Létfontosságú vállalatok: nem tudni, pontosan hánynál, de indul a dolgozók oltása

2021. március 24. – 14:14

frissítve

Létfontosságú vállalatok: nem tudni, pontosan hánynál, de indul a dolgozók oltása
Koronavírus elleni vakcináit készítenek elő oltáshoz egy oltóponton 2021. március 20-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Bolti eladók, árufuvarozók, raktárosok, banki dolgozók várják, hogy sorra kerüljenek az oltási tervben, de valójában nem lehet tudni, hogy mit takar a NNK oldalán csak kritikus infrastruktúrának nevezett fogalom. Az operatív törzs szerdai tájékoztatóján felsoroltak pár példát, de részleteket nem árultak el, így továbbra sem nyilvános, hogy kiknek a munkája nélkülözhetetlen. Egy titkos dokumentum szerint 405 üzem 31 ezer dolgozója felel az ország mindennapos működéséért, nélkülük nem lenne például vízellátás vagy élelmiszer a boltok polcain. A pedagógusok oltása egyelőre csak ígéret, pedig Orbán jó esélyt lát az iskolák újranyitására.

Hétfőn a 444 írt arról, hogy értesüléseik szerint soron kívüli oltási lehetőség nyílik az Auchan Retail Magyarország munkatársai részére. Ezt később az operatív törzs cáfolta, míg a cég kommunikációs igazgatója azt válaszolta a lapnak, hogy mindenben együttműködnek a honvédelmi tárca illetékeseivel az érintett munkatársaik oltása érdekében.

Nem először merült fel, hogy beoltanák az ország működése szempontjából létfontosságú ágazatok dolgozóit. Februárban a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk arról, hogy az egyik piacvezető áruházlánc élelmiszerraktárainak alkalmazottai hamarabb kaphatják meg a vakcinát, ám később ezt is cáfolta az operatív törzs.

Csak az oltási terv kivonata nyilvános

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldalára feltöltött oltási tervben külön kategóriaként szerepelnek a kritikus infrastruktúrák dolgozói, az ugyanakkor máig nem derült ki, hogy pontosan kik tartoznak ide. Hiába küldtünk több körben is kérdéseket hétfő óta, sem az operatív törzs, sem az NNK nem válaszolt a levelünkre, mint ahogy a Miniszterelnökség sajtóosztálya sem reagált megkeresésünkre.

Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta Müller Cecília, hogy a járvány gyors terjedése miatt megkezdik az „egyes kritikus infrastruktúrákba tartozó szolgáltatók, vállalatoknál dolgozó emberek oltását”. A BKK, a paksi atomerőmű, az MVM, a MÁV és a GYSEV egyes dolgozóit említette, mint akiknek a munkája nélkülözhetetlen a magyar lakosság ellátása érdekében.

Ennél azonban jóval több ember tartozik ide, a 444 birtokába jutott részletes oltási terv szerint

összesen 405 üzem 31 ezer dolgozóját tartják számon a kritikus infrastruktúrában.

Ez a nyolcvanoldalas dokumentum azonban továbbra sem nyilvános, hiába próbálja a Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigényléssel hónapok óta megszerezni. „Az oltási tervet valójában nem ismerjük, mert csak egy nagyon rövid kivonata van fent az NNK oldalán” – mondta a Telexnek Asbóth Márton, a TASZ jogásza. A nyilvánosan elérhető kivonat pedig nem alkalmas szerinte arra, hogy megtudjuk, kik tartoznak kritikus infrastruktúrába, hiszen nem tudjuk összekötni ezt a címszót azokkal a jogszabályokkal, amelyek ilyesmit meghatároznak. „Ha lenne egy világos oltási terv, és mindenki tudná, hogy az oltásokhoz milyen sorrendben lehet hozzáférni, akkor nem lenne napokig szóbeszéd tárgya, hogy az Auchan raktárosai vajon megkapták-e a vakcinát” – tette hozzá.

A probléma gyökere ott van, hogy a kritikus infrastruktúra nem egy létező jogi fogalom, így nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az Auchan raktárosai például beletartoznak-e ebbe a kategóriába, mint ahogy az sem világos, hogy egy létfontosságú cégen belül melyik munkakörök élveznek elsőbbséget az oltási tervben.

A terrortámadás után fokozott védelmi szabályokat hoztak

Ha közelebb akarunk jutni a megoldáshoz, két fogódzópontunk lehet. Az egyik egy 2012-es törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, illetve annak a végrehajtásáról szóló kormányrendelet.

Uniós irányelvek alapján törvénybe foglalták, hogy milyen szempontok szerint kell kijelölni és megvédeni azokat az intézményeket, cégeket, amelyek az ország mindennapos működése és biztonsága szempontjából létfontosságúak. Ilyen például az energiaellátás, az élelmiszeripar, a közművek és a bankszektor, de ide tartoznak az egészségügyi és honvédelmi intézmények is.

A törvénykezés előzménye a katasztrófavédelem honlapja szerint a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás, ezután kezdtek Európában is erőteljesebben foglalkozni a kritikus infrastruktúrák védelmével.

Egészségügyi védõfelszerelés-szállítmánnyal érkezett tehervonat a Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. fõvárosi telephelyén 2020. április 27-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

A magyar törvényben tíz szektorra bontják a létfontosságú intézményeket:

  • energia,
  • közlekedés,
  • agrárgazdaság,
  • egészségügy
  • társadalombiztosítás,
  • pénzügy,
  • infokommunikációs technológiák,
  • víz,
  • honvédelem és
  • közbiztonság-védelem.

