Felszínre jött a konfliktus, ami a Szász Jánosnál tartott házkutatáshoz vezetett

Hosszú sajtóközleményben reagált a bangladesi sziámi ikrek szétválasztó műtétsorozatát megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány a Szász János házkutatásával kapcsolatban megjelent hírekre, a szövegből kiderült a Szász és az alapítvány közötti jogvita több részlete.

Pénteken kora reggel rendőrök szállták meg Szász János filmrendező budakeszi otthonát, a nyolc órán át tartó házkutatás után mindenféle adathordozásra alkalmas eszközt magukkal vittek. A rendező megerősítette, hogy az ügy hátterében a magyar orvosok által szétválasztott bangladesi ikerpárról készülő dokumentumfilm körüli konfliktus áll. A rendőrök vélhetően a film nyersanyagát, vagy annak egy részét keresték Szásznál. A rendőrség személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást, Szászt nem gyanúsítják semmilyen bűncselekménnyel, vélhetően ismeretlen tettes ellen szól a feljelentés.

Az alapítvány mostani közleményében egyebek mellett az áll, hogy megalapozatlannak és félrevezetőnek tartják egyrészt azt, hogy Szász azt sejteti, a közötte és az alapítvány között kialakult jogvita közvetlen összefüggésben áll a házkutatással, másrészt pedig, hogy a filmrendező azt állítja, a filmmel kapcsolatos konfliktus áll a házkutatás hátterében. Pedig azért a közleményből kiderül, hogy igenis a film áll ennek a történetnek a középpontjában.

A közlemény szerint az alapítvány Szász Jánossal szemben feljelentést nem tett, a felek közötti (polgári jogi természetű) jogvitában a rendőrség nem jár el, házkutatást, egyéb nyomozati cselekményt nem végez. Közlik, hogy „az Alapítvány rendelkezik egyedüli, kizárólagos és jogszerű felhatalmazással arra, hogy a bangladesi sziámi ikrekről és orvosi szétválasztó műtétsorozatukról bármilyen fotót vagy filmfelvételt nyilvánosságra hozzon”. Emellett hangsúlyozzák, hogy

a bangladesi sziámi ikrek törvényes képviselői (szülei) már az ikrek bangladesi műtétje után – írásbeli nyilatkozattal – megtiltották Szász Jánosnak és az általa képviselt vállalkozásnak, hogy a velük vagy sziámi ikerpár gyermekeikkel kapcsolatos bárminemű személyes adat (képmás, egészségügyi adat stb.) vonatkozásában adatkezelést folytassanak, valamint hogy a filmes nyersanyagot bárminemű film készítéséhez, nyilvánosságra hozatalához felhasználják.

Kiemelik azt is, hogy „Szász Jánost, csakúgy mint a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó orvosi misszió tagjait szigorú – nyilatkozatban vállalt és jogszabályokban rögzített – titoktartási kötelezettség terheli”. A közlemény szerint az alapítvány „a mai napig nem rendelkezik a műtétsorozat során készült film-nyersanyag felvételek teljes terjedelmével, azokat Szász János a mai napig nem adta át a szerzői jogi védelemre való hivatkozással és a meglévő filmnyersanyag felvételek bárminemű felhasználását is megtiltotta. Márpedig, ezen filmnyersanyag felvételek meglétéhez az Alapítványnak közvetlen joga és jogos érdeke fűződik”. Az alapítvány a filmnyersanyaghoz fűződő jogait „kénytelen jogi úton érvényesíteni” – írják.

És bár megalapozatlannak tartják, hogy Szász arra utalt, a műtétet feldolgozó film körüli konfliktus állhat a házkutatás hátterében, a közlemény végén mégis azt írták:

„az Alapítványnak – az orvosi misszió vezetőjétől származó tájékoztatása folytán – tudomása van arról, miszerint nyomozati eljárás megindítása vált szükségessé ismeretlen tettes(ek) ellen az orvosi műtétsorozathoz kapcsolódó személyes adatokkal való visszaélés és egyéb bűncselekmények gyanújának észlelése okán”.

Az Origo egyik tavaly decemberi cikke a bangladesi misszió csapatvezetőjeként hivatkozik a lapnak akkor interjút adó Pataki Gergely plasztikai sebészre, aki a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója. Patakit korábban is többször kerestük már, és a mostani fejleményekkel kapcsolatban is kérdéssel fordultunk hozzá.

Szász nem látott tiltó nyilatkozatot

Az alapítvány közleményével kapcsolatban Szász ügyvédje, Fülöp Tamás a következő közleményt küldte a Telexnek:

„A szülők állítólagos tiltó iratát Szász János soha nem látta, ellenben a szülők írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával rendelkezik. Ezért ő semmilyen jogszabályt nem sértett, ráadásul senki nem jelezte soha a forgatás során, hogy a forgatással bármi problémája lenne.

Nem vitatom, hogy az alapítvány nem tett feljelentést, hiszen ilyet korábban se állított senki. A rendőrségi iratokban rögzítésre került, hogy a feljelentő egy magát 1. számú tanúként megjelenítő személy, akinek kiléte így előttünk a homályban maradt. Mivel nem vitatom, hogy nem az Alapítvány tett feljelentést, immár csak feltételezni tudom, hogy pusztán a véletlenek sajátos játéka az, hogy a rendőrségi iratokban megjelenő tényállás lényegében megegyezik azzal a történettel, ami most az Alapítvány közleményében megjelenik.

Az ügyről most ennyit tudok elmondani, de jelenleg többre nincs is szükség, mert meggyőződésem, hogy ezt az ügyet a hatóságok fel fogják tárni és az ügy megoldását nem a sajtóközlemények útján bonyolódó kommunikáció fogja jelenteni.”

Nem az orvoscsoport és Szász között van vita, hanem Szász és az alapítvány között

Vasárnapi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a bangladesi ikrek szétválasztásában résztvevő orvoscsapat jó pár tagja nem érti, hogy miért lehetett szükség házkutatásra, fel vannak háborodva a történtek miatt. „Amennyiben a házkutatás mögött valóban ez a film áll, mi, a műtétet végző egészségügyi személyzet nagy részének nevében elmondhatom, hogy nehéz ezt értelmezni, de mélységesen fel vagyunk háborodva a történtek miatt” – mondta lapunknak a végső szétválasztást, és az idegsebészeti teamet vezető Csókay András, aki a nagy műtét után egyébként kilépett a szétválasztást megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványból, melynek 17 évig kuratóriumi elnöke volt. Döntését azzal indokolta, hogy az alapítvány szellemiségében számára „nem elfogadható változások” történtek.

Csókay elmondása szerint két ember kivételével a műtétben résztvevő összes orvos és asszisztens, a személyzet minden tagja, sőt, a szétválasztott gyerekek szülei is írásban beleegyeztek abba, hogy Szász filmet forgat a műtétről, a szétválasztott ikrek történetéről. Nem sokkal a műtét után az alapítvány részéről tulajdonjogi igény merült fel a dokumentumfilmre, ami azt jelenti, hogy ha ez teljesül, akkor az alapítványnak teljes beleszólása van a film művészeti, tartalmi részébe is. Információnk szerint a filmet rendező Szász János ebbe nem egyezett bele.

Az látszik tehát, hogy a film körüli konfliktusnak két szála van, az egyik a személyes adattal való visszaélés ügye, amelyhez egy büntetőjogi eljárás kapcsolódik (ebben az eljárásban volt a házkutatás), a másik pedig az alapítvány tulajdonjogi igényéből adódó polgári jogi vita. Korábban ebben a cikkben próbáltuk meg kibogozni, mi történhetett.