Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat – írja ítéletében az Európai Unió Bírósága. Az Európai Bizottság kérte meg a Bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország megszegte-e az uniós kötelezettségeit, mert az ország több területén is rossz a levegő.
„A Bizottság konkrétan azt rója fel Magyarországnak, hogy egyrészt 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket”
– áll a Bíróság közleményében.
Az ítélet alapján Magyarország egyrészt nem teljesítette az uniós elvárásokat a PM10 tekintetében, másrészt annak a kötelezettségének sem tett eleget, hogy a határértéket a lehető legrövidebb időtartamig lépjük túl. Az EU meghatározása szerint a PM10 „a szálló por azon része, mely 50 százalékos hatásfokkal átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referencia-módszerére az EN 12341 szabványban meghatározott 10 µm aerodinamikai átmérőjű méretszelektív szűrőn”.
Magyarország azzal védekezett, hogy valójában a környező országokból szállt át hozzánk a nagy mennyiségű szálló por, de a Bíróság szerint a határértékeket korábban ennek figyelembevételével állapították meg. Ugyan elismerik, hogy az érintett területek „a szennyező anyagok terjedése szempontjából különösen kedvezőtlen tájképi és éghajlati jellegzetességekkel” bírnak, de a Bíróság szerint ez nem enyhítő körülmény, hanem egy ok arra, hogy Magyarországnak minél hamarabb ki kellett volna dolgoznia levegőminőségi terveket.
„A Bíróság elismeri, hogy már Magyarország már elfogadott a levegőminőség javítására irányuló terveket és intézkedéseket, de szerintük ezek a tervek nem jelölik ki pontosan, hogyan is javul majd a levegő, valamint határidőket sem adnak meg. Magyarország nyilvánvalóan nem fogadta el kellő időben az annak biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének időtartama az érintett zónákban a lehető legrövidebb legyen. Így a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték túllépése e zónákban hat, illetve nyolc éven keresztül továbbra is rendszeresen és tartósan fennállt”
– ál az ítéletben. A Bíróság szerint Magyarország megszegte a kötelezettségeit mind a határérték átlépésével, mind azzal, hogy nem törekedett arra, hogy a lehető legrövidebb ideig legyen csak magas a PM10 részecskék mennyisége.
Az Európai Bizottság 2018-ban döntött úgy, hogy a Bíróság elé viszi Magyarország és több másik tagállam ügyét. Akkor hat tagállam ellen indult eljárás: Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen azért, mert nem tartották be a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeket, Magyarország, Olaszország és Románia ellen pedig a szálló por magas koncentrációja miatt.