Gulyás: Az észszerűség határain belül korlátozzuk az orvosok magánpraxisait

A vírus második hulláma Európában felfutóban van, de Magyarország most is a jobban védekező országok közé tartozik, ez a halottak számából látszik: egymillió emberre kilencven halott esik, ami a térség átlagának felel meg, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Gulyás szerint ahhoz, hogy az adatok ne romoljanak, mindenkinek be kell tartania a kormány által hozott szabályokat, ez az egyetlen garancia arra, hogy kevesen betegedjenek meg.

Az orvosokat érintő új törvényről

Az egészségügynek megvannak a védekezéshez szükséges eszközei, orvosok és ápolónők, lélegeztetőgépek is vannak a miniszter szerint. A legnagyobb teher az orvosokon és ápolókon van, ezért

• november 1-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése,
• 2022. január 1-jével további 30 százalékos béremelésük lesz.

A kormány örül, hogy a Magyar Orvosi Kamarával megegyezésre jutott a törvényjavaslattal kapcsolatban: kivezetik a hálapénzt, és reménykednek, hogy az új bértáblával kevesebb orvos vándorol majd ki, és több orvos jön majd haza külföldről. Az orvosok például 125 százalékos béremelést kapnak január 1-jétől. Gulyás azt is mondta, a háziorvosok béremeléséről is döntenek majd január 1-jéig, ennek részleteit még ki kell dolgozniuk. Náluk nehéz megmondani, mennyi a pontos jövedelem, mert egy része kártyapénz, így értelmetlen egységes béremelésről beszélni. Azt tudják csinálni, hogy ha valakinek nem ér el a fizetése egy bizonyos összeget, akkor azt az állam kipótolja.

Gulyás azt is mondta, a törvény szerint a magánpraxist a kórház valóban korlátozza, de ezt az észszerűség határain belül akarja tartani a kormány. Gulyás szerint ők nem akarják a magánpraxist tiltani, de azt meg akarják szüntetni, hogy valaki például három helyen dolgozzon.

A szülész-nőgyógyászoknál kell majd speciális szabályokat hozni, de ezeket még ki kell dolgozniuk, mondta Gulyás.

A javaslatot érő vitás kérdésekről Gulyás azt mondta, hogy ezek normális esetben lényegtelen kérdések, csak a járvány miatt fontos a kirendelés és az átvezénylés kérdése. Az orvosok vezényléséről azt is mondta, hogy a kormány törvényrendeletben szabályozza majd a kérdést, erről egyeztetnek majd a kamarával, de azt is megerősítette, hogy békeidőben kivételes lehet az átvezénylés, szerinte például ha valahol történik egy vonat- vagy buszbaleset, akkor lehet szó ennek a szabálynak az alkalmazásáról. A rendeletben majd jelzik, hogy csak rendkívüli esetben fogják alkalmazni a vezénylést.

Az átvezénylés részleteiről azt mondta, azokat a rendeletnek tisztáznia kell, de a „józan ész alapján kell szabályokat alkotni”. A kormány egy normálisan működő egészségügyre törekszik. A lényeg, hogy a színvonalas ellátáshoz szükséges orvosi és ápolói létszám meglegyen, ha egy kórház már eleve így működik, akkor nem lesz szükség átvezénylésre.

Azt Gulyás nem tartja elfogadhatónak, hogy egy egészségügyi dolgozót két-háromszáz kilométerrel arrébb vezényeljenek át, „nem kell Sopronból átrendelni valakit a gyulai kórházba” – mondta példaként a Telexnek Gulyás.

Gulyás szerint „teljes egyetértést sikerült összehozni” a törvény tartalmával kapcsolatban, és az volt a cél, hogy megmutassák, a kormány az orvosok rendkívüli munkáját megfizeti, válaszolta arra, hogy miért kellett ilyen gyorsan elfogadni ezt törvényt.

Az orvosi kamara szerdán úgy reagált, „katonák nem leszünk”, és az orvosi bérekről szóló törvényjavaslat „előkészítését és elfogadását csak az érintettekkel történő megfelelő egyeztetést követően, a mindenki számára elfogadható kompromisszumok megkötése után szabad keresztülvinni”. A sebtében elfogadott törvényjavaslatról és a bérekről itt olvashat bővebben.