Az egyes ágazatokhoz pedig külön rendeletekben határozták meg később, hogy milyen hatóság, milyen kritériumok alapján jelöli ki a létfontosságú intézményeket, és azoknak milyen védelmi szabályoknak kell megfelelnie.

Így például a Nébih jelöli ki a létfontosságú élelmiszeripari cégeket és boltokat, míg az NMHH dönt a csatornákról és internetszolgáltatókról, a Magyar Nemzeti Bank pedig a pénzügyi szektorban tartja nyilván a kritikus intézményeket. Hiába kerestük meg ezeket a szerveket, hogy megismerhessük a létfontosságú cégek listáját, a törvény alapján nem adhatják ki nekünk az adatokat.

Katonákkal védik a létfontosságú vállalatokat

Van a stratégiai intézményeknek egy másik csoportja is, amit a koronavírus-járvány első hullámában felállított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport tart számon.

A honvédelmi miniszter vezette csoport egyik feladata tavaly márciusban az volt, hogy

azonosítsa az ország működéséhez létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságokat, és megtegye a szükséges előkészületeket a felügyelet esetleges átvételéhez.

Első körben 139 vállalatot jelölt ki az akciócsoport, majd később 184-re bővült ez a lista, de Benkő Tibor azt válaszolta Demeter Márta kérdésére tavaly áprilisban, hogy a mindenkori járványhelyzetnek megfelelően folyamatosan aktualizálják az adatbázist. „A kiválasztott cégek mind a stratégiai fontosságú ágazatokban, azaz az egészségügy, energetika, közlekedés, élelmiszeripar, agrárgazdaság, pénzügy, infokommunikáció, vízügy és az oxigénellátás területén működnek” – fogalmazott Benkő.

Kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot és az operatív törzset is, hogy jelenleg hány cég szerepel ezen a listán, de nem válaszoltak levelünkre. Így az sem derült ki, hogy a 2012-es törvény alapján nyilvántartott létfontosságú szervezetek és az akciócsoport által kijelölt cégek milyen mértékben fedik egymást. Az biztos a honvédelmi miniszter tavalyi válasza alapján, hogy a törvényileg meghatározott gazdasági társaságok szerepelnek az akciócsoport nyilvántartásában is, de az nem világos, hogy milyen szempontok szerint aktualizálják az adatbázist, és adott esetben mi alapján maradhat le egy cég a listáról.

Az NNK oltási terve sem nyújt ebben segítséget, mert – mint feljebb írtuk – nem kapcsolja össze a kritikus infrastruktúra fogalmát egy jogszabállyal.

Se oltás, se tájékoztatás

Hiába kérdeztük arról is napok óta az operatív törzset és az NNK-t, hogy mikor oltják be a kritikus infrastruktúra dolgozóit, ezért hétfőn írásban fordultunk

húsz nagyobb és ismertebb vállalat sajtóosztályához, melyek vélhetően beletartoznak ebbe a kategóriába.

Vannak köztük magántulajdonú cégek és állami intézmények is, a megkeresettek több mint fele válaszolt cikkünk megjelenéséig.

A Spart és a Lidlt is felkérte februárban a Nébih, hogy készítsenek felmérést dolgozóik oltási hajlandóságáról. Ez megtörtént, de még nem kezdték el oltani a jelentkezőket – derült ki a válaszukból.

A Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítója – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A Moltól azt írták, hogy a Dunai Finomítóban 1200 munkatársuk minősül kritikus infrastruktúrában dolgozónak, ők az ország energiaellátásért felelnek. „Jelenleg az adategyeztetés fázisában vagyunk, és – bár az oltás még nem kezdődött meg – belső felméréseink alapján kimagasló, több mint nyolcvanszázalékos az oltakozási hajlandóság az érintett munkatársak körében” – fogalmaztak levelükben.

Az OTP Bank sem kapott még értesítést az érintett dolgozóik oltásáról, de azt írták, minden előkészítő intézkedést megtettek annak érdekében, hogy minél gördülékenyebb legyen az oltás. A Magyar Nemzeti Bank pedig mindössze annyit válaszolt kérdésünkre, hogy dolgozóik az NNK honlapján elérhető oltási terv szerint részesülhetnek az oltásban.

A Rail Cargo Hungariánál már a pandémia első hullámában felmérték, hogy melyik munkakörök szükségesek feltétlenül tevékenységük folytonosságához. Ezek többsége (pl. üzemirányító) már egy éve home office-ból látják el feladataikat, oltásuk még nem kezdődött meg. „A munkavállalók egészségvédelméről részletesen kidolgozott pandémiás szabályzat gondoskodik, szigorú betartását ellenőrizzük” – írták a vasúti árufuvarozó vállalattól.

Soron kívül kaphatnak oltást a pedagógusok

Arról nincs hír, hogy a pedagógusok beletartoznak-e az oltási terv szerinti kritikus infrastruktúrába, bár Kásler Miklós múlt heti parlamenti válasza alapján egyértelműnek tűnik, hogy nem. Az Emmi minisztere azt mondta,

„a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ugyanakkor arról beszélt hétfőn az Indexnek, hogy egyeztetnek a kormánnyal, és ígéretet kaptak arra, hogy készülnek tervek a pedagógusok soron kívüli oltására. Erre azért is lenne szükség, mert Orbán pénteki nyilatkozata szerint hamarosan újranyitnák az iskolákat. Megkérdeztük az Emmit, hogy mikor kaphatják meg az oltást a pedagógusok és az iskolai dolgozók, de nem válaszoltak levelünkre.