Néhány éve még antiszemita, súlyosan kirekesztő tartalmakat posztoló jobbikos mögé állt be a DK Szegeden

Néhány évvel ezelőtt alighanem elképzelhetetlen lett volna, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egy pult mögött fotózkodjon a Jobbik szegedi jelöltjével, Tóth Péterrel, az ellenzéki összefogásnak köszönhetően azonban most erre is sor került néhány napja. Ennek furcsasága azonban jelen esetben nem merül ki a két párt közti nézetkülönbségekben,

Tóth ugyanis a 2010-es évek elején gyakran osztott meg szélsőséges tartalmakat, legyen szó akár fajvédelemről, zsidó-, meleg- vagy cigányellenességről, vagy libsizésről.

Miután erre némileg váratlan módon a kormánypárti Magyar Nemzet rámutatott csütörtökön – méghozzá érdekes módon évekkel ezelőtti 24.hu-s és 444-es cikkeket idézve –, megkerestük a DK-t, illetve a jobbikos Tóthot is az ügyben. A DK-tól többek közt azt kérdeztük, hogy tudtak-e Tóth korábbi nyilatkozatairól, illetve mit gondolnak ezekről a megnyilvánulásokról, amelyek sem a jelenlegi Jobbikkal, sem a DK által hangoztatott elvekkel nem állnak összhangban. Tóthot pedig arról faggattuk, hogy fenntartja-e a korábbi kijelentéseit.

Ez utóbbi meglehetősen bizarr kérdésekkel járt, többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy továbbra is azt gondolja-e, hogy a homoszexuálisok genetikai hulladékok, hogy az országot egyre inkább elönti a liberális szar, hogy a „bibsiknek” nevezett zsidók problémát jelentenek a világban, és jelentettek már 1920-ban is, vagy hogy támogatja-e a fajvédelmet, foglalna-e vissza életteret a cigányságtól, és megszüntetné-e Szlovákiát.

A 24.hu korábbi cikke alapján Tóth korábban kifogásolta például, hogy az óvodában játékból szoknyát adtak a fiára, a melegellenes kijelentéseit pedig a 2013-as melegfelvonulás kapcsán tette. A cigányság visszaszorításáról a szegedi Jobbik „Élettér Munkacsoportjának” csinált prezentációt a 444 cikke szerint, ebben a magyar faj ügyének képviseletét és a cigányság visszaszorítását tűzte ki célul.

A DK-tól Barkóczi Balázs, a párt szóvivője válaszolt a kérdéseinkre, aki azt írta, hogy az ellenzéki előválasztásban részt vevő pártok – így a DK, illetve a jelöltet szintén támogató LMP – választási megállapodást kötöttek a Jobbikkal. A hat párt, vagyis a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és a Momentum úgy döntöttek, hogy a legfőbb cél, a kormányváltás érdekében félreteszik korábbi sérelmeiket, és elfogadják a többi párt jelöltjeit, mert az ellenzéki szavazók is ezt várják tőlük. Azt is hozzátette, hogy szintén együtt fogadták el azokat az alapelveket is, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy mit fognak képviselni a jövőben – ezek a demokrácia, a szolidaritás és az európaiság, ők egy ilyen Magyarországot akarnak teremteni.

Tóth Péter a fentebb idézett kérdéseinkre adott válaszát azzal kezdte, hogy mindenki változik, így pártja, illetve ő is. Mint írta, a Jobbik által képviselt elveket a párt 2020-ban elfogadott Elvi Nyilatkozata tartalmazza, azzal pedig mindannyian tisztában vannak, hogy az ezzel ellentétes megnyilvánulások nem képezhetik sem a Jobbik, sem a Jobbik által támogatott jelöltek nézeteit – ezt a megválasztott elnökség mindenki számára világossá tette. Aki ezt nem fogadta el, távozott a pártból, aki viszont hozzá hasonlóan maradt, az elfogadta a Jobbik új, keresztény-szociális néppárti irányát. Mint írta, a Jobbik Elvi Nyilatkozatának elfogadása őt is kötelezi, ami

egyben azt is jelenti, hogy szembenézett a múltbeli hibáival, sokak számára sértő, meggondolatlan kijelentéseivel.

Nem ez egyébként az első hasonló ügy, amely a Jobbik jelöltjeit érinti. Bíró Lászlóval kapcsolatban az őszi kampány során minimum két dolog került elő: az egyik, hogy a kormánymédiának Bíró korábbi varrodai alkalmazottai nyilatkozták, hogy többször nem lettek kifizetve – amire Bíró azt mondta, hazugság –, a másik pedig, hogy Bírónak előkerültek korábbról azok az antiszemita megnyilvánulásai, amelyekben például Budapestet zsidózva „judapestnek” nevezte.

Az ügy szempontjából ez utóbbi releváns, Bíró ugyanis bár bocsánatot kért, később a Mazsihisz tiltakozott az előválasztáson való indítása ellen. Az őszi borsodi időközi választások után Hadházy Ákos arról is posztolt a Facebook-oldalán, hogy Bíró nemcsak antiszemita megnyilvánulásai miatt nem volt megfelelő jelölt, de egy korrupciógyanús ügy miatt sem. Hadházy állítása szerint az ügyről a kormánymédiából értesült, de a kampányhajrában nem akarta ezt nyilvánosságra hozni. Az ellenzéki pártok akkor visszautasították Hadházy kijelentéseit.