Letartóztatta kedden a Kúria a darnózseli hentest, N. Jánost,
aki mindeddig szabadlábon védekezhetett. A bíró indokolása szerint nagy a kockázata annak, hogy a férfi elszökik vagy elrejtőzik az ítélet elől.
A vádlottat azzal vádolják, hogy megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta.
A vádlott, N. János nem jött el a Kúria keddi tárgyalására, de a bíró a tárgyalás közepén jelentette be, hogy a férfit aznap letartóztatták.
Feldarabolta és elégette a holttestet
A vádirat szerint N. Jánosnak és feleségének, Juditnak 2011-ben megromlott a kapcsolata, a férfi azt gondolta, a nő megcsalja, rendszeresek voltak a veszekedések. A nő válni akart, a rendőrségen pedig zaklatásért tett feljelentést. A férfi egyszer annyira bántalmazta a feleségét, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A férfi két év próbaidőt kapott, Judit pedig elköltözött otthonról.
Mivel hiányoztak neki a gyerekei, azt mondta, addig visszaköltözik, amíg le nem zajlik a válás. Ez már nem történt meg, a vádirat szerint a férfi „ezt mindenáron meg akarta akadályozni”.
Judit Mosonmagyaróváron dolgozott, 2014. május 27-én itt látták utoljára, mielőtt eltűnt. A vádirat szerint a férfi aznap este nyolc körül sötétített ablakos kocsijával odaautózott a nő munkahelyének hátsó udvarához úgy, hogy a csomagtartó közel volt a bejárathoz.
A vád szerint a nő este nyolc körül, meg nem határozott módon meghalt.
A nő telefonjának cellainformációi szerint ezután is egy helyen tartózkodott a férjével: előbb mosonmagyaróvári munkahelyénél, majd darnózseli házuknál. A vád szerint a férfi a csomagtartóban vitte haza felesége holttestét, a házukban lévő húsfeldolgozóban pedig feldarabolta, majd házi füstölőjében elégette.
Másnap a vádlott törött kézzel orvoshoz ment. A nő testvére bejelentést tett a rendőrségen, hogy Judit eltűnt, a rendőrök pedig még aznap telefonon felhívták N. Jánost, hogy tud-e valamit a feleségéről. A férfi erre megijedt, a nő el nem égett maradványait egy zsákba rakta, és azokat szétszórta egy közeli, a lakásától néhány kilométerre lévő réten, a húsfeldolgozó eszközöket pedig sósavval fertőtlenítette, amit egy helyi boltban vásárolt.
Alig pár nappal később a nyomozók megtalálták a réten az el nem égett darabokat a nő szív-, máj-, tüdő-, bőr- és izomszöveteiből, a DNS-sét pedig férfi kocsijának csomagtartójában.
A bíróságon korábban meghallgatott tanúk egyike azt mondta, a gyilkosság estéjén látta, hogy a vádlott kivesz valamit az autóból, és a füstölő felé viszi, egy másik tanú pedig azt mondta, azt látta, ahogy a férfi szétszór valamit egy réten.
Legutóbb hét évet kapott
A darnózseli hentes ügye hat éve zajlik, de azóta sem született jogerős ítélet az ügyben. Korábban első fokon és a megismételt eljárásban a férfit már kétszer felmentették. Legutóbb 2019 októberében, másodfokon hirdettek ítéletet: akkor hét év börtönbüntetésre ítélték a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette és könnyű testi sértés bűntette miatt.
A bíró akkori indokolása szerint ugyanis azt nem lehetett teljes bizonyossággal kimondani, hogy a vádlott ölte meg a feleségét, az viszont biztos, hogy egyedül semmisítette meg a testet, majd szórta szét a maradványokat.
A férfi végig ártatlannak vallotta magát, az ítélethirdetésnél mindenki fellebbezett, így került az ügy a Kúriára.
Ez egy tetten ért darabolós gyilkosság
„Ez az ügy az, aminek látszik. Ez egy tetten ért darabolós gyilkosság”
– mondta a sértett ügyvédje, Gál András a perbeszédében. Az ügyvéd szerint nem kell videófelvétel egy olyan ügyben, amiben tudni lehet, mi történt az esemény után, és mi történt előtte, és ismeretes a pár rossz kapcsolata is. Ezek alapján szerinte logikai következtetést lehet levonni arra, hogy a vádlott elkövette a gyilkosságot. Ráadásul a korábbi vallomásairól is kiderült, hogy hazugságok, mondta az ügyvéd. Például korábban azzal is védekezett, hogy szerinte él a felesége, nem hiszi, hogy meghalt, pedig addigra már bizonyítva volt, hogy a nő maradványait saját kezével szórta szét a réten.
Az ügyvéd szerint a férfi azért tüntette el a holttestet, hogy megússza a büntetőügyet, „tűnjön el” a test, „arról nem is beszélve, hogy a sértett halála megoldotta a vádlott gondjait”. A férfi az egyik gyerekének is azt próbálta beadni, hogy az anyja külföldre ment, mondta az ügyvéd.
„Kevés ember lett volna képes feldarabolni egy testet. A vádlottnak viszont ez a mestersége”
– mondta a sértett ügyvédje perbeszédében. Szerinte N. János meg akarta akadályozni, hogy felesége visszaköltözzön a házukba, arról például a helyi jegyzőt is megkérdezte, hogyan lehet ezt megoldani, de megtudta, hogy erre nincs lehetőség.
Miután a férfi hazaért, csomagtartójában a felesége holttestével, „előadott egy gondos színdarabot” az ügyvéd szerint: vacsorázott a fiával, fürödtek, majd lefeküdtek aludni. Éjfélkor viszont felkelt, és beindította a füstölőt, később erről azt mondta, disznóhúst kezdett füstölni. Még a vádlott apja is kiment hozzá hajnali fél kettőkor, és megkérdezte tőle: „minden rendben van, sikerült-e”, amit fia aznapra tervezett. Korábban ugyanis azt mondta az apjának, hogy későn fog hazaérni, vigyázzon az unokájára.
Gál ügyvéd arra kérte a bíróságot, hogy a vádlott előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházat kapjon. „Ezt érdemli a vádlott” – fejezte be a perbeszédét.
A legfőbb ügyészség képviselője is felszólalt a tárgyaláson. Ő arra kérte a bíróságot, hogy a vádlott büntetését súlyosbítsa a másodfokú ítélethez képest, tehát kapjon többet hét évnél. Szerinte ugyanis súlyosbító körülmény például, hogy a férfi a sértett testét kegyeletsértően megsemmisítette, ez pedig „kegyetlen és gátlástalan”.
A vádlott védője perbeszédében azt mondta, a bíróság első fokon kimerítően és hiány nélkül járt el, amikor a férfit felmentették. Azt is mondta, ha a halál okát nem lehet egyértelműen bizonyítani, akkor nem lehet bűnösnek kimondani a vádlottat abban, hogy megölte, hiszen így azt sincs kizárva, hogy a nő természetes halált halt.
„Ez lenne az indítéka ennek a súlyos cselekménynek?”
– tette fel többször a kérdést hitetlenkedve a védő a vád felvetésére, miszerint a férfi nem akarta, hogy a felesége hazaköltözzön. A védő szerint most sem tudjuk, mi történt a nővel pontosan, de „ki sem tudjuk következtetni”. Ilyen hiányosságok mellett pedig nem történhet más döntés, mint hogy a védencét felmentik a vádak alól, mert a bizonyítékokat nem lehet pótolni csak gondolatokkal, feltételezésekkel, mondta a védő. Szerinte a sósav nem roncsol, nem lehet vele eltüntetni a vért „a büdös életben sem”, tette hozzá.
A sértett ügyvédje minderre úgy reagált, a sósav igenis oldja az emberi maradványokat, és az sem jelent semmit, hogy a vásárolt sósavat nem találták meg a darnózseli házban, mert az vízben feloldódik. Nem mellesleg a férfi az elmúlt hat és fél évben egyszer sem mutatta ki részvétét a meghalt felesége családja felé, ami felettébb furcsa Gál szerint akkor, ha nem ő okozta a nő halálát.
A bíróság ezután az ülést elnapolta október 13-ra, amikor a vádlott beszélhet az utolsó szó jogán.
(Borítókép: A Kúria tárgyalása a darnózseli hentes ügyében 2020. október 6-án. Fotó: Bődey János / Telex)
