Kásler: A tanárok akkor kapnak oltást, amikor sorra kerülnek

2021. március 16. – 18:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az azonnali kérdések órájában kedden a parlamentben az Orbán Viktor-kérdések mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is kapott egy kérdést. Kásler ritkán van bent a parlamentben, de pár hetente kötelessége megjelenni és válaszolni a hozzá intézett kérdésekre, így történt ez most is.

A jobbikos Csányi Tamás a digitális oktatásról és a Kréta-rendszerről kérdezte Káslert, ami többeknél összeomlott a lezárás első napján.

A jobbikos szerint „egy évvel ezelőtt mély vízbe lökték az oktatási rendszert, a digitális oktatás elrendelésével, de az intézményvezetők, tanárok, szülők és diákok nem kaptak semmilyen segítséget. Aztán most egy hete újra bezárták az iskolákat, a szurkolói zónából integetnek a frontvonalban harcolóknak, közben semmilyen konkrét segítséget nem adnak számukra. A Kréta-rendszer rögtön összeomlott az első napon, de vannak-e számonkérések, felelősök?” – kérdezte Csányi, majd ezeket a kérdéseket intézte Káslerhez:

  • Mennyibe került az adófizetőknek a Kréta-rendszer, mennyiből tartjuk fenn évente?
  • Beoltják-e a tantermen kívüli oktatási időszakban azokat a tanárokat, akik ezt igénylik?
  • Kompenzálják-e a tanárokat a saját eszközbeszerzéseikért, a szakszervezetek által megnevezett jelképes százezer forinttal?
  • Az otthonmaradó szülőket segítik-e pótszabadsággal?

Kásler válaszában azt mondta, „akkor, amikor erre szükség volt, az egész rendszer egyetlen hétvége alatt átállt a digitális oktatási módra, ez a magyar pedagógusi kar rendkívüli teljesítménye volt. Rendelkezésre áll az internetelérhetőség, az európai átlag felett, a szélessávú lehetőségek ugyanígy rendelkezésre állnak. A magyar pedagógusok több mint 60 százaléka úgy értékeli, ezt a rendszert megfelelően tudja használni. A digitális tartalmakat az ország kifejlesztette, a felhasználók mértéke jelentősen megnőtt. Elérhetők a tankönyvek, jegyzetek, példatárak, a magyar kultúra kincsei, több mint kilencven film és lehetne folytatni a felsorolást”.

Majd azt is mondta,

„a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”.

Végül úgy fejezte be: „Azt hiszem, minden kérdésre válaszoltam”.

Csányi erre úgy reagált, Kásler elismerte, hogy az oktatók dolgoztak, de „önök nem”. Majd újra feltette a kérdést, hogy mennyibe került a Kréta-rendszer. A jobbikos szerint erre csuklóból kéne tudnia a választ Káslernek.

Kásler válaszában azt mondta, „a hangoskodás, agresszivitás, az ismeretek hiánya nem pótolja az érveket, a hozzászólásának a tartalmát. A járványügyi szakemberek, virológusok és klinikusok krémje olyanokon vitatkozik, amikről most önök véleményeket mondanak. Honnan van önökben bátorság, hogy olyan kérdésekben, amikben semmi tudásuk nincs, és emberi életekről szól, véleményt mondanak? Gondolkodjon el ezen.”

Függöny.

A Telex a Kréta összeomlása után egyébként kérdéseket küldött az oktatási rendszer üzemeltetőjének, akik azt válaszolták, azért omlott össze, mert nem osztották el jól az erőforrásokat hozzá, pedig megpróbáltak szimulációval, terheléssel a legjobb tudásuk szerint felkészülni az első teljesen digitális nap reggelén várható jelentős rendszerterhelésre, de ezek szerint ez nem sikerült. A felelősség pedig kizárólag őket terheli. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig ezután felszólította a rendszer üzemeltetéséért felelős E-Kréta Zrt.-t, hogy a hiba nem fordulhat elő újra.