„Nem azt mondtuk, hogy küldtünk meghívót, hanem jeleztük, hogy fogunk az Orvosi Kamarával egyeztetni” – válaszolta Gulyás a Telex erre irányuló kérdésére. Több javaslat van a kormány asztalán, nem tud végleges választ adni a háziorvosokat érintő kérdésekre, de az a cél, hogy a bértáblánál ne járjon rosszabbul a háziorvos sem, mondta a Telexnek.

A családok védelméről is beszélt a miniszter. Január 1-jétől a lakásépítésre vonatkozó áfa újra öt százalék lesz, ezt Orbán Viktor szerdán már bejelentette. Az építési eljárást is egyszerűsítik majd. A lakásáfa a kiadott építési engedélyekre fog majd vonatkozni.

Jövő héten benyújtják az Országgyűlés elé a hitelmoratórium meghosszabbítását, a házszabálytól való eltéréssel akarnak erről tárgyalni. A cél, hogy a nyugdíjasok, a gyerekeket nevelők és a közfoglalkoztatottak január 1-je után se legyenek kötelezettek a törlesztőrészletek fizetésére.

A koronavírusról szóló nemzeti konzultációról is beszélt Gulyás:

• az emberek 83 százaléka a maszkot tartotta a védekezés legfontosabb eszközének, 78 százalékuk a távolságtartást, 59 százalék a kijárási korlátozásokat. 64 százalék azt támogatja, hogy kivezessék a védekezés eszközeit.

Ezután újságírói kérdések következtek.

A borsodi időközi választásról: Az, hogy valaki Budapestet „judapestnek” nevezi, és őt az ellenzék és a főpolgármester is támogatja, az Gulyás szerint érthetetlen. Borsod megye 6. számú választókerületében október 11-én választanak országgyűlési képviselőt, ezen múlik szimbolikusan a kormánypártok kétharmada a parlamentben. A Fidesz a motorbalesetben meghalt Koncz Ferenc lányát, Zsófiát indítja, az ellenzék pedig beállt a jobbikos Bíró László mögé. Arra Gulyás jó esélyeket lát, hogy a Fidesz fog nyerni Borsodban, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a kormánypártok erősen kampányolnak Koncz Zsófia mellett, hanem annak is, hogy Koncz Ferenc köztiszteletben álló személy volt.

Az uniós pénzelosztásnak van egy világos rendszere, ezeknek a nagy többségét a tagállamokban a kormány osztja szét, mondta Gulyás arról, hogy Karácsony Gergely azt kérte Věra Jourovától, az Európai Bizottság alelnökétől és Katarina Barley-tól, az Európai Parlament alelnökétől, hogy ne a kormányon, hanem az önkormányzatokon keresztül jöhessen az uniós pénz az országba.

CEU-ügy: Egyelőre vizsgálják az ítéletet, és az ítéletnek megfelelő szabályozást fog a kormány elfogadni, mondta Gulyás. Az Európai Bíróság kedden mondta ki, hogy uniós jogot sért a lex CEU. Az Európai Unió Bírósága kimondta, a lex CEU-ban foglaltak nem egyeztethetők össze az uniós joggal: a bíróság szerint a törvénymódosítás származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelménye, illetve az a kikötés, hogy az intézmények az anyaországukban is nyújtsanak képzést, sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ezen kikötések aránytalanul korlátozzák az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. A bíróság döntésének értelmében a magyar kormánynak a vitatott részeket vissza kell vonnia. Ha ennek nem tesznek eleget, az Európai Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására is javaslatot tehet.

A hallgatók szórakoztatnak, a kaszinók este bezárnak

SZFE-ügy: Szarka Gábor kancellár nem jutott be csütörtökön az egyetem épületébe, erre Gulyás úgy reagált: „Kötelező az, hogy valaki bemenjen dolgozni, az is, hogy beengedjék”, és az is, hogy a béreket elutalják. Ha a kancellár nem tud bemenni a munkahelyére, nehéz lenne aláírni a Nyugati presszójában. Ezt viszont az egyetem bérszámfejtője cáfolta a Telexnek: szerinte az új kancellárnak elég elektronikusan jóváhagynia a béreket, és ha nagyon ragaszkodik az aláíráshoz, azt is megteheti elektronikusan.

