El van veszve az időjárási riasztások, figyelmeztetések, fokozatok és színek tengerében? Van egy jó hírünk!

Sokáig kellett várni rá, de június közepén végül idén is berobbant a nyár, azóta pedig egy bizarr időjárási hullámvasúton ül az egész ország, ahol a hőségriadók és melegrekordok után őrületes mennyiségű esővel, többcentis jégdarabokkal és szélviharral jön a lehűlés. Hogy aztán két nappal később megint 40 fokos hőség olvassza le az arcunkat és pörgesse csúcsra a légkondikat és ventilátorokat.

A helyzetről az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen tájékoztatja is a lakosságot, de nem hibáztatjuk önöket, ha olyan tanácstalanul téblábolnak az első-, másod és harmadfokú, meg piros és sárga riasztások tengerében, mint Travolta a Ponyvaregény legendás jelenetében. Valószínűleg elég sokan vannak, akik csak egy kattintáscsalogató, üres lózungnak érzik, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos elrendelte a hőségriadót, és nem tudják, hogy mi a különbség a riasztás és a figyelmeztetés között. Ez utóbbit egyébként az újságírók sem mindig tudják, szokott is morgolódni az OMSZ miatta.

Riasztás ≠ figyelmeztetés

Persze ha valaki szeretne tájékozódni, megteheti, a szervezetnek ugyanis van egy elég részletes összefoglalója a veszélyjelző rendszeréről, amely tényleg minden felmerülő kérdésre választ ad a témában. Mi most ebből csemegéztünk, hogy azok is el tudjanak igazodni a riasztások, jelzések és figyelmeztetések között, akik nem bújják rendszeresen a met.hu-t, vagy kommentelnek fanatikusan az OMSZ Facebook-oldalán.

Ha már fentebb be is linkeltük, első körben érdemes újra leszögezni, hogy a figyelmeztetés és a riasztás nem ugyanaz. Előbbi röviden összefoglalva a figyelmeztető előrejelzés, vagyis annak összefoglalója, hogy egy adott napon milyen időjárási eseményekre lehet számítani. Utóbbi ennek egy szűkített változata: riasztást akkor adnak ki, ha az említett veszélyes időjárási elemek kialakulására a közeljövőben – fél-három órán belül – lehet számítani egy adott területen.

Ez jellemzően 3-6, vagy akár 6-12 óráig tart, ezt követően az esetek többségében módosítják, vagy feloldják a riasztást.

Most, hogy ezzel megvagyunk, rögtön át is térhetünk arra, hogy mire adhat ki az OMSZ figyelmeztetést vagy riasztást. Ebben a listában a zivatarok, a felhőszakadások, a széllökések, az ónos eső, illetve a hófúvások kaptak helyet. Ezeknél a veszélyjelzés két lépcsőben zajlik, előbb kiadják a figyelmeztető előrejelzést, majd ha a veszélyjelző meteorológus meggyőződött arról, hogy az időjárási feltételek adottak a korábban jelzett események előfordulásához, akkor jöhet a térképes formában megjelenő riasztás.

Ahogy talán önöknek is feltűnt, az iménti felsorolásban sem a havazás, sem a hosszabb ideig tartó, nagyobb zuhék nem voltak benne, de a hőség, az extrém hideg és a tartós sűrű köd is hiányzik onnan. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezekkel nem foglalkozik az OMSZ – ezekre akkor hívják fel a figyelmet, ha legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várható a megjelenésük. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy bár ez elsőre talán nem egyértelmű, az OMSZ a mostani hőségben is csak figyelmeztet, riasztást nem ad ki.

Na de akkor mi a helyzet a hőségriadóval?

Ez Müller Cecília országos tisztifőorvos, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ feladata, amit amúgy komolyan is vesznek, ahogy hétfőn megírtuk, jelenleg is hőségriasztás van érvényben az országban. Ilyet akkor rendelnek el, ha legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet, riadóról pedig akkor lenne szó, ha három napig elérné a napi középhőmérséklet a 27 fokot.

