Egy felvétel szerint tudta a budakalászi polgármester, hogy nem mond igazat a bíróságon

2021. május 17. – 11:42

frissítve

Egy felvétel szerint tudta a budakalászi polgármester, hogy nem mond igazat a bíróságon
A budakalászi Városháza épülete – Forrás: Google Maps

Másolás

Vágólapra másolva

„De akkor én hazudok” – mondta egy hétfő reggel nyilvánosságra került felvételen a budakalászi polgármester, amikor az alpolgármesterrel, a kabinetvezetővel és a jegyzővel azt beszélték meg, hogyan lehetne a bíróság előtt igazolni, hogy jogszerűen váltak meg a 2019-es önkormányzati választás után a korábbi, fideszes vezetésű önkormányzat jegyzőjétől. (A fentivel egy időben egy hosszabb, 25 perces hangfelvétel is megjelent a beszélgetésről.) A felvétel alapján azonban olyan állítások is elhangzottak a bíróságon, amelyekről a felvételen hallhatók tudták, hogy nem fedik a valóságot.

A munkaügyi pert első fokon márciusban az önkormányzat elbukta a korábbi jegyzővel szemben, a megbeszélésen elhangzott érveket azonban így is elmondta a bíróság előtt Göbl Richárd polgármester, noha a megbeszélésen vitatta, hogy azok megalapozottak volnának. Az önkormányzat fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen, amely alapján több mint 20 millió forint jár a korábbi jegyzőnek az eltávolítása miatt.

A bíróságon másképp beszélt a polgármester

„A tárgyaláson tanúként meghallgatott dr. Göbl Richárd tagadta, hogy az első találkozás alkalmával közölte felperessel azt, hogy nem kíván vele együtt dolgozni, ugyanakkor elismerte, hogy szóba került a közös megegyezés” – állt a bíróság ítéletről szóló indoklásában.

Ehhez képest a felvételen ez hallható:

„Deák Ferenc (jegyző): mert ott neki (Udvarhelyi István korábbi jegyzőnek – a szerk.) alternatívaként fel lett ajánlva a közös megegyezés, ha ezt aláírja, akkor így rendben, ha nem, akkor bizalomvesztés. Ez mondjuk lehet, hogy gyengíti a pozíciónkat, mert ő azt mondja nyomásgyakorlás.

Péterffy Gábor (kabinetfőnök): Erről ő nem hozhat bizonyítékot.

Göbl Richárd (polgármester): Ez rögtön az elején volt?

Fórián-Szabó Gergely (alpolgármester): Igazándiból rögtön az elején elmondtad neki, hogy mi nem kívánunk vele együtt dolgozni, rögtön az első nap, amikor bejöttünk.”

A bíróságon elmondottakkal ellentétben eszerint tehát közölte a polgármester a jegyzővel, hogy nem kíván vele együtt dolgozni.

A felvételen hallható beszélgetésből kirajzolódó kép alapján a polgármester egyébként is kevés részletre emlékszik a jegyzővel kapcsolatban, így arra is a beszélgetésen részt vevők emlékeztetik, hogy írásos megbízásokat is adott neki, mielőtt az önkormányzat hivatalosan is megvált volna tőle, bizalomvesztésre hivatkozva. Erre azért volt szükség, mert a bíróság előtt bizonyítania kellett a polgármesternek, hogy a közös munka idején győződhetett meg arról, hogy nem tud együtt dolgozni az előző önkormányzat jegyzőjével.

„Göbl: Ezt én tudom bizonyítani?

Péterffy: Hogyne, hát írásban kérted.

Göbl: Igen?

(…)

Göbl: És a Kálvária-ügyben hozta nekem a feladatot?

Péterffy: Hozta!

Göbl: És, abból mi jött ki?

Péterffy: Semmi! Nem az a lényeg... azt kell bebizonyítani, hogy te nem a hasadra ütve (...) döntöttél, hanem a munkája alapján.

Göbl: Nade a Kálvária ügynél hozta, amit kértem, tehát abba nem tudok belekötni.

Péterffy: Nem is kell, csak az is egy feladat. Mert ő azzal érvel, hogy nem is volt lehetőséged arra, hogy kiderüljön az ő szakmai alkalmassága, meg az ő lojalitása.

Göbl: Hát, sok nem volt, az igaz.

Péterffy: Ezt itt most mi elmondjuk, de egyébként ott pedig az kell, hogy hohó, hiszen két feladatot is adtál!”

Mert egy másik feladatra is emlékeztette a polgármestert a kabinetfőnöke: „A másik feladat, amit írásban kértél tőle, hogy adjon szakmai magyarázatot arra, hogy jegyzőként hogyan működött közre az augusztusi önkormányzati testületi határozat végrehajtása és az október 7-én megjelent Budakalászi Hírmondóban hivatalosan leközölt feljelentésekben.”

Ezt a feljelentést még az előző önkormányzat fideszes polgármestere, Rogán László tette nem sokkal a választások előtt, a később győztes Göbllel és az ő majdani alpolgármesterével, Fórián-Szabóval szemben. A beszélgetésben részt vevők szerint azonban ezt a feljelentést a jegyző tette meg, ami szerintük alapja a bizalmatlanságnak – igaz, azt a résztvevők is elismerték hogy a jegyző nem tehet mást, mint teljesíti az utasítást. Azt állították, hogy a feljelentésről szóló testületi határozaton túlterjeszkedett a jegyző, mert a határozat ismeretlen tettes elleni rágalmazásról szól, a feljelentés viszont már név szerint említi Göblt és Fórián-Szabót. (A rágalmazásról szóló eljárást azonban a választások után megszüntette a bíróság, mivel megerősítést kért az új önkormányzattól, hogy fenntartja-e a feljelentést, amire érthető módon az új vezetés nem reagált, így az ügy nem folytatódott.)

Amit kértek, megcsinálta, mégis legyen bizalmatlanság

A kabinetfőnök tehát arra emlékezteti a polgármestert, hogy arra kérte a korábbi jegyzőt, hogy segítsen a feljelentés körülményeinek tisztázásában.

„Göbl: És ő nem segített.

Péterffy: De! Hát hogyne? Végrehajtotta a feladatot, hozta az írásos dokumentumot. A teljes, komplett levelezését a történetnek. Amivel bemutatta, mi szerepelt a testületi határozatban, milyen hivatalos levelezések történtek ez ügyben... megmutatta a levelezést, amelyben az ügyvédi iroda leírja, hogy aggályos a feljelentési szándék a város vezetése... amelyre válaszul Udvarhelyi leírja, hogy ő mindent ért, viszont a közelgő választásokra hivatkozva az önkormányzat ragaszkodik a feljelentés megtételéhez.”

Noha elismerik, hogy a kiadott feladatoknak a jegyző eleget tett, a bíróságon mégis arról szól az érvelés, hogy szakmai hiányosságot érzékeltek munkáját illetően.

Deák Ferenc akkori jegyző (b) és Göbl Richárd polgármester 2020 januárjában – Fotó: Budakalász Hivatalos Közösségi Oldala / Facebook

Ezt inkább ne mondjuk a bíróságon

Göbl elismeri azt is, hogy valójában keveset tudott a jegyzőről:

Göbl: „Magánemberként én azt tudom mondani, hogy én nem ismertem az ő munkastílusát.”

Péterffy: „De…, hiszen tudtuk róla, hogy szabadidejében felveszi a rendész egyenruhát...

Göbl: De én nem tudtam. Nem is láttam. Meg fogják kérdezni...”

Ekkor a jelenlévők győzködik, a polgármestert, hogy ez köztudott dolog – bár összeférhetetlenség nincs abban, ha a jegyző szabadidejében rendészeti feladatokat is vállal.

Göbl: „Én nem is ismertem, tehát nem is lehetnek emlékeim...arra a rendészre sem emlékszem, akivel összekaptam...

Fórián-Szabó Gergely (alpolgármester): Ha ezt így elmondod, akkor egyből azt mondják, hogy... Azt a részt kell kitalálnunk, hogy hogyan volt, amikor téged és engem feljelentettek, miközben testületi döntés volt...

Göbl: Az egy valós ok, én ezért haragszom”

– mondta Göbl, utalva a fentebb már említett rágalmazással kapcsolatos feljelentésre, amelyről azonban az átadott iratokból is tudható volt, hogy nem a jegyző kezdeményezésére történt.

Ezt az állítást mégis megismételte az önkormányzati lap abban a cikkben, amely ismertette a munkaügyi per elsőfokú ítéletét. Igaz, nem sokkal később helyreigazítást közöltek: „…valótlanul állítottuk, hogy a korábbi jegyző nem a korábbi képviselő-testület döntésének megfelelően, ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést az ügyben, hanem kifejezetten a később munkáltatójává váló dr. Göbl Richárd és Forián-Szabó Gergely ellen. A valóság az, hogy a nevezettek ellen Budakalász Város Önkormányzata nevében eljáró korábbi polgármester, Rogán László úr tett feljelentést. A valótlan tényállítás miatt az érintettől elnézést kérünk.”

„Végül az aljas indokból elkövetett rágalmazásig nem akartak elmenni, így történt meg a helyreigazítás 24 órán belül” – mondta a Telexnek Udvarhelyi István.

„Az áprilisi lapszámban, írták, hogy én feljelentettem a közpénzekért aggódó Göblt és Fórián-Szabót, túlterjeszkedve a testületi döntésen. Az elsőfokú ítélet után jött a propaganda, hogy miért veszített a város 21,5 milliót velem szemben. Azt írták, hogy mint ismert, én feljelentettem a munkáltatóimat, Göblt és Fóriánt. Egyrészt akkor nem is voltak munkáltatóim, hiszen az az előző polgármester volt, és nem is én jelentettem fel, ehhez elküldtem az új polgármesternek a feljelentés eredeti szövegét, benne van, hogy Rogán polgármester tesz feljelentést az önkormányzat nevében” – mondta a volt jegyző.

A bizalomhiány súlyos vád

„Köztisztviselői működésünket a jogszabályok szigorúan szabályozzák. Az önéletrajz formája is kötött: hol és mikor dolgozott, mi volt legutóbbi munkahelye megszűnésének oka, ez az első oldalon szerepel. Ha a felmentés oka bizalomvesztés volt, azt a közszférában nem lehet eltitkolni, márpedig ez olyan stigma, amelyre egy potenciális munkaadó azt mondja köszöni, de akkor mégse. Azt gondolhatja, valami súlyos és egyértelmű dolognak kellett történnie, hiszen még fegyelmi eljárás sem volt” – mondta Udvarhelyi.

A bíróság szerint a bizalomvesztésig csak a közös munka alapján lehet jutni, ám azt, hogy az új önkormányzatnak kevés ideje volt a közös munkára, azt a felvétel tanúsága szerint Göbl is elismeri, aki a beszélgetésben korrekten ítéli meg Udvarhelyit.

Deák végül nyílt pályázaton volt kénytelen nyerni

A perben elhangzott, hogy az új vezetésű önkormányzat felajánlotta az együttműködést, de Udvarhelyi is megerősítette, hogy már a választás után nem sokkal közölték vele: vagy közös megegyezéssel távozik, vagy majd más megoldást találnak – ez lett végül a bizalmatlanságra való, utóbb a bírósági ítélet szerint megalapozatlannak bizonyult hivatkozás.

Az is kiderült a beszélgetésekből, hogy a polgármesternek Deák a jelöltje a jegyzői posztra, ezt Deák el is mondta az akkor még hivatalban lévő Udvarhelyinek.

Azt állást persze formailag meg kellett pályáztatni, ez Udvarhelyi a 2019. novemberi elbocsátása után történt meg, bár nyilvánossá végül csak december 11-én tették, december 15-i határidővel.

Így is 29 pályázat érkezett, öt jelentkezőt hívtak be, köztük Göbl közeli szomszédját, Deákot, aki végül el is nyerte az állást, aki addig, egy, a szerződés tényleges megkötéséhez képest korábbi dátummal, tanácsadói feladatokat látott el az önkormányzatnál.

„A bizalomvesztést november 18-cal mondták ki, de Deák már októberben közölte, hogy ő lesz a jegyző. Már október 16-án mondták, hogy mindenképp meg fogják szüntetni a munkaviszonyom, de szeretnék, ha közös megegyezés lenne. Ha nem, akkor, ahogy mondták, megkezdődik a boncolgatása a korábbi ügyeknek, mert vannak dokumentumok, amelyeken az én nevem szerepel. Sok ilyen van, persze, hiszen én voltam a jegyző állok elébe a vizsgálatnak De láthatóan a saját elképzeléseik szerint sem állta volna ki a fegyelmi vizsgálatot a lista az ügyekről, nincs is ügy azóta sem” – mondta Udvarhelyi, aki szerint a polgármestert nagyon méltatlan helyzetbe hozták tanácsadói a munkaügyi perrel, ahol úgy tűnt, a napi feladatokat illetően kevéssé van képben a polgármester.

Más nevében kiállított papír, lebuzizott állásjelölt, felrúgásra javasolt momentumos pult

A végül januárban beiktatott új jegyzővel munkájával kapcsolatban rövid idő alatt több vitatható döntés is nyilvánosságra került: új pozíciójában, az anyakönyvvezető megkerülésével állított ki egy iratot egy bangladesi haláleset miatt, mire az anyakönyvvezető, akinek a kódjával belépett az új jegyző az adatbázisba, felmondott, és az ügyet jelentette a kormányhivatalnak, amely vizsgálatot indított.

A váratlanul megüresedett anyakönyvvezetői helyre ezután pályázott egy jelölt, akit szakmai múltja alapján alkalmasnak találtak, ám a jegyző megakadályozta, attól tartva, hogy az illető nem heteroszexuális. Deák felajánlotta lemondását, amit a személyéhez megválasztása kezdetétől ragaszkodó polgármester nem fogadott el. Információink szerint Göbl ragaszkodik Deákhoz, aki nélkül nem hajlandó betölteni a polgármesteri pozíciót. Az új választást azonban a 2019-ben minden egyéni önkormányzati képviselői helyet elnyert 2011 Egyesület szeretné elkerülni.

Legutóbb pedig az Átlátszóhoz került el egy felvétel, amelyen hallható, hogy a polgármester egy közmunkára jelentkezőnek azt javasolja, volna itt egy munka, fel kellene rúgni a Momentum pultját, bár szavai szerint jobb lett volna ebbe a Fideszt bevonni. A Momentum ekkor a nemzeti konzultáció kérdőíveit gyűjtötte. Amikor a gyűjtésről a jegyző értesül, közölte, hogy a Momentum „mocskoskodik” egyébként is

„megtiltjuk, nincs közterületfoglalási engedély, adatvédelmi szempontból súlyosan aggályos, húzzanak a büdös francba, nincs ilyen”.

Az önkormányzat mind az anyakönyvvezető állásra jelentkezőt lebuzizó, mint a pultfelrúgós felvétel miatt feljelentést tett.

Frissítés: A hangfelvétel megjelenése után kérdéseinkkel írásban a budakalászi polgármesterhez fordultunk. Göbl Richárd teljes írásos válasza alább olvasható:


A 2019-es önkormányzati választásokat Budakalászon egy független lokálpatrióta egyesület, a 2011 Egyesület nyerte. A korábbi helyi zűrös ingatlanügyek feltárása és más magánérdekekkel szembeni következetes városvezetői döntéseinket célzott lejáratókampány kíséri. Ennek egyik formája a hivatal irodáiból és utcai magánbeszélgetésekből származó illegális hangfelvételek rögzítése és kiszámíthatatlan nyilvános felbukkanása. E lehallgatások miatt a büntetőfeljelentést megtettük, az eljárás folyamatban van.

Ön ma reggel egy ugyancsak ma megjelent és szintén titokban rögzített, de a meggyőződésünk szerint a lehallgatást megrendelők céljának megfelelően vágott felvétel kapcsán keresett meg kérdéseivel, amelyek egy folyamatban lévő munkaügyi bírósági eljáráshoz kapcsolódnak. Cikkének állításai már délelőtt, a válaszaim előtt megjelentek. Lehet, hogy nem szerencsés folyamatban lévő eljárásról nyilatkozni, de természetesen megadjuk a kért tájékoztatást, már csak azért is, mert nincs könnyű dolga az olvasónak, ha a mai telex-cikk alapján próbál a történtekről tájékozódni.

Udvarhelyi István úrral két fontos kérdésben van vitánk. Az egyik, hogy a volt jegyző úr kifogásolta, hogy munkaviszonyának megszüntetésekor nem kapta meg a korábbi években összegyűlt kettőszázötvenkilenc (259) napnyi szabadság megváltásának közel 10 millió forintnak megfelelő összegét.

A másik vitatott kérdés, hogy jegyző úr a több mint egy évnyi munkanapnak megfelelő szabadságmegváltás mellett további 24 havi illetménynek megfelelő anyagi követelést is előterjesztett, amit egyrészt munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével, másrészt a munkaviszony megszüntetése miatt kényszerű munkahelyváltoztatás miatt előállt kedvezőtlen körülményeivel magyarázott.

A per során az önkormányzat álláspontja a korábban ki nem adott szabadságok kapcsán az volt, hogy a szabadságot a vonatkozó jogszabályok alapján az adott években kellett volna kiadnia az akkori munkáltatónak. Ettől a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében kizárólag szolgálati érdek, illetve kivételesen fontos szolgálati érdek miatt lehetett volna eltérni, azonban a több mint tíz éves munkaviszony alatt felhalmozott rendkívül nagy mennyiségű ki nem adott szabadságot véleményünk szerint nem lehet ezzel megmagyarázni.

Udvarhelyi István munkaviszonyát valóban bizalomvesztés jogcímen szüntettem meg, amit egy kéthektáros budakalászi telek 2016-os eladásáról nyilvánosságra hozott információk miatt a helyi civilek, illetve azok vezetői ellen, rágalmazás címen tett önkormányzati feljelentés okozott. A korábbi alpolgármester, a közelgő választással kapcsolatos politikai érdekeknek megfelelően egy interjúra hivatkozva utasította a jegyzőt az akkori kihívók és jelenlegi városvezetők személye elleni rágalmazási feljelentés megtételére. Utasítása azonban lényegesen eltért a vonatkozó képviselő-testületi döntéstől, valamint figyelmen kívül hagyta a megbízott Gellér és Bárányos Ügyvédi Iroda feljelentéssel kapcsolatos jogi aggályait is és az Alkotmánybíróság közügyek szabad megvitatására vonatkozó döntését. Az esetről akkoriban az alpolgármester hosszasan nyilatkozott is. Mindezek ismeretében és ellenére jegyző úr az utasítást aggálytalanul végrehajtotta.

A bizalomvesztés oka számomra ez volt, amit a bíróságon is elmondtam. Az Ön által említett helyreigazítást pedig azért tartottuk jogosnak, mert egy erről szóló cikkben szereplő utalással ellentétben a feljelentést valóban nem Udvarhelyi úr tette. A feljelentést Rogán László polgármester írta alá, Udvarhelyi úr csak közreműködött az eljárásban.

A bíróság az érveinket jórészt figyelmen kívül hagyta, mert álláspontja szerint a bizalomvesztést kizárólag a közös munkavégzés alatt szerzett negatív tapasztalatok alapozhatnak meg, ezért – a felperes által követelt 24 havi helyett – 14 havi jövedelemnek megfelelő 11 200 000 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte az önkormányzatot és rendelkezett a korábbi évek alatt összegyűlt 259 napnak megfelelő 9 626 432 Ft szabadságmegváltás megfizetéséről is. A számok tehát így pontosak.

Az ítélet ellen a Kúriánál fellebbeztünk, ez valóban így történt. Udvarhelyi úr jogi képviselőjével ugyanis még a bírósági eljárás előtt volt egy aláírt megállapodásunk, és álláspontunk szerint az jelenleg is érvényben van. Ezek a tények a szóban forgó üggyel kapcsolatban, amelyeket bíróság előtt is elmondtam és bármikor újra elmondok. Vélhetőleg ezek többet nyomnak a latba, mint a lejárató szándékkal rögzített beszélgetések névtelen közzététele.

Ide kívánkozik még egy aktualitás is. A testület hatásköreit gyakorolva az elmúlt héten tájékoztattam a képviselő-testület valamennyi tagját egy 2016-os budakalászi telekeladás kapcsán készült igazságügyi ingatlanszakértői jelentésről. A közel kétezer négyzetméteres ősfás parkot akkor nettó 31 496 062 forintért adta el a városvezetés; ezzel szemben az igazságügyi ingatlanszakértő nemrég nettó 57 900 000 forintban határozta meg az eladáskori értéket. (A Mályva park eladásáról „Az a pályázó nyert, amelyik a polgármester házát is építi” címmel 2018 tavaszán részletes tényfeltáró cikk is megjelent.). Az igazságügyi ingatlanszakértő megállapításait – hasonlóan egy másik ügyben készült vizsgálati jelentéshez – továbbítani fogjuk az Állami Számvevőszéknek és feljelentést teszünk a rendőrségen is.

A Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztályán a Kálvária-telkek eladása miatt elrendelt nyomozás folyamatban van. A nagyértékű budakalászi ingatlanértékesítések vizsgálata pedig folytatódik – ahogyan minden bizonnyal az ellenünk folyó lejáratókampány is.