Alaposan megizzasztották Kovács Zoltánt az al-Dzsazírán

2021. április 09. – 21:09

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szokatlanul belemenős interjút csináltak pénteken az al-Dzsazíra televízió UpFront című műsorában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, aki az amerikai Marc Lamont Hillel beszélgetett durván negyed órán át. A „Hívhatja még magát demokráciának Magyarország?” felütéssel induló anyagban szó esett többek közt a magyar nyitásról, a média helyzetéről, az illiberális demokráciáról és a demokrácia eróziójáról is – írja a hvg.hu.

Az már az interjú felvezetéséből is érződött, hogy Hill nem fog kesztyűs kézzel bánni Kováccsal, és tényleg nem is tette, rendszeresen kellemetlen kérdésekkel izzasztotta az államtitkárt. Első körben arról kérdezte őt, hogy miért éppen most döntött a nyitás mellett a magyar kormány, amikor minden eddiginél rosszabb a járványhelyzet az országban, és az orvosok sem értik, hogy miért lehetne szó erről. Kovács erre

  • a kormány korábban is hangoztatott álláspontjával reagált, mely szerint a brit variáns másmilyen, ez ellen nem a korlátozások segítenek, hanem a vakcináció,
  • azt is hozzátette, hogy gazdasági szempontból is fontos a nyitás, foglalkozniuk kell azokkal, akik elveszthetik, vagy már el is vesztették a munkájukat,
  • és a mentális egészség megőrzésének fontosságát is kiemelte, ami a bezártság miatt különösen aktuális.

Hill ezután azt kezdte el pedzegetni, hogy a közvélemény számára valójában elég nehéz értesülni ezeknek a döntéseknek a hátteréről, mert a független médiát nem engedik tudósítani a kórházi helyzetről. Itt megemlítette az erről szóló nyílt levelet is, amit más szerkesztőségek mellett a Telex is aláírt. Kovács itt önmagát idézte, ahogy március végén, úgy lényegében most is arról beszélt, hogy a kórházakban gyógyítani kell, nem pedig kamerázni, és elmondta, hogy a közmédia megfelelően beszámol a kórházi dolgozók heroikus küzdelméről.

Kovács szavai szerint látják a kormányellenes médiumok arra vonatkozó törekvéseit, hogy bejussanak a kórházakba, és szenzációhajhász anyagokat készítsenek, de a magyaroknak, különösen azoknak, akik kórházban vannak, nem erre van szükségük. Azt is hozzátette, hogy Hill felvetésével ellentétben a kórházi dolgozók nyugodtan elmondhatják a véleményüket, amíg azt nem hivatalos keretek közt teszik. Ha igen, arra megvan a megfelelő protokoll, de mint mondta, ez nem egy magyar találmány. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy ha egy kórházi dolgozó elmondja a véleményét, azt a kormányzati kommunikáció általában elbagatellizálja, vagy álhírnek nevezi, így nehéz megállapítani, hogy valójában mi folyik a kórházakban.

Hill a kormánytól független médiához kapcsolódóan aztán arról kérdezte Kovácsot, hogy mit gondol arról, hogy 2010 óta a Fidesz bekebelezte a médiapiac nagy részét, és a Human Rights Watch korábbi jelentése alapján erősen erodálta a sajtószabadságot. Kovács szerint Hill egy rakás, az ellenzék által használt népszerű hívószót szedett elő, a feltételezéseket pedig valótlannak nevezte. Mint mondta, ez nem a demokrácia leépítése, hanem egy politikai kérdés, ezért már nem is foglalkoznak ezzel. Hill arra kérte az államtitkárt, hogy fejtse ki kicsit jobban a szavait, tudomása szerint ugyanis a magyar médiumok 90 százaléka a kormány holdudvarába tartozik, amire Kovács viccelődve csak annyit mondott, hogy

miért nem 100?

Szerinte a demokrácia egyik jele, hogy lehet viccelni ezekkel a dolgokkal. Mint mondta, hogy az utóbbi tíz-tizenegy évben folyton a halálhírét keltették a magyar sajtószabadságnak, de ez még mindig nem következett be, és hozzátette, hogy a 90 százalékos arány erősen túlzó, és hozzátette, hogy bár nyugaton furcsa lehet, hogy Magyarországon keresztény-konzervatív vélemények is megjelennek a médiában, ő ezt személy szerint üdítőnek tartja. Hill ezután megkérdezte, hogy Kovács egyetért-e Orbán azon állításával, hogy Magyarországon illiberális demokrácia van, amire az államtitkár azt mondta, hogy a miniszterelnök sosem mondott ilyet, ezzel a politikai ellenfelei álltak elő évekkel korábban.

A riporter erre Orbán egy korábbi beszédéből olvasott fel egy részletet, melyben a kormányfő arról beszélt, hogy itt illiberális állam épül, amire Kovács azzal reagált, hogy ez már a terminus kialakulása után hangzott el. Ezt hosszas fejtegetés követte a liberalizmus jelentéséről, mint mondta, szerinte ez mást jelent az angolszász országokban, mint Európa ezen részén.

Végül arra futtatta ki a mondandóját, hogy az illiberális azt jelenti, hogy megvan a lehetőség arra, hogy másmilyen meggyőződésük legyen – mint mondta, ez Magyarországon a kereszténydemokrácia.

Hill következő kérdése a veszélyhelyzettel járó különleges jogrendre vonatkozott, melyet a kormány a saját céljaira használt fel, és többek közt ellehetetlenítette a meleg párok örökbefogadását is. Kovács szerint a kérdésben foglalt problémáknak semmi köze nincs a veszélyhelyzethez, a járvány ellen hozott intézkedések hasonlóak voltak ahhoz, amit szerte a világon láthattunk.

Hill ekkor felvetette, hogy a kormányzati intézkedéseket nemcsak emberjogi szervezetek, és a magyar emberek kritizálták, hanem például az Európai Unió is, ami korábban eljárást indított, és pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezett. Kovács szerint ha kétségek merülnek fel, akkor a megfelelő csatornákon kell foglalkozni ezekkel, az EU-ban azonban egyelőre nincs erre mód. Az államtitkár szerint a baloldaliak politikai fegyverként használják a jogállamiságot azok ellen, akiket nem kedvelnek, és filozófiai kérdésnek nevezte a problémát.

Hill ugyanakkor úgy látta, hogy ezt nem lehet ennyivel lesöpörni az asztalról, hiszen olyan konkrét problémákról van szó, mint a bíróságok függetlensége, a korrupció, az összeférhetetlenség, vagy a tudományos szabadság, amiket ideológiától függetlenül mindenki szeretne elérni. Mint mondta, ezek valódi problémák, melyek jelenléte azt feltételezi, hogy mégiscsak a jogállamiság csorbul Magyarországon.

Kovács szerint viszont ezeket a vádakat bizonyítani is kellene, ebben pedig, mint mondta, az elmúlt évtizedben senki sem igazán járt sikerrel. Az államtitkár úgy véli, hogy az ideológiai ellentét nem szolgálhat bizonyítékként ebben a kérdésben, és hozzátette, hogy az, hogy az elmúlt három választáson a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett, tökéletesen mutatja azt a bizalmat, amit a választók megszavaztak a kormánynak.