„A hallgatók diploma nélkül is végzik a szórakoztatóipart”

– mondta Gulyás arról, hogy az egyetem hallgatói több mint egy hónapja blokád alá vették az egyetem épületeit, és nem engedik be az új kancellárt, kurátorokat és rektorhelyetteseket. A miniszter szerint az egyetem kuratóriumának kell eldöntenie, hogy meddig működhet ilyen keretek között az egyetem, mik a helyes lépések. A kormány azt támogatja, hogy az oktatás normális keretek között működjön, ezért adnak hárommilliárd forintot az új kuratóriumnak a jövő évi költségvetésükre.

A köztársasági elnök személyéről 2022. január 1-jéig nem hajlandóak tárgyalni. Nevek mindig merülnek fel, hogy ki fogja követni Áder Jánost a pozícióban, konkrétumokat ugyanakkor nem mondott a miniszter.

A vírustagadókról: A probléma létező, a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményével a rémhírterjesztőket is eljárás alá lehet vonni, mondta Gulyás. Mióta megszűnt a különleges joghelyzet, már nem lehet alkalmazni azt a törvényt, amit a védekezést akadályozó rémhírterjesztők ellen hoztak. A második hullám alatt még tüntetést is tarthattak a vírustagadók, nem indult ellenük eljárás. A magyar maszkellenes és járványtagadó mozgalom vezetőiről, és arról, hogy velük mindeddig miért nem kezdett semmit a kormány vagy az orvosi kamara, itt írtunk bővebben.

Gulyás szerint a külügyminisztérium adott már két választ arra a Telex-értesülésre, hogy a külügy listázza az újságírók külföldi szakmai útjait, ezt a miniszter nem kommentálta bővebben.

Gulyást „nem az zavarja a legjobban, hogy a magyar válogatott focista diplomata-útlevéllel rendelkezik”. Dzsudzsák Balázs ugyanis másodosztályú labdarúgóként is megtarthatja a diplomata-útlevelét.

A kaszinóknak este 11-kor be kell zárniuk, erről szabályozást hoztak, ami még a héten életbe lép.

Gulyás szerint vizsgálni kell azt, hogy azokban az óvodákban, ahol bevezetik a Meseország mindenkié című könyvet, ott nem merül-e fel kiskorú veszélyeztetésének bűncselekménye. Ha igen, akkor a fenntartóval szemben eljárást kell indítani, mondta. Egyébként az egésztől a hideg rázza ki Gulyást. Nemrég a Telex leült beszélgetni a könyv szerkesztőjével, Nagy Boldizsárral, és két meseíróval, Pengő Edittel és Szűcs Edittel, videónkat erről itt nézheti meg.

A Telex arról is kérdezte a minisztert, hogy például mekkora volt a fejlesztési költség, amit az állam állt abban, hogy a Richter gyógyszertár elkezdte fejleszteni a Remdesivires nevű gyógyszert Magyarországon, de Gulyás erről semmit nem tudott mondani.

Az amerikai elnökválasztásról is kérdeztük a minisztert. Gulyás szerint a Trump-adminisztráció Közép-Európára tette a hangsúlyt, így a térségnek sok előnye van abból, hogy ő az elnök. A republikánusok gazdaságilag, politikailag és ideológiailag is közelebb állnak Magyarországhoz, mint a demokraták. De ha a demokraták nyernek az amerikai elnökválasztáson, akkor is meglátjuk, ki lesz a külügyminiszter, ott dől majd el, hogy mire számíthatunk mi is, mondta Gulyás.

A Telex a Kúria új elnökéről is kérdezett, aki egy olyan jogász, aki életében sosem ítélkezett tárgyalóteremben. Gulyás szerint „egy ítélkezési múlt nem szükséges, csak előnyös”.

(Borítókép: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. október 8-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)