Hipergyorsan elfogadták az orvosi béremelést, megoldást ígérnek a háziorvosoknak is

Hipergyorsan elfogadták az orvosi béremelést, megoldást ígérnek a háziorvosoknak is
Belföld

Az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalta és elfogadta az orvosi bérek jelentős emelését lehetővé tévő törvényjavaslatot. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló javaslatot 165 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.

A javaslat nagyon gyorsan ment át. A hétvégén egyezett meg Orbán Viktor és a Magyar Orvosi Kamara küldöttsége a bértábláról. Hétfőn megjelent a törvényjavaslat, amely tele volt hibákkal, elírásokkal, és több olyan elemet is tartalmazott, amely az orvosi kamarát is meglepte. A kamara két-három órát kapott a véleményezésre.

A javaslatot a béremelés ellenére több kritika érte, többek között az orvosi másodállások engedélyhez kötése, az orvosok más kórházakba való kirendelése vagy a háziorvosok béremelésből való kihagyása miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament keddi ülésén azt ígérte: külön törvényjavaslatban rendezik a háziorvosok helyzetét, és a Magyar Orvosi Kamarával együtt dolgozzák ki az orvosok kirendelésére vonatkozó szabályokat.

A Telex legfrissebb híreit itt találja.

A törvényjavaslat egy új státuszt, az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezet be. Az kaphat megemelt fizetést, aki ebbe belép. Állami vagy önkormányzati fenntartású kórházban, rendelőben, egészségügyi intézményben csak így lehet majd dolgozni.

A béreket három lépcsőben emelik 2021 és 2023 között. A teljes emelés első, 70 százalékos részét 2021. január elsejétől kapják meg az orvosok. 2022-ben érik el a bérek a kitűzött emelés 90 százalékát, 2023-ra pedig megvalósul a teljes emelés.

Néhány példa a várható bérekre bruttóban

202120222023
Rezidens 0–2 év gyakorlattal481 486 Ft 619 053 Ft 687 837 Ft
Szakorvos 16–20 év gyakorlattal1 044 175 Ft1 342 511 Ft1 491 679 Ft
Szakorvos legalább 41 év gyakorlattal1 666 040 Ft 2 142 051 Ft2 380 057 Ft

(a nettó összeg közelítőleg a bruttó 66 százaléka)

Gulyás megoldást ígért a háziorvosoknak – A javaslatban szereplő béremelés nem vonatkozik a háziorvosokra vagy az alapellátó fogorvosokra. A háziorvosok 95 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, és a praxisa működtetéséhez kap finanszírozást. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke hétfőn a Telexnek azt mondta: szükség lesz egy, a háziorvosok helyzetét rendező törvényjavaslatra, mert nélkülük nem fog működni az egészségügyi rendszer. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a parlamentben azt mondta: ez a javaslat valóban nem a háziorvosokról szól, de azt ígérte, külön jogszabályban rendezik az ő helyzetüket is, hogy az is kedvezőbbé váljon.

A MOK-kal közösen szabályozzák a kirendelést – Az állami fizetést kapó orvosoknak vállalniuk kell, hogy maximum kétszer egy évre másik kórházba, egészségügyi intézménybe rendelhetik ki őket, ha ott nincs elég szakorvos. Ez nemcsak az egészségügyi veszélyhelyzet idején lenne érvényes, hanem mindig. A részletszabályok nem ismertek, nem tudni, milyen távolságra küldhetnek el orvosokat, vagy mennyire veszik figyelembe, hogy családjuk van, gyermeket nevelnek. Gulyás Gergely az Országgyűlés keddi ülésén azt ígérte: a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetve kormányrendeletben rendezik a kirendelés pontos szabályait.

Másodállás csak engedéllyel – A törvényjavaslat előírja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok csak engedéllyel vállalhatnak másodállást. Ez az egyik legvitatottabb pont, mert nem tudni, milyen hatással lehet az elmúlt években jelentős fejlődésen átesett magánegészségügyre.

Nem keverhető a magán- és az állami ellátás – Összeférhetetlennek nyilvánítják azt