Újabb részleteket tudtunk meg arról a súlyos viszályról, amely a magyar orvosok által 2019-ben szétválasztott bangladesi ikerpárról készülő dokumentumfilm körül bontakozott ki, és amely aztán odáig fajult, hogy a szétválasztásról filmet forgató Szász Jánosnál házkutatást tartott a rendőrség. Pataki Gergely, a műtétet megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója szavazással szerette volna „elkérni” Csókay András telefonját, és a rendező 14 éves fiának is elküldött egy levelet, amelyben arról írt, hogy az apja zsarol, fenyeget, egzecíroztat. A dokumentumfilm vágása lényegében el sem tudott kezdődni, és kérdéses, hogy a nyersanyagból lesz-e valaha film.
Február 5-én rendőrök szállták meg Szász János filmrendező otthonát. Azóta fokozatosan sok minden kiderült a házkutatás okairól, az ügy hátterében a fejüknél összenőtt bangladesi ikrek szétválasztásáról készülő dokumentumfilm körüli konfliktusok állnak. Most újabb információkat szereztünk meg az ügyről.
Pataki szavazást vezényelt arról, hogy „kérjék el” Csókay telefonját
A végső szétválasztást vezető idegsebész, Csókay András a műtét után szembesült azzal, hogy a Pataki-féle alapítvány szerinte szakmaiatlan módon sikeres műtétről számolt be, közben a gyerekek Csókay szerint még válságos állapotban voltak, ezért az idegsebész Magyarországra telefonált, hogy árnyalja a közleményeket. Felvilágosította az általa elért sajtóorgánumokat, hogy a gyerekek állapota válságos, nem lehet sikerről beszélni. Arra kért mindenkit, hogy imádkozzanak a gyerekekért.
A műtétben részt vevők közül sokakat megkérdeztünk a konfliktus részleteiről, és ők arról beszéltek, hogy a Pataki és Csókay közötti viszály egyik legmélyebb pontja az volt, amikor Pataki szavazást vezényelt az orvoscsapat egy jelentős részének, és arra kérte őket, szavazzanak arról, hogy elkérjék-e Csókay telefonját, hogy ne tudjon különutas kommunikációt folytatni.
A szavazáson jelen lévő – névtelenséget kérő – forrásaink úgy emlékeznek, hogy Pataki nem szavazott, hiszen ő vezényelte a szavazást, és mindössze két, Patakihoz közel álló ember szavazott arra, hogy „kérjék el” Csókay telefonját. De miután látták, hogy a csapat döntő többsége nem tette fel a kezét, ők is visszahúzták a sajátjukat. Tehát a konklúzió az lett, hogy nem „kérik el” az idegsebész mobilját. Arról, hogy egyáltalán felmerült ez az opció, Csókay András a Telexnek annyit mondott: „nagyon elszomorított, hogy ilyen mélyre jutott a Gergellyel való kapcsolatom”.
Az esetről megkérdeztük Pataki Gergelyt is, aki azt írta: „csapatunk minden tagját nagyon megviselte, kimerítette a 33 órás feszült munka, az emberfeletti koncentrált figyelem. Ebben a helyzetben voltak, akik jobban kezelték a feszültséget, és akadtak, akik rosszabbul viselték. A rendkívüli szituációban szükség volt arra, hogy megvitassuk, ki tudunk-e valahogyan alakítani egy többségi álláspontot azzal kapcsolatban, hogy Csókay doktor ebben a kimerült lelki és mentális állapotban orientálható-e arra, hogy átmenetileg ne folytasson folyamatosan pontatlan és félreérthető egyéni kommunikációt az előre egyeztetett híradási protokollok ellenében. Én arra szavaztam, hogy ne vegyük el a telefonját. Szász János a jelenetet felvette telefonjával, de nyilván nem tudja értelmezni az ügy jelentőségét.”
Pataki Szász kiskorú fiának is elküldte a becsmérlő levelet
A bangladesi ikrek 2019-es szétválasztó műtéte után annyira elmérgesedett a viszony Szász és Pataki között, hogy az orvos levelet írt Szásznak, de a filmrendező jó pár családtagjának (feleségének, anyósának, gyerekeinek), alkotótársainak és egyetemi kollégáinak is elküldte az üzenetet, melyben Szász magatartását sok elítélő kifejezéssel illette. Egyebek mellett arról írt, hogy a rendező zsarol, fenyeget, egzecíroztat (egrecíroztatnak írva). Szász fiát – aki önkéntesként jelen volt a műtéten – nemcsak a címzettek közé illesztette be, hanem a levélben néven nevezve említette őt, sőt van, hogy ő maga írta le, hogy a gyermek 14 éves. Pataki a levélben egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy „meg kell tudnia a fiadnak”, hogy az édesapja mit tett, és azt írta, hogy ha mindaz, amit Szászról a levélben ír, a gyereknek ráébredés lesz, akkor „már megérte”.
A levélről megkérdeztük Pataki Gergelyt is, aki azt írta: „Sajnos Szász János Bangladesből való hazaérkezését követően szembesültünk azzal, hogy már közvetlenül a végső szétválasztás után – a missziós csoportra vonatkozó titoktartási kötelezettségvállalás ellenére – bangladesi képdokumentáció, felvételek kerültek kiküldésre az ő emailcíméről illetéktelen személyek részére. Ezen személyeknek küldte el másolatban az Alapítvány a Jánosnak írt levelét 2019 szeptemberében. Alapítványunk levelének lényege az volt, hogy János nem élvezi a bizalmunkat, de még látunk valamiféle esélyt a bizalom helyreállítására, és mivel az ikrek szülei visszavontak tőle bárminemű esetlegesen számára adott engedélyt, ezért kértük, hogy hagyjon fel filmkészítési szándékával. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a megígért, a műtéti szervezéshez és az orvostudományi publikációhoz szükséges felvételek egy részét, – például a műtétsorozat magyarországi szakaszának második feléről készült felvételeket – nem kívánja átadni nekünk, és ezeket azóta sem adta át nekünk, valóban igyekeztem asszertív módon felhívni a figyelmét arra, hogy a műtétsorozat és az orvosi munka folytatásának, további tervezésének érdekében kérjük szépen tartsa be a megállapodásunkat.”
Az ominózus levélről megkérdeztük Szász Jánost is, aki úgy reagált: „Nem kívánom kommentálni azt a tényt, hogy egy felnőtt férfi – nevezett Dr. Pataki Gergely – kiskorú gyerekemnél, családomnál is feljelent engem. Esterházy Pétert idézve: »Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.«️”
Fülöp Tamás, a filmrendező ügyvédje pedig kérdésünkre azt válaszolta: „Az elmúlt hetek hírzaja után szeretnénk már ebben az ügyben a megoldás felé vezető valódi munkát végezni, ezért most jó ideig bárki bármit írhat, mondhat, nyilatkozhat, arra nem a sajtóban fogok válaszolni. Bármi is legyen a véleményem róla.”
Másfél évig nem jött felszínre a viszály
A fejüknél összenőtt bangladesi ikerpár szétválasztásának híre nem csak Magyarországon vált ismertté. Több nagy nemzetközi sajtóorgánum is beszámolt arról a 2019-es nagyszabású műtétsorozatról, amelyet egy nagyjából harmincfős, kiváló szakmai felkészültségű magyar orvoscsapat hajtott végre.
Az orvoscsapat legfőbb alakjai, Csókay András vezető idegsebész és Pataki Gergely vezető plasztikai sebész a műtétet követő időszakban számos újságban, tévében és rádióban nyilatkoztak a szétválasztás szakmai, valamint lelki, emberi oldaláról is. Arról azonban csaknem másfél éven keresztül, idén február elejéig a résztvevőkön kívül szinte senki nem tudott, hogy már közvetlenül a műtét után súlyos konfliktus alakult ki Csókay és Pataki között a műtét kommunikációja miatt, és nagyon elmérgesedett a viszony Pataki és Szász János között is, aki dokumentumfilmet forgatott a műtétről.
Február elején akkor kezdtek fokozatosan a nyilvánosság előtt is ismertté válni a konfliktusok, amikor rendőrök szállták meg Szász otthonát, ahol kora reggeltől több mint nyolc órán át tartó házkutatást végeztek. Erről a sajtóban elsőként a Telex számolt be, lapunk a helyszínen követte az eseményeket. A család összes telefonját, számítógépét, minden adathordozásra alkalmas eszközét elvitték a rendőrök, akik vélhetően a film nyersanyagát vagy annak egy részét keresték Szásznál.
Szász már akkor arról beszélt, hogy botrányos, „hogy ez megtörténhet ma Magyarországon”, és azt mondta, „undorító gazság van a háttérben”. Megerősítette, hogy a bangladesi ikerpár szétválasztásáról készülő dokumentumfilm körüli konfliktus áll a házkutatás hátterében. A rendőrség pedig közölte, személyes adattal való visszaélés miatt folytatnak eljárást.
A Pataki-féle alapítvány teljes beleszólási jogot szeretett volna a filmbe
Csókay András, az idegsebészeti teamet vezető orvos akkor arról beszélt a Telexnek, hogy a nagy műtét után kilépett a szétválasztást megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványból, melynek 17 évig kuratóriumi elnöke volt. Döntését azzal indokolta, hogy az alapítvány szellemiségében számára „nem elfogadható változások” történtek. Azt is elmondta, hogy a szétválasztásban részt vevő orvosok nagy része nem is volt alapítványi tag. A nagy tekintélyű idegsebész szerint Szász „a csapatból nagyon jó viszonyban volt és van szinte mindenkivel”.
Csókay akkor beszélt arról is, hogy a műtét után „az alapítvány részéről tulajdonjogi igény merült fel a dokumentumfilmre, ami azt jelenti, hogy – ha ez teljesül – akkor az alapítványnak teljes beleszólása van a film művészeti, tartalmi részébe is” – mondta Csókay, aki viszont nem sokkal ezután lemondott kuratóriumi tagságáról, és kilépett az alapítványból. A filmet rendező Szász viszont nem egyezett bele abba, hogy a tulajdonában lévő forgatási anyag az alapítvány tulajdonát képezze, és ezáltal az alapítványnak lehetősége legyen arra, hogy a film művészi tartalmába beleszóljon. Patakinál és az alapítványnál vélhetően ez verte ki a biztosítékot.
Pataki nem járult hozzá, hogy felvétel készüljön róla
A műtétben részt vevő szinte összes orvos és asszisztens, a személyzet minden tagja, sőt a szétválasztott gyerekek szülei is beleegyeztek írásban abba, hogy Szász filmet forgat a műtétről, a szétválasztott ikrek történetéről, tehát a résztvevőkről kép- és hangfelvétel készül. Pataki – aki Banglades magyarországi tiszteletbeli konzulja – viszont annak ellenére, hogy a forgatásra ő kérte fel Szászt, nem írta alá a dokumentumot, nem járult hozzá a személyes adatainak (pl. kép, hang) rögzítéséhez, felhasználásához. És később valamilyen okból a bangladesi gyerekek szülei mégis megtiltották Szásznak, hogy filmet csináljon a róluk vagy az ikerpárról készült felvételekből. Ezzel kapcsolatban Csókay azt mondta: „A szülők kiszolgáltatott helyzetben voltak, bármit aláírtak volna, egyik gyermekük a halálán volt.”
Tehát a film körüli konfliktusnak két szála van, az egyik a személyes adattal való visszaélés ügye, amelyhez egy büntetőjogi eljárás kapcsolódik (ebben az eljárásban volt a házkutatás), a másik pedig az alapítvány tulajdonjogi igényéből adódó polgári jogi vita.
Pataki (és az alapítvány) közölte, hogy „az Alapítvány rendelkezik egyedüli, kizárólagos és jogszerű felhatalmazással arra, hogy a bangladesi sziámi ikrekről és orvosi szétválasztó műtétsorozatukról bármilyen fotót vagy filmfelvételt nyilvánosságra hozzon”. Valamint hangsúlyozták, hogy Szászt titoktartási kötelezettség terheli.