Az NNK a hőség fokozatait, illetve a megfelelő reakciót az OMSZ előrejelzése alapján állapítja meg, de hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog, a két szervezet kritériumrendszere nem egyezik meg egymással. Ahogy azt már említettük, az OMSZ kizárólag figyelmeztet a hőségre: ahogy egy júniusi posztban fogalmaztak, ők nem riogatnak ezzel, emellett pedig magasabban is szabják meg a harmadik figyelmeztetési szintet. A figyelmeztetés

első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen, legalább egy napig 25 és 27 fok között várható, a másodikon 27 és 29 közötti hőmérsékletről van szó, a harmadikon pedig 29 fölöttiről.

Visszatérve az NNK alighanem hangzatosabb, és a sajtóban is gyakrabban megjelenő riogatására, az a kérdés is jogosan merülhet fel, hogy ennek pontosan mi is az értelme. A hőségriadónak, illetve a hőségriasztásnak elsődlegesen az a célja, hogy felkészítse az egészségügyet a várhatóan megnövekedő feladatokra, valamint tájékoztassa a védelmi igazgatást, illetve az együttműködő szervezeteket, és persze magát a lakosságot is.

Ahogy az valószínűleg mindenkinek feltűnt már, ilyenkor az NNK és a katasztrófavédelem is egy rakás tanáccsal látja el az embereket a megfelelő folyadékbeviteltől a 11 és 15 óra közti árnyékba húzódáson át odáig, hogy aki csak teheti, tartózkodjon több órát légkondicionált helyiségben. Érdemes kerülni a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását.

A hőség megterheli az egészséges szervezetet is, de ilyenkor különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Arra is figyelmeztetni szoktak, hogy tűző napon parkoló autóban még néhány percre se hagyjon senki gyereket vagy háziállatot – ha bárki ilyet lát, annak azt javasolják, hogy azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot.

Na és a viharral mi van?

Amellett, hogy az elmúlt hónap többek közt 40,2 fokos melegrekordot és hőségriadókat, illetve ennek megfelelő riasztásokat hozott, zivatarokkal, jéggel és erős széllel beköszönő viharokból sem volt hiány. Ahogy az a fenti felsorolásból is kiderült, ez már olyasmi, amire az OMSZ is ad ki riasztást. Az ország Dunától nyugatra eső részén vasárnap felhőszakadás miatt meg is tették ezt, akkor másodfokú riasztás volt érvényben.

Ahogy az fentebb is látszik, az OMSZ a figyelmeztetések és a riasztások során három veszélyességi szintet, vagy fokozatot különböztet meg. Az első szint a sárga, a második a narancs, a harmadik pedig a piros. Ha nem várható veszélyes jelenség, az adott terület zöld színnel jelenik meg. A viharok esetében általában három veszélyes időjárási eseményt kell számba venni, ezek a zivatarok, a felhőszakadások, illetve a széllökések:

• A zivatarok esetében az elsőfokú figyelmeztetés veszélyt jelez, eszerint az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, emellett szélerősödés, jégeső is előfordulhat. A másodfokú figyelmeztetésnél már fokozott veszélyről van szó, hevesebb zivatarokra lehet számítani, és a szél, jégeső is kockázatot jelenthet; a harmadfokú, vagyis piros jelzésnél már komoly a veszély, a szél és a jégeső pedig fokozott kockázatot jelentenek.
• Felhőszakadásnál első fokon arra lehet számítani, hogy intenzív záporból, zivatarból rövid idő alatt 25-30 mm-t meghaladó csapadék hullhat, másodfokú figyelmeztetésnél pedig az 50 mm-t is meghaladhatja a csapadék.
• A széllökéseknél pedig 70, 90, illetve 110 km/h-s széllökésekre lehet számítani, ahogy lépegetünk feljebb a fokok között.

Ha valaki mindig képben akar lenni a figyelmeztetésekkel, illetve a riasztásokkal, annak a met.hu vonatkozó, veszélyjelzésekhez használt felületét ajánljuk, de érdemes követni az OMSZ Facebook-oldalát is, ahol némi magyarázatot, sőt, időnként érdekességeket is fűznek a bejegyzésekhez (és rendszeresen beszólogatnak az időjárással kapcsolatos clickbaitet túlzásba vivő újságoknak, ami külön szórakoztató).

Az OMSZ egyébként a veszélyességi szintekben is kiemeli a tájékozódás fontosságát. Már a sárga jelzésnél is hangsúlyozzák, hogy a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől, a narancsnál pedig azt javasolják, hogy kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait. Piros jelzés esetén pedig folyamatosan figyeljük a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat, minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait, és tartózkodjunk biztonságos helyen.