A koronavírus miatt létrehozott EU-s alapból fedezné a szuperkórház költségeit a kormány

2021. április 26. – 08:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A szuperkórház építését uniós forrásból finanszírozná a kormány: pontosabban az EU által a koronavírus-járvány káros hatásainak csökkentésére létrehozott helyreállítási alaphoz nyúlna. A járvánnyal összefüggésben a kormány azzal érvel Brüsszelben a leadott tervezetben, hogy

„a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer működésében rejlő hibákra, ugyanakkor a fejlesztés lehetőségeire is”

írja a Népszava. A kormányzati kommunikáció ezzel szemben korábban arról szólt, hogy az egészségügy teljesen rendben van a járvány alatt is, illetve, ahogy például Gulyás Gergely a kormányinfón korábban fogalmazott,

„a kórházakban kapacitásprobléma nincs, minden ezzel ellentétes hír álhír”.

Miután pedig 28 szerkesztőség (köztük a Telex is) kérte a kormánytól és az operatív törzstől, hogy engedjék a magyar sajtót, így a magyar nyilvánosságot tájékozódni arról, mi történik a járvány közepette a magyarországi kórházakban, a kormány oldaláról az a reakció érkezett, hogy a kórházakban „nem kamerázni kell, hanem gyógyítani”. Arról, hogy a kormányzati kommunikáció által hogyan vált szét két párhuzamos valóság a magyarországi járványhelyzettel kapcsolatban, itt írtunk bővebben. Arról pedig itt, hogy mindeközben sportra 289, egészségügyre 60 milliárd átcsoportosítás jutott a kormánytól a járvány alatt.

A szuperkórházra a tervek szerint 260 milliárdot költenének a keretből. A teljes költséget 300 milliárd forintra becsülik. Ennek megépítésével ígérik az „elérhető egészségnyereség maximalizálását”, az egészségügyi dolgozók helyzetének javítását. A kormány érvelése szerint Budapesten 30 éve nem épült új kórház, ezért van szükség az 1,2 millió lakos ellátását biztosító intézményre. A szuperkórház elvileg nemcsak Budapestet látja majd el, hanem a nyugat-közép-magyarországi régió öt megyéjéből is fogad majd betegeket.

A szuperkórház látványterve – Fotó: DBC Zrt.

A lap megkeresésére a DBC Zrt., az erre a projektre létrehozott cég, melynek tagja Bedros J. Róbert és a Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté felesége is, azt válaszolta, hogy a 223 ezer négyzetméteres épületkomplexum engedélyezési tervei gyakorlatilag elkészültek. Az építési engedély iránti kérelmet pedig hamarosan be is adják az illetékes hatósághoz. A jelenlegi tervek szerint az alapkőletételig is eljuthat a kórház jövő év tavaszára.

Bedros J. 2019 januárjában ígért pár hónapon belüli alapkőletételt, ez azóta sem történt meg. A jelen állás szerint, ha minden a tervek szerint alakul, 2026-ban adhatják át az intézményt.

Az EU helyreállítási alapjából egyébként pont legkésőbb 2026-ig befejezett projekteket lehet finanszírozni.

A szuperkórház 1200 ágyas lesz majd, ahol 1,2 millió embert láthatnak majd el. A tervek szerint háromezren dolgoznak majd a szuperkórházban.

A beruházás fél évtizede húzódik, 2015-ben jelentették be, azóta rengeteg vita folyt róla, a megvalósítás pedig elég vontatottan halad. A szuperkórház területét jelentő dobogói telket 2017-ben vették meg, a helyszínt sokan bírálták, mert a terület nehezen megközelíthető tömegközlekedéssel, közművesíteni kell.

A Népszava arról is megkérdezte a kivitelezőket, hogy terveznek-e majd valamiféle egyeztetést a környéken élőkkel, a DBC Zrt. azt válaszolta, hogy „a hozzájuk érkező lakossági megkereséseket minden esetben megválaszolják, de átfogó egyeztetésre egyelőre nem merült fel igény”.

Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy a Magyarországra érkező rengeteg uniós pénzt hogyan használná a kormány az egyik legfontosabb intézkedési területen, az energetikában. A szakmai civil szervezetek álláspontja alapján történelmi lehetőség marad ki, amin az ország klímasemlegessége is múlhat: nem támogatják az épületek energiahatékonysági felújítását, árampazarló fűtési megoldásokat viszont igen. A koronavírus pusztítása utáni újraindulást segítő csomag a zöldebb és ellenállóbb gazdaságot lenne hivatott megteremteni.