Tíz pontban arról, hogyan jutottunk a Klubrádió elhallgatásához
2021. február 14. – 06:57
frissítve
Ritka, hogy egy szövevényes jogi ügy a gyakorlatban nagyon is egyértelmű, tisztán érthető következménnyel jár: a Klubrádiónak február 14-e, vasárnap éjfél után el kell hallgatnia a megszokott frekvencián, a 92,9 MHz-en. A rádió az online térben ugyan folytathatja a sugárzást, de a célközönség egy része, az idősebb korosztály gyaníthatóan nem használ internetet, egy másik részétől pedig nyilvánvalóan nehezen várható, hogy mostantól rádiózás helyett inkább netezzen az autóban. Vagyis ez a lépés, ha nem is megszűnéshez, de nagy eséllyel a Klubrádió elsorvadásához vezethet. Hiszen ki tudja, hogy a frekvenciapályázaton mikor hirdetnek majd győztest, és lesz-e még Klubrádió, amelyik megnyeri. Végigvesszük a Klubrádió elhallgatásához vezető okokat.
Miközben sorra szólalnak meg hazai és külföldi szervezetek a magyar sajtószabadságért aggódva, sőt, az amerikai és a francia kormány is védelembe vette a Klubrádió ügyét, a magyar kormány részéről Gulyás Gergely miniszter arra hivatkozott, hogy nem jogszerűtlen a Klubrádió ügye, „csak nemzetközi hisztériakeltésre alkalmas”. Szintén a jogszabályokra hivatkozva tárta szét a karját Karas Monika, a Médiatanács elnöke, miszerint egy jogállamban a jogszabályokat sem a Médiatanács, sem a Klubrádió nem kerülheti meg. „A hisztériakeltés ellenére nem várható el a Médiatanácstól, hogy pozitív megkülönböztetéssel kezelje a Klubrádiót” – mondta az elnök.
Érdemes tehát áttekinteni, hogy is jutottunk eddig, hogy az ellenzék számára szimbolikus jelentőségű rádió elveszíti a frekvenciáját, és csak online folytathatja a sugárzást (A rádió adásait itt tudja hallgatni online)
A Telex szolidáris a Klubrádió munkatársaival
A Telex újságírói pontosan tudják, milyen az, ha a mindennapi munkavégzést, a lelkiismeretességre törekvő újságírást a szerkesztőségen kívül álló okok zavarják, akadályozzák, majd ellehetetlenítik. A Telex újságírói ezért szolidárisak a Klubrádió munkatársaival: véleményünk szerint a magyar sajtó sokszínűségét nem egyes médiumok elsorvadása, eltűnése szolgálja, hanem az, ha minél több ember megválaszthatja, mit hallgat, mit néz, mit olvas, és ebben nem akadályozza őket semmilyen jogi hercehurca, illetve politikai vagy gazdasági akarat. Minden újság, lap, rádió elsorvadása vagy eltűnése veszteség a magyar nyilvánosság számára.
1. Érdemes onnan kezdeni, hogy a Klubrádió, amely a kilencvenes évek végén még önálló közlekedési rádióként kezdte, a 2000-es évek elején szólalt meg vélemény- és hírrádióként – először Budapesten, majd a folyamatosan terjeszkedés után az ország számos pontján: Kecskeméten, Gyöngyösön, Esztergomban, Veszprémben, Debrecenben és még számos magyarországi városban.
2. Bár a rádió tartalmát nem pártok irányították, a rádióban megszólalók, riporterek és műsorvezetők sokszor nem titkolták a politikai irányultságukat: ez volt az a rádió, amely például 2008-ban leigazolta Kuncze Gábor volt belügyminisztert, korábbi SZDSZ-elnököt műsorvezetőnek (az SZDSZ akkoriban először koalícióban kormánypárt volt, később kívülről támogatta a Gyurcsány-kormányt). Így a 2010-es évek elejére a Klubrádiót egyértelműen nem-fideszesként, tehát ellenzéki rádióként lehetett besorolni.
3. A Klubrádió sosem volt kiemelkedő hallgatottságú országos adó – már csak azért sem, mert az ország nagy részén nem lehetett fogni, az évek során azonban olyan műsorokkal, mint például Bolgár György betelefonálós műsora („drága Bolgár úr”) az ellenzéki oldal egyik szimbolikus médiuma lett. És miközben nőtt a hatása és az elismertsége az ellenzéki diskurzusban – az ellenzéki politikusok nagy része sokszor a Klubrádiónak adott exkluzív vagy első interjúkat –, ezzel párhuzamosan csökkent a lefedettsége. 2010 óta 12 vidéki frekvenciát veszített el a rádió, amely napjainkra már csak Budapesten volt fogható.
4. Talán kevesen emlékeznek arra, hogy a 2010-es évek elején egyszer már komoly veszélybe került a folytatás. 2011 februárjában ugyanis lejárt a frekvenciajogosultsága, és akkor először egy Autórádió nevű adót hirdetett ki győztesen a Médiatanács. Groteszk vita zajlott azon, hogy alakilag érvénytelen-e a Klubrádió pályázata csak azért, mert az üres oldalak nincsenek cégszerűen aláírva. A hosszan húzódó pereskedés közben a Klubrádió ideiglenes, folyamatosan megújított hatvannapos engedélyekkel működött.
5. Végül 2013-ban a Médiatanács – a bírósági döntés értelmében – kénytelen volt aláírni a 7 éves, 95,3 MHz-re vonatkozó frekvenciaszerződést a Klubrádióval. A szerződés aláírásával a Klubrádiónak 7 év határozott időre keletkezett joga és kötelezettsége médiaszolgáltatás nyújtására. 2014-ben a rádió átköltözött az ingyenesen használható 92,9 MHz-re, és az átköltözésről szóló megállapodás szerint tiszta lappal indulva, elölről kezdhette a jogosultság teljes hét évét. Ez a szerződés tette lehetővé azt is, hogy a határozott idő eltelte után egyébként egyszeri alkalommal még meghosszabbítható legyen a jogosultság 5 évre. (A frekvenciahosszabbítási szabályt a fideszes parlamenti többség időközben 10+7 évre módosította, de ez nem vonatkozik már a Klubrádióra.)
6. Ugrunk az időben 2020 szeptemberére: a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács ekkor közölte, hogy törvényi kizáró ok miatt nem újította meg a Klubrádió frekvencia-jogosultságát, és megkezdte a pályázati eljárás előkészítését. Az indok: a Klubrádió által elkövetett ismételt jogsértések, amelyek miatt kizárt az automatikus hosszabbítás. Ekkor dőlt tehát el, hogy nem folytathatja automatikusan Klubrádió, maximum újra elnyerheti a frekvenciát a kiírt pályázaton.
7. De melyek ezek a jogsértések, amelyekre a Médiatanács hivatkozik? A Média1.hu korábban kiderítette, hogy a Klubrádió bűne az volt, hogy 2016-ban és 2017-ben nem megfelelően teljesítette „a műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségét”. (Vagyis lényegében nem megfelelően töltött ki és küldött el egy excel-táblát.) A Klubrádió hét év alatt összesen hat esetben sértette meg a médiatörvényt, de ezek nem a tartalmat érintették: ezek között egyetlen olyan eset volt, amely nem egyfajta bürokratikus szabálysértés volt (a magyar zenei számok arányára vonatkozó előírást sértette meg). A történetben rendre előkerül, hogy a Klubrádió nem vitatta ezeket a jogsértéseket, és be is fizette a kiszabott bírságokat. Ám érdemes tudni, hogy itt 30 ezer forintos tételekről van szó, vagyis a pernek sok értelme nem lett volna, hiszen egy ügyvéd egy órányi díja is ennél magasabbra rúghat.
A Klubrádió a hosszabbítás megtagadását aránytalannak és túlzónak tartja az elkövetett apróbb hibákhoz képest. A rádió szerint nem jogi, hanem politikai döntés született a „Habony Árpád volt ügyvédje” által vezetett Médiatanácsban. Karas Mónika viszont azt írta, hogy „a jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítása egy kedvezmény, amelyet azonban az elkövetett jogsértések miatt a médiatörvény nem tett lehetővé, ebben a Médiatanácsnak nem volt választása.” Vagyis az elnök lényegében a fideszes kétharmad által hozott törvényre mutogatott.
8. Kiírták tehát az új pályázatot, amelynek lényege, hogy február 15-én a győztes kapja meg a Klubrádió frekvenciáját. Maga a Klubrádió is megpályázta ezt, illetve két induló szállt versenybe: a Spirit FM-et működtető Közösségi Rádiózásért Egyesület, valamint a márciusban alapított LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. is, amely mögött Bíró Balázs, Andy Vajna egykori médiajogásza áll. A Médiatanács decemberben ez utóbbi két pályázatot alakilag érvénytelennek találta, a Klubrádiótól pedig hiánypótlást kért, vagyis nem született győztes. Itt az a vád is érte a két pályázót, hogy csak azért adták be a pályázatukat, hogy elnyújtsák a pályáztatási procedúrát. A Spirit FM ezt visszautasította, a pályázatuk 200 oldalas volt, és alaki hiba miatt zárták ki őket végül.
9. A Klubrádió álmai a zökkenőmentes folytatásról az idén januárban foszlottak szét teljesen: a Médiatanács közölte, hogy felfüggeszti a frekvenciapályázatot. Ugyanis fellebbezés érkezett hozzájuk a vélt jogsértéseikre hivatkozva (a Spirit FM ezt először kilátásba helyzete, de aztán visszavonta a jogorvoslati kérelmet; a harmadik pályázó, az LBK Médiaszolgáltató 2020 viszont fellebbezett), így a pályáztatás várhatóan csak a bíróság jogerős döntése után folytatódhat. De ez nem jelenti azt, hogy a Klubrádió folytathatja – nincs ugyan győztes, de a Klubrádiónak el kell hallgatnia február 14-én.
10. A Klubrádió számára még most, az utolsó héten is jutott egy csalódás: a Fővárosi törvényszék elutasította a rádió keresetét, és jogszerűnek találták, mikor a hatóság megtagadta a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását. Jogilag tehát a bíróság a Médiatanáccsal értett egyet.
Az előbbi pontokban tárgyalt, sokszor nehezen érthető ügy lényege tehát, hogy a Klubrádió hétfőtől nem lesz elérhető a megszokott frekvencián. A rádió azt ígérte, hogy ha a további magyarországi jogorvoslati lehetőségek nem vezetnek eredményre, akkor az Európai Unió Bírósága elé is készek vinni az ügyet. Mérlegelni kell ugyanakkor a pereskedést, mert a Médiatanács így könnyen mondhatja, hogy amíg zajlik a per, nem hirdet győztest a pályázaton. Igaz, a Klubrádió abban sem lehet biztos, hogy elnyerheti-e újra ezt a frekvenciát, és hallgathatják-e valaha még a hallgatók hagyományos rádióban őket.
A magyar média helyzetét ebben a videónkban mutattuk be részletesebben: