július 18-án robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálta.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A Macront és 13 más állam- és kormányfőt is potenciálisan érintő lehallgatási botrányról itt írtunk bővebben. A francia hatóságok is megtalálták a Pegasus nyomait újságírók telefonjain. A Pegasus-kémszoftver botrányával kapcsolatos összes írásunkat és videónkat pedig itt találja.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!