Életútinterjút készített a Partizán Fodor Gáborral, aki hosszú politikai pályafutás után nemrég visszavonult a pártpolitikától (bár mint kiderült, nem biztos, hogy végleg).
Aki csak néhány éve követi a közéletet, az leginkább a szabad szemmel alig látható Magyar Liberális Párt elnökeként emlékezhet Fodorra (ha emlékszik egyáltalán), de a politikus korábbi pályája azért tartogat ennél nagyobb érdekességeket is, amelyek indokolhatnak egy ilyen interjút. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, Fodor Gábor a Bibó István Szakkollégium tagjaként évekig Orbán Viktor szobatársa (majd katonatársa) volt, részt vett a Fidesz alapításában, majd a párt egyik legnépszerűbb politikusaként kilépett a szervezetből, volt a Horn- majd a Gyurcsány-kormány minisztere, és az SZDSZ elnöke is annak végnapjaiban.
A vágatlan, csak előfizetőknek elérhető háromórás interjúban sok mindenről szó esik Fodor középiskolai punkzenekarától kezdve a rendszerváltás előtti szamizdatterjesztés izgalmáig, mi ebben a cikkben csak az emlékezetesebb motívumokat emeljük ki, a teljes (bárki számára hozzáférhető, egyórás) adás pedig itt nézhető meg:
Aki pedig inkább olvasna, annak alább egy kivonat a beszélgetésből.
Orbán nem besúgó típus, de Kövér szocialista volt
Fodor a Fidesz alapítása körüli időkről azt meséli, sok vita volt a Bibón belül, hogyan kéne megreformálni a rendszert, voltak a liberális eszmékhez húzók (mint ő maga), de olyanok is, akiknek fontosabb volt a nemzeti gondolat, vagy éppen elszánt balosok voltak. Utóbbiak közé sorolta például Kövér Lászlót, aki szerinte a piacgazdaságra és a magántulajdonon alapuló berendezkedésre való áttérésről folyó viták során
gyakran felindultan „csapkodta az asztalt” azt mondogatva, hogy értsék meg, ő szocialista (vagyis nem pártolna egy, a magántulajdon dominanciáján alapuló új rendszert).
Kövért emailben kérdeztük, mi a véleménye Fodor szavairól, illetve hogy mit gondol ma az akkori nézeteiről, ha válaszol, közöljük.
Gulyás Márton arról is megkérdezte Fodort, mit gondol arról a – Simicska Lajos által is terjesztett – vádról Orbán Viktorral szemben, hogy beszervezték ügynöknek a katonaság alatt. Fodor, aki Orbánnal és Simicska Lajossal egyszerre vonult be, kizártnak nevezte ezt: „Sok mindent el lehet róla mondani, lehet kritizálni, én is politikailag nagyon sok mindenben nem értek vele egyet, de ő mindig egy vagány, bátor ember volt. Tehát nem besúgó típus” – mondta a mostani miniszterelnökről.
Simicska és a magyar underground
Fodor Gábor 1988–90-ben, a pártalapítás környékén Orbán Viktor legközelebbi szövetségese, barátja volt, még Kövérnél vagy Simicskánál is közelebb állt a miniszterelnökhöz, ekkoriban legaktívabban ő szervezte a pártot. A közeli kapcsolatok miatt tudomására jutott magánéleti részleteket Fodor nem akart elárulni egykori párttársairól. De azt az emlékét azért megosztotta, amikor
Simicska Lajos illuminált állapotban, térdre rogyva üvöltötte a padlón, hogy „agyamban kopasz cenzor ül” (ez egy sor az URH együttes Szabadíts meg című számából).
Erre azért kerülhetett sor az expolitikus elmondása szerint, mert ő bevitte a Bibóba a korszak alter/underground zenekarainak zenéit, megismertette Orbánékkal a '80-as évek legendás együtteseit (Trabant, Kontroll Csoport stb.)
Szájer József szexuális orientációja is szóba került, Fodor Gábor elismerte, hogy már a Fidesz alapításának idején lehetett hallani arról, hogy Szájer homoszexuális.
Szerinte ebben az időszakban nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel rendszerszinten, de bélyeget sem jelentett az ő társaságukban, ha valaki meleg; Fodor kimagaslóan nyitott korszakként írta le az 1990 körüli időszakot. Az ugyanakkor nem volt szokás a köreikben, hogy a melegek elhozzák bulikba magukkal a párjukat, és bemutassák, Szájer sem tett ilyet.
1993-ban látszott, mire lehet számítani Orbántól
A rendszerváltásról szólva Fodor megalapozatlannak nevezte azt a gyakran hallható szörnyülködést, hogy ezt a folyamatot anno elrontották. „Szögezzük le, hogy ez hülyeség, a magyar rendszerváltás nagyszerű dolog volt”, mondja, de azt azért elismeri, hogy iszonyatos mennyiségű probléma volt vele. Szerinte ettől függetlenül „toronymagasan” Magyarország oldotta meg a legjobban ezt a leckét.
Fodor 1993-ban lépett ki a Fideszből, de addigra már megromlott a viszonya Orbán Viktorral, 1991-től kezdődően elváltak az elképzelések. Szerinte egyensúlyt kellett volna kialakítani Orbán és a saját körei között, ezért támogatta, hogy Orbán legyen az elnök, de cserébe azt kérte, hogy fordítva is megkapja a támogatást arra, hogy választmányi elnök lehessen. Orbán azonban ezen megdöbbent, azt mondta,
nem engedheti, hogy a párt kétfejű legyen, és ezt nem fogja támogatni.
Fodor szerint Orbán ekkor mutatta meg, hogy mire lehet számítani a részéről. (Ezután végül Fodor elvesztette a választást, Szájer József lett a választmányi elnök.)
Horn nem engedte, hogy közös képen szerepeljenek
Fodor nem sokkal később belépett az SZDSZ-be, ami liberális mivolta ellenére már a kezdetektől az orbáni Fidesz-irányvonal fő politikai ellensége volt az ő tálalása szerint. Mikor az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett az egykori állampártból kialakult MSZP-vel, Fodor kulturális és közoktatási miniszter lett, ezt az időszakot rendkívül eredményesnek tartja szakmailag, de közben nagyon konfliktusosnak is, Horn Gyula kormányfővel például kifejezetten rosszban volt.
Fodor szerint Hornt bántotta, hogy olyan magas hozzá képest, nem is engedte, hogy közös kép készüljön róluk, illetve ő maga rögtön az első kormányülésen elásta magát a miniszterelnöknél,
amikor keményebben odaszólt neki a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán. Ez aztán odáig eszkalálódott, hogy Fodor parlamenti államtitkárát rávették, az ő véleményével ellentétes dolgokat képviseljen a távollétében, majd miután kirúgta ezt az embert, nem kapott új államtitkárt.
Fodor Gyurcsány alatt környezetvédelmi miniszter volt, ebből az időszakból bevágtak a műsorba egy tévériportot, amelyben Fodor durván beszélt egy őt és munkatársnőjét gyalázó hajléktalan férfival. Saját megítélése szerint ő itt nem hatalmi pozícióból beszélt, emberként háborította fel, amiket a hajléktalan mondott az asszisztensének, ezért indokolt volt ledorongolni.
Nem Fidesz-ügynök, de majdnem mindent jól csinált
A Magyar Liberális Pártot megalapítása, 2013 környékén sokan azzal vádolták Fodort, hogy csak meg akarja osztani az ellenzéket, illetve hogy igazából a Fidesz pénzeli őket ennek érdekében. Az expártelnök szerint erről szó sincs, azért nem akart egyik létező blokkba sem beállni, mert ezek között szerinte nem volt igazi liberális.
Szerinte az Együtt például egy magát liberálisnak nevező baloldali párt volt, még a kormányzása alatt megszorítócsomagot végigvivő Bajnai Gordont is túl baloldalinak nevezte a saját ideológiai pozíciójához képest.
Fodor Gábor rettenetesnek nevezte a mai ellenzéket, ami Facebook-kommentek színvonalán nyilvánul meg, de úgy gondolja, a közélet már 2014-ben sem volt sokkal jobb, ezért hozta létre a Liberális Pártot, amivel kapcsolatban kijelentette, hogy soha semmiféle juttatást nem kapott cserébe a NER-től.
Az interjún egyébként végigvonul Fodornak az az elképzelése, hogy minden, amihez köze volt, alapvetően sikeres és jó:
a rendszerváltást a lehetőségekhez képest jól sikerültnek, miniszterségeit eredményesnek tartja, úgy véli, mindig jókor lépett ki a pártokból, kormányokból, a rendkívül népszerűtlen Bokros-csomagot pozitívan értékeli, és továbbra is úgy gondolja, meg kellett próbálni megalapítani a Liberális Pártot. Nézetei sem nagyon változtak meg az idők során, minden adandó alkalommal leszögezi, hogy ő liberális, és a mai napig hisz a piacgazdaságban, bár már árnyaltabban lát dolgokat, mint 1990-ben.
És még az sincs kizárva, hogy visszatér a politikai porondra. Bár mint mondja, a Liberális Párt lényegében megszűnt (maradék ismertebb politikusait a DK indítja az előválasztáson), a műsor legelején elhangzik, hogy szerinte kevés embernek van olyan sok tudása a politikáról, mint neki, és ezt szívesen felhasználja, ha szükséges. „Azt nem mondanám, hogy ambícióim vannak… vagy lehet, hogy azt is mondhatnám”, fogalmazott Fodor Gábor.