A személyes adattal való visszaélés ügyében a rendőrségi iratokban a feljelentő egy magát első számú tanúként megjelenítő személy, akinek kilétét homály fedi. A Telex többször rákérdezett arra Pataki Gergelynél, hogy ő jelentette-e fel Szász Jánost, de erre vagy nem válaszolt, vagy kitért a válaszadás elől.
A belső viszályt is rögzítették Szász kamerái
Kérdés tehát, hogy Pataki miért nem akarja, hogy Szász János autonóm módon maga vágja össze, formálja késszé a dokumentumfilmet. Ezzel kapcsolatban Csókay András arról beszélt, hogy a filmrendező kamerái rögzítették a közte és Pataki között még Bangladesben, a műtét után kitört konfliktust.
Csókay szerint Szász nyilvánvalóan nem konkrétan a konfliktust filmesítette volna meg, de művészként érzékelte ezt az orvoscsapaton belüli feszültséget. Nem biztos, hogy az alapítványnak érdeke az események valósághű, reális ábrázolása, beleértve a rengeteg sírást, szenvedést, és aztán örömöt, nem biztos, hogy ez jó reklámfilm lenne – tette hozzá. „Szász, pechére filmre vette a műtét végén a Pataki és köztem elhangzottakat, amelyben mint a műtétet végző elmondom, hogy a műtét megtörtént, ennyit lehet közreadni. Semmi siker, hiszen nem tudjuk, mi lesz akár órákon belül. E miatt a filmrészlet miatt kell szenvednie Szásznak” – vezette le Csókay.
Pataki ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A szétválasztó műtét után kiadott közleményünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy szövődmények lehetségesek. Vigyáztunk a visszafogott kommunikációra. (…) A műtétsorozat alatt mindvégig orvos-szakmailag reálisan, felelősséggel tájékoztattuk az ikrekért, az erőfeszítéseink sikeréért imádkozó közönséget. Amikor kritikus volt az ikrek állapota, arról is beszámoltunk.”
Nem művészfilm megalkotására kérték fel a művészt
Pataki szerint „Szász úgy vállalta el az orvostudományi dokumentációs munkát, hogy abból egyáltalán nem biztos, hogy dokumentumfilm készül majd. Az ő felkérése tehát nem dokumentumfilmre szólt, pláne nem művészfilm megalkotására, amiről szó sem volt közöttünk.”
Információink szerint a „nem biztos, hogy dokumentumfilm készül majd” rész azért helytálló, mert Szász a műtét előtt megígérte, hogy ha az ikrek nem élik túl a műtétet, akkor nem lesz film. De az szinte mindenki számára evidens volt, hogy ha a gyerekek életben maradnak, akkor Szász összevágja a nyersanyagból a filmet.
Az pedig, hogy szó sem volt művészfilmről, nehezen érthető, hiszen teljesen világos, hogy egy dokumentumfilm is tekinthető műalkotásnak, és ha valaki – jelen esetben Szász, az alkotótársaival együtt – egy vagy több kamerával rögzít egy eseményt, akkor már a rögzítés is egy az ő kézjegyüket viselő művészi koncepció szerint zajlik. Ráadásul Szász egy itthon és a nemzetközi színtéren is elismert alkotónak számít. Ezzel kapcsolatban a rendező korábban arról beszélt lapunknak, hogy „tényleg komolyan gondolja Pataki Gergely, hogy én udvari fotósnak szegődtem hozzá a saját pénzemből?”.
A dokumentumfilm vágása egyébként lényegében el sem tudott kezdődni, és kérdéses, hogy a nyersanyagból lesz-e valaha film. A szétválasztott gyerekek egészségi állapotával kapcsolatban pedig Csókay András elmondta, Rabeya már kifejezetten jól van, „gyakorlatilag hozza az ő 4,5 éves szintjét”. Rukaya „két hétig a halálán volt”, a műtét utáni 33. napon pedig egy bevérzést kapott, de azután lassan elkezdett fejlődni, már mosolyog. Etetni kell, beszélni nem tud, de „szép lassan jön fel, hogy hol lesz a vége, azt nem lehet most megmondani”.