MOK: A két munkanapos határidő az Emmi kérésének komolytalanságát jelzi

„Örülünk annak, hogy a kormány hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához. Ugyanakkor ezt a tervezési metodikát nem tartjuk sem célravezetőnek, sem eredményesnek. A két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát. Ha évtizedeket tudott várni az ellátórendszer átalakításának tervezése, akkor pár héten már semmi nem múlik: egyértelmű feladatkiosztás mellett megfelelő időt kellett volna adni a Kollégiumnak a megalapozott javaslatok kialakítására. Miután itt nem szorosabb értelemben vett orvosszakmai kérdésekről, hanem ellátásszervezési és kapacitástervezési feladatokról van szó, célszerű lett volna számukra szakértők bevonását is lehetővé tenni forrásbiztosítás mellett. Így, mindezek nélkül ez csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető”

– reagált a Magyar Orvosi Kamara arra a pénteki hírre, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma levélben kérte az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatvezetőitől arra a kérdésre választ, hogy a saját területükön hány kórházra, férőhelyre és melyekre van hosszú távon szükség. A tagozatvezetőknek már keddre választ kell adniuk, vagyis a hétvégével együtt még négy napjuk van az alapvető rendszerátalakításhoz szükséges álláspontjuk megadására. Később hozzátették, hogy semmilyen kórházat nem akarnak bezárni.

A MOK most azt írta, ők csak a sajtóból értesültek arról, hogy az Emmi négynapos, de két munkanapos határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség. Szerintük „a kollégium tagozatai – igen magas szakmai felkészültségű tagjai ellenére – infrastrukturális és szervezeti okok miatt sem alkalmasak ilyen ütemű és volumenű stratégia tervezés elkészítésére. A Szakmai Kollégium tanácsadó testület, nem intézmény. Elsődlegesen szakmai szempontokat tudnak adni, és szakpolitikai műhelyekben elkészült javaslatokat tudnak szakmailag véleményezni”.

A MOK nem tartja „eredményesnek azt a munkamódszert, hogy az egyes szakmák önállóan tervezik a szükséges kapacitásokat. Az egyes szakmák saját struktúrájuk őrzésében érdekeltek, ezért ez a módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig egy átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez”, és szerintük „a szerkezet (lokáció és kapacitás) csak a funkciókkal, kompetenciákkal együtt értelmezhető, nem szabad csupán a kapacitásokat tervezni”.

Azt is írták, „a változások előkészítésénél figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki – mentális állapotát, a jogviszony törvény még elvarratlan szálai miatti feszültségeket. Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is”.

Végül hozzáteszik, hogy a MOK szerint is fontos és nem halasztható az egészségügyi rendszer szerkezetének és működésének átalakítása, de csak akkor, ha „előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók pályán maradását”.