Csengeri örökösnő: Kósánál van a bankkártyám is

2021. április 28. – 10:13

frissítve

Csengeri örökösnő: Kósánál van a bankkártyám is
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • A bíróságon elhangzottak szerint Kósa Lajos igenis hitt a „csengeri örökösnőként” elhíresült P. Máriának, aki állítólag több milliárd eurós vagyont örökölt titokzatos apja után.
  • A Fidesz politikusa ugyanis P. Mária szerint aktívan közreműködött a hagyaték megszerzésében: több ajándékozási iratot aláírt, amely alapján több millió eurós ajándékot és a hagyaték kezelési jogát is megkapta volna.
  • Csütörtökön kezdődött az ügy tárgyalása a Mátészalkai Járásbíróságon, ahol P. Mária tett vallomást.
  • A vád szerint az asszony különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsítható, szerinte azonban van örökség, de ha még sincs, akkor ő is becsapott áldozat.

„Nem tartom magam bűnösnek, senkit nem tévesztettem meg, tévedésben nem tartottam” – kezdte vallomását a csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária (születési neve alapján M. Mária, korábbi nevén Sz. Gáborné) a vallomását a Mátészalkai Járásbíróságon. A nyíregyházi őrizetből, a koronavírus-járvány miatti intézkedésnek megfelelően online bejelentkezett nő vallomása szerint Kósa Lajos nemcsak, hogy aktívan részt vett a hagyatéki eljárás meggyorsításában, de többször ment Svájcba P. Máriával együtt, aki a szállását is fizette a Fidesz politikusának.

Sz. Gáborné nevével először a 2018-as országgyűlési választások kampányában találkozhattunk, amikor megírta a Magyar Nemzet, hogy kapcsolatba került Kósa Lajos fideszes képviselő a csengeri nővel, aki azt állította, hogy 1300 milliárd forintot örökölt a Németországban élt apjától. Kósa közreműködött volna a hatalmas vagyon rendezésében, amiért cserébe

a nő mintegy 800 millió forintnyi eurót ajándékozott volna a politikus édesanyjának.

Ugyan a Fidesz politikusa később azt állította, hogy szélhámosság volt az egész, kiderült, hogy többször is találkozott a nővel, és egy közjegyző előtti megállapodást is aláírt.

„Ha tudta, hogy nem létező hagyatékról van szó, akkor miért fogadott el ilyen dolgokat?” – kérdezte P. Mária. Elmondta, nem is ő kereste meg Kósát: az örökségről a csengeri polgármesteri hivatalba érkezett levélen keresztül értesült a nő, aki ezután Péteri István ügyvédhez ment. Később ez az ügyvéd hozta össze sógorán, Orendi Mihályon keresztül Kósa Lajossal. (Orendi 2018-as lemondásáig a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) ügyvezető igazgatója volt.)

„Soha nem kerestem Kósát azzal, hogy a hagyatékomat segítsen megszerezni, vagy hogy befektessek. Ezt ő ajánlotta fel, miután leellenőrizte, hogy valós dologról van szó. Ő ajánlotta fel, hogy mindenben segítséget nyújt, hogy mielőbb hozzájussak, hogy ez a vagyon Magyarországon legyen befektetve, itt legyen használva, ne külföldiek intézzék.

Onnantól kezdve lett jó kapcsolatunk. Bejárt hozzánk Csengerbe, Debrecenbe mi is jártunk hozzá családdal, férjemmel (aki később meghalt, nem sokkal később öngyilkos lett az 57 éves P. Mária felnőtt fia is – a szerk.). Okiratokat írt alá vagyonkezelésről, hogy bármilyen ingóságot el tudjon hozni a konzulátuson keresztül a wisbadeni házból. Ezt is aláírta. Felesége nevére lett egy okirat készítve, amelyben 2 millió eurót kapott volna a felesége, miután nálunk egy családi botrány alakult ki, ezért a feleségével visszamondatta egy debreceni közjegyző által a felajánlást, és édesanyja nevére állíttatta ki. Mindig elfogadták az ajándékozást, aláírt levélátvételi elismervényt. Tehát ráutaló magatartással elfogadta, sohasem utasított vissza semmit” – mondta a bíróságnak a csengeri nő.

Budapesten volt több német topminiszter???

P. Mária szerint több minden hiányzik a vádiratból, például az „a budapesti közjegyzőnél írt megállapodás” 2009 októberéből, amelynek megírásánál „Guido Westerwelle és Wolfgang Schauble voltak jelen”

– a bíró nem kérdezett rá, hogyan kerül az ügybe, pláne egy budapesti közjegyzőirodába az egykori német külügyminiszter és a német belügyi, majd pénzügyminiszter.

Elmondása szerint többször járt Svájcban Kósával, ahol magánbanki vezetőkkel, ügyvédekkel találkoztak. „A Savoy hotelben lévő szállását is én fizettem” – mondta az asszony. (Ebben a szállodában most, a koronavírus miatti nyomott árakon is legalább 400 euró egy éjszaka.)

Savoy Baur En Ville hotel Zürichben – Fotó: aldorado / Shutterstock

„Én még most is hiszek abban, hogy ez az örökség megvan és meg fogom kapni” – mondta P. Mária. „Ha nincs, akkor engem is becsaptak, de még most is hiszem, hogy ez nem történt meg. A nyomozóhatóság és az ügyészség sem tudja bizonyítani, hogy van-e örökség, vagy nincs.”
A vádlott szerint a nyomozóhatóság sem tudja, hogy

ha mindez nem igaz, akkor „honnan vannak az iratok, a levelezés, amelyek tíz éven át jöttek Péteri ügyvédnek és nekem. A német és svájci konzulátus miért adott ki bármit az ügyemmel kapcsolatban nekem a budapesti közjegyzőirodában?”

P. Mária elmondása szerint egy ismerősénél volt „a bankkártya és hagyatéki kártya eltéve.” Náluk „volt a legtöbb dolog, amire nagyon odafigyeltem.

2014-15-ben ezt a kártyát elkérte tőlem Kósa Lajos. Onnantól kezdve nála van a kártyám. A végrendeleti kártyám is nála van. Átadtam neki a CIC bank jogászának emailjeit és papírokat, ezek szintén nála vannak.”

P. Mária egy mondattal arra is utalt, hogy Kósa személyesen is vett tőle át pénzt, de általában a sofőrje érkezett érte.

Kósa a jelek szerint hitt a hagyatékban

Kósa a nyomozóknak tett korábbi tanúvallomása alapján inkább hitt a „csengeri örökösnő” történetének, mint nem. Mint korábban megírtuk, négyszer is találkozott Svájcban a „csengeri örökösnővel”, és több ottani bankhoz is elkísérte a nőt. Előtte egy svájci ügyvédnél is járt Sz. Gábornéval, hogy a nő a számlájához hozzáférést nyújtó felhatalmazást adjon Kósának.

Ezen kívül rendőrségi jegyzőkönyvben Kósa Lajos feleségének, Porkoláb Gyöngyinek a vallomása is arra utal, hogy a fideszes politikus elég komolyan vette az ügyet. A politikus felesége azt mondta, 2013 tavaszától háromszor is felmerült, hogy Kósa menjen el Sz. Gábornéval Németországba tárgyalni Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel. Kósa arra kérte feleségét, hogy kísérje el őket tolmácsolni. A találkozókat végül a szélhámosnő mindhárom alkalommal az utolsó pillanatban lemondta.

A Blikk cikke szerint ezen felül több ajándékozási szerződést is kötött Kósa Sz. Gábornéval 2016-ban. Az egyik alapján Kósáé lett volna az egyik legnagyobb francia bank, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A lap birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot „köszönettel elfogadta” a szélhámosnőtől, aki azt állította a politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban. A francia óriásbank nagyobb bármely magyar pénzintézetnél, több mint ötmillió ügyfele van, és több mint harminc országban van jelen.

Röpködtek a Kósának ígért milliárdok

A Blikk szerint Kósát egy svájci céggel is megajándékozta Sz. Gáborné, pontosabban öt éven keresztül az osztalékjövedelmének öt százalékát ajánlotta fel a politikusnak, aki ezt is köszönettel elfogadta. Az országgyűlési képviselő a rendőrségi vallomásában azt mondta, hogy a két ajándékozási szerződés az aláírás pillanatában is semmis volt, hiszen az ajándéktárgyak nem voltak az ajándékozó birtokában.

Fotó: Huszti István / Telex

Az ügyészség birtokában lévő iratok szerint Kósa Lajos édesanyja több, számára összesen több mint 20 millió eurót ígérő ajándékozásról írt alá dokumentumot. Azonban a nyomozókkal közölte: nem írt alá hasonlót, nem vett részt ilyen irat elkészítésében. Azt a rendőrség kérdésére elismerte, hogy a szerződésben foglalt személyi adatait fia ismerhette – hívta fel a figyelmet az ügyről több videóban is beszámoló Juhász Péter, Youtube-csatornáján.

Azt a tényt, hogy az iratokba foglalt ajándékok, ígérvények, megbízások megalapozatlanok voltak, nem teszik semmissé, hogy Kósa több ilyet aláírt.

Több mint 20 millió eurós ajándékra vonatkozó ígéreteket fogadott el ő vagy környezete közokiratban.

Kósa már korábban is többször tagadta a vádakat, de két nappal a mátészalkai tárgyalás előtt is közleményben tagadta a róla megjelent állításokat. Azt írta,

„semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan.”

A rendőrség még 2018 tavaszán csalás miatt gyanúsítottként hallgatta volna ki a nőt, Sz. Gáborné azonban elhagyta az országot. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, és végül Svájcban fogták el 2018-ban. A vádirat szerint a nő húsz sértettnek okozott közel 780 millió forintos kárt. A megtévesztett emberektől 1,4 millió és 387 millió forint közötti összegeket csalt ki, amelyből kevesebb mint 4 millió forint térült meg.

A vádak beigazolódása esetén akár tíz évet is kaphat P. Mária, akinek korábbi férje 2018-ban, és egyik fia 2019-ben öngyilkos is lett.

P. Mária ügyvédje szerint a vádirat egy része törvénytelen: a svájci kiadatáshoz a feltételezett bűncselekmények kisebb körét adta meg az ügyészség, majd miután a kiadatás megtörtént, egy újabb, utólag küldött kiadatási kérelemmel egészítették ki. Helmeczi László szerint így nem világos, milyen bűncselekménnyel kapcsolatos vádak ellen kell védekeznie védencének. Az ügyvéd szerint indokolatlan P. Mária előzetes letartóztatása is: szökés gyanújára nem adott okot, Svájcba menetele előtt is értesítette a hatóságokat.

Ráadásul „elvesztette férjét, fia öngyilkos lett ebben az ügyben, és van egy kiskorú (15 éves) fia.
Bróker Marcsi tízmilliárdos ügyben szabadlábon van, meg olyan fideszes képviselő is, akit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak” – mondta az ügyvéd.

Vendégül látott rendőr alezredes

A vád szerint a hagyatéki eljárásra hivatkozva, a busás jutalom ígéretével P. Mária összesen 780 millió forintot csalt ki tucatnyi sértettől. Ügyvédje szerint többen úgy lettek hivatalosan sértettek, hogy nem követeltek semmit P. Márián, ám a rendőrség ragaszkodott hozzá, hogy vonják be őket sértettként.

P. Mária több sértettel kapcsolatban elmondta: volt, akitől soha nem kapott pénzt, volt, akitől igen, de visszaadta. A legfontosabb azonban, hogy a pénzt sosem ő kérte, hanem sokan úgy adták – talán a hagyaték hírére, a nagy megtérülés reményében.

A nő elmondása szerint sokak jóval többet kaptak korábban, mint amennyit segítségként adtak. Név szerint megemlítette a csengeri rendőrőrs vezetőjét. Ardai Attila és felesége „30-40 alkalommal ment az évek során ingyen pihenni a gödi Pólus Centerbe, volt, hogy az úthoz a saját autójukba a benzint is én fizettem” – állította P. Mária. (A Póus Center egy ma már csődbe ment vállalkozás, tulajdonosa Pólus Péter, aki P. Mária kisebbik fiának keresztapja, nemrég pedig feleségül is vette P. Máriát, aki néhány éve már segítséget nyújtott a vállalkozónak, akinek csődbe ment vállalkozására rátette volna a bank a kezét. P. Mária azonban vevő ígéretével bejelentkezett. Az ügyletből semmi sem lett, ám Pólus ezzel nyert néhány hónapot a banktól.)

68 millióval kezdődött

A csengeri asszony négymilliárd eurós öröksége körüli történetnek van még egy szála is, amelyről a bírósági vallomásában is beszélt: eszerint egy közvetítőn keresztül P. Máriát megkereste a Kiskun Tender Kft. arra hivatkozva, hogy tekintettel a Kósával való kapcsolatára segíthetne összehozni egy találkozót a politikussal, mert a kft.-nek vagy annak jogelődjének építőipari vitája van a debreceni önkormányzat cégével, így az visszatartott 300 százmillió forintot garanciavállalás címén.

Fotó: Huszti István / Telex

P. Mária elmondása szerint az a találkozó létre is jött, ezután pedig a nő számlájára másfél éven keresztül, 18 részletben összesen 68,3 millió forint érkezett. Kölcsönszerződés vagy más irat az összeg átutalásáról nem volt. Az utolsó tétel után a Kiskun Tendernél – egy tulajdonosváltást követően – azonban a közvetítő kérte P. Máriát, hogy írjanak alá egy elismervényt az összeg átvételéről, mert a cég könyveléséből hiányzik ez a tétel. A nő állítása szerint megkérdezte Kósát, hogy aláírhat-e egy ilyen elismervényt – egy kölcsönszerződést, amely az összeg visszafizetésének dátumáról is rendelkezett – és a válasz állítólag igen volt.

Fél évvel később a cég fizetési meghagyást küldött az összegről P. Máriának, aki állítása szerint megint csak Kósához fordult, hogy kell-e lépni a fizetési meghagyással szemben. A politikus állítólag azt válaszolta, ezzel nincsen tennivaló. Nem sokkal ezután végrehajtást indított a cég P. Máriával szemben, aki vagyon híján nem tudott eleget tenni a követelésnek.

P. Mária a tárgyaláson elmondta, ezeket a pénzeket mindig továbbadta, volt, hogy személyesen Kósának.

A per május 4-én folytatódik több tanú meghallgatásával. Kósa Lajos és a nyomozás alatt kikérdezett egykori felesége, valamint édesanyja meghallgatása ezen a napon nem fog megtörténni. Kósáék egy későbbi időpontban való meghallgatásáról később dönt a bíróság, amennyiben a védelem ezt az igényét továbbra is fenntartja.