A veszélyhelyzet ideje alatt a helyi önkormányzatokon múlik, hogy feloldják-e az általános avarégetési tilalmat, és a legtöbb helyen élnek is ezzel a lehetőséggel, írja a Népszava.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő január 23-án nyújtott be írásbeli kérdést a kormánynak az avarégetési tilalom felfüggesztésének okairól. „A kormány előbb – nagy hírveréssel – gyakorlatilag megtiltotta, majd csendben újra engedélyezte a zöldhulladék égetését. (…) Az ország bizonyos részein az égetés az őszi időszakban az első számú légszennyező, így egészségkárosító forrássá vált” – írta Szél Bernadett, aki szerint azért is értethetetlen az enyhítés, mert a szennyezett levegő is hozzájárul a vírus terjedéséhez, a fertőzési tünetek súlyosságához és a halálozásokhoz.
Szerinte a tilalom feloldása mellett nem lehet racionális indokokat találni, „hacsak nem azokat az összeomlás szélére sodródott hulladékkezelő cégeket akarja ezzel a félresikerült megoldással kissé tehermentesíteni a kormány, amelyeknek a hulladékos közszolgáltatás keretében eleve kötelességük a zöldhulladékot elszállítani” – írta a képviselő.
Nagy István agrárminiszter erre csak annyit válaszolt, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben bármikor elrendelhetnek avarégetési tilalmat.
A kormány tavaly év elején megszüntette az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét az avarégetésről, ezzel pedig érvénybe lépett az általános, országos avar- és kertihulladék-égetési tilalom. Azonban december elején a kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva úgy döntött, felfüggesztik a tilalom végrehajtását. Vagyis változatlanul él az önkormányzatok hatásköre, amivel élnek is, a legtöbb településen engedélyezik a helyi égetést. Igaz ugyanakkor, hogy a rendelet szerint a felfüggesztés csak a veszélyhelyzet idejére érvényes.
Egy hete az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert nem hozott megfelelő intézkedéseket a levegőszennyezés mérséklésére. Az Európai Bizottság azt rótta fel, hogy egyrészt 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket. Magyarország azzal védekezett, hogy valójában a környező országokból szállt át hozzánk a nagy mennyiségű szálló por, de a Bíróság szerint a határértékeket korábban ennek figyelembevételével állapították meg.
Az Európai Bizottság 2018-ban döntött úgy, hogy a Bíróság elé viszi Magyarország és több másik tagállam ügyét. Akkor hat ország ellen indult eljárás: Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen azért, mert nem tartották be a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeket, Magyarország, Olaszország és Románia ellen pedig a szálló por magas koncentrációja miatt.
