Hamis tanúzás gyanúja miatt hallgatják ki a darnózseli hentes testvérét

2021. június 08. – 04:48

frissítve

Hamis tanúzás gyanúja miatt hallgatják ki a darnózseli hentes testvérét
N. János hallgatja az ítéletet büntetőperének tárgyalásán, másodfokon 2019-ben – Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Úgy tudjuk, két héten belül beidézik a nyomozók a feleségét meggyilkoló „darnózseli hentes” nővérét, akiről a bíróság megállapította, hogy hamis alibit próbált igazolni az emberöléséért elítélt N. Jánosnak. F. Csilla védője ugyanaz a Jován László, aki a gyilkost is védte – egyébként az iszlamizmussal gyanúsított, a napokban elfogott kecskeméti fiatalembert szintén ő képviseli most. A jogász szerint nincs objektív bizonyíték arra, hogy a darnózseli ügyben hazudott volna a lánytestvér.

N. János bűnpere októberben zárult le, a drámai fordulatot jelentő döntésről a Telex is beszámolt. Hogy pontosan mivel vádolták, miért ítélték el, arról itt olvashat bővebben.

Ötször hoztak az ügyben határozatot

A vádlott és a sértett családja csaknem öt évig járt a bíróságra, mivel a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első felmentő ítéletet. A megismételt eljárást – minden szereplő szerint – kifogásolhatatlan alapossággal folytatták le, de a végkövetkeztetés ekkor is az volt, hogy a férj bűnössége nem bizonyítható.

A Győri Ítélőtáblán már a fellebbviteli főügyészség indítványa is jelezte a közeledő kanyart, mivel az halált okozó testi sértésre vonatkozott, s a tábla ezt osztotta is. Vagyis másodfokon ha nem is emberölésért, de szándékos cselekményért elmarasztalták a horrorisztikus darabolásról elhíresült gyilkost, és hét évet szabtak ki rá 2019 őszén.

Ezután mindenki változtatást kért, az ügyészség súlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett, az áldozat jogi képviselője pedig beadványaiban részletesen kifejtette, a szándékos és minősített emberölés kimondásáért küzd. A Kúrián láthattunk árulkodó előjelet: még nem hirdettek ítéletet, de Márki Zoltán tanácsa már elrendelte a szabadlábon védekező N. János letartóztatását. A férfit végül jogerősen 21 évre ítélték.

De ha N. János ölt, akkor mi legyen a sorsa a testvérének, aki azt állította, hogy nála járt a férfi a cselekmény idején? Dr. Gál András sértetti képviselő rögtön az ítélet után közölte: ha ők nem indítványozták volna a tanú elmarasztalását, az eljárás akkor is annak rendje szerint megindul. A hamis tanúzást pedig, ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett ügyben követik el, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Erről bővebben itt olvashatnak.

Az áldozat családja így ölelkezett a Kúria határozathirdetése után októberben. Fotó: Laczó Balázs / Telex

A bíróság mondta ki, hogy ez egyszerűen kizárt

Kovács Szilárd, az áldozat bátyja most azt mondta, megtették a feljelentést a hamis tanúskodás gyanúja miatt, őt márciusban hallgatta ki a kapuvári rendőrség. A hazugság tényét – hangsúlyozza – a bíróságok mondták ki, az ítélőtábla például így: „lényeges részletekben többszörösen megcáfolt adatokkal szolgált a terhelt, s ez egyeztethetetlen volt F. Csilla alibit
biztosítani hivatott történetével”.

A Tatabányai Törvényszéken a bíró pedig felmentette ugyan N. Jánost, de az „alibit” ő is elvetette: „A szakértői véleményben tehát egyértelműen rögzítésre került, hogy a rendelkezésre álló hívások időpontjában a vádlott telefonja nem volt abban a körzetben, ahol F. Csilla lakott. Az sem lehetett, hogy a vádlott fent van a lakásban, a kocsi pedig ott, mert a mobiltelefon akkor is a környezetében lett volna. Ki van tehát zárva, hogy ott lett volna a hívások időpontjában” – fejtette ki a bíró.

Az ügyvéd szerint ez nem objektív tény

A hamis tanúskodás ügyének hivatalosan most még nincs gyanúsítottja, mert hivatalosan a felderítési szakaszban járnak. Azonban magától a védelemtől tudjuk, hogy ez nem tart sokáig. Jován László – aki N. Jánost is védte – vállalta a testvér ügyét, s elárulta: két héten belül meghallgatják F. Csillát Kapuváron. Nem tanúként, hanem gyanúsítottként. Kérdeztük arról, hogy mi lesz most a védekezés iránya, hiszen tagadás esetén a fehéren-feketén rögzített tényállást kellene vitatni.

„Én ezt másképp látom, s természetesen nem ismerjük el a hamis tanúzás tényét” – felelte Jován. Szerinte „ez egy többszörösen mérlegelt ítélet volt, akár az ítélőtábláét, akár a Kúriáét nézzük”. Az ügyvéd azzal érvel, hogy „egy bizonyítékmérlegeléssel elvetett vallomás esetében erősen vitatható, hogy ez alapján megállapítható-e a hamis tanúzás. Annak objektíve kell hamisnak lenni, és ezt ebben az esetben nem mondhatjuk. Hiszen arról van szó, hogy N. János tagadásával ellentétben másképp mérlegelte és fogadta el a bizonyítékokat a bíróság, ez pedig így szubjektív, sőt, a másodfok és a Kúria esetében bulvárszintű szubjektivizmus. Vannak bizonyos szempontok pró és kontra, és azok közül azt fogadta el a bíróság, ami a vádat támasztja alá, ami pedig nem támasztja alá, sőt kifejezetten cáfolja, azt elvetették.”

Bicskanyitogató dolgokat mondott a húgomról

Kovács Szilárd a Telexnek azt mondta: „Nem csak azért haragszunk Csillára, mert hamisan tanúzott. De ahogy a sajtóban is megnyilvánult Judittal kapcsolatban, azzal komoly szívfájdalmat okozott nekünk, főleg a szüleimnek. Bicskanyitogató módon rossz anyának nevezte a húgomat, ami nyilvánvaló ostobaság is. Az még teljesen érthető, hogy segíteni szeretne a testvérének, Jánosnak, s továbbra is szereti. De ez nem egy tyúklopás, hanem egy borzalmas gyilkosság ügye, és ha valaki ilyen brutális okból segítséget kérne tőlem, akkor ösztönözném őt az igazság beismerésére. Azzal nem segítek, hogy tettszövetségre lépek vele”, tette hozzá.

Az ügy azért sem zárult le, mert Jován László ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ősszel véget ért per okán, álláspontja szerint ugyanis sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő jog. Ennek kimenetelétől függően dönt majd N. Jánossal arról, hogy panaszát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is benyújtja-e. Dr. Jován László szerint elsősorban a fegyveregyenlőség sérült, mivel az alapeljárásban, bár a nyomozási bíró dolga lett volna, lényegében az ügyész kérdezte ki a két különösen védett tanút, a védő ekkor még nem lehetett jelen. Később pedig még a Kúria is ezekre az első, 2014-es tanúvallomásokra alapozott, amelyeket a védőnek már nem volt módja kérdésekkel árnyalni.

Dr. Jován László – Fotó: Bődey János / Telex

„Ha az eljárás során mindvégig az ügyész kérdései alapján rögzített vallomás marad a felszínen, akkor a mi jogunk már eleve sérül” – közölte kérdésünkre Jován László. Ehhez viszont annyit hozzá kell tennünk, hogy a védelem jelenlétét a különösen védett tanúk esetében nemcsak az eljárási törvény akadályozta, de az is, hogy amikor az ügyész kérdezte őket, akkor N. János még nem volt gyanúsított, így hát védője sem volt. Épp ez a tanúvallomás kötötte össze személyét a Zseli réten látottakkal s az azután megtalált szövetmaradványokkal.

A különösen védett tanúkkal azután még egyszer beszélt a bíróság: már a megismételt elsőfokú eljárás során tett náluk látogatást dr. Szabó Ferenc bíró – a védelem és az ügyész jelenléte nélkül. Előtte megadta a lehetőséget a tárgyaláson, hogy a felek kérdést intézhessenek a tanúkhoz. Ott ilyesmi nem hangzott el, dr. Jován László felvetésünkre most elmondta: utána írásban nyújtott be kérdéseket, de a bíró ezeket nem tette fel a szem- és fültanúknak, mert a válaszok alapján beazonosíthatók lettek volna. Az ügyvéd egyébként védőbeszédeiben rendkívül alaposnak nevezte a Tatabányán lefolytatott bizonyítási eljárást.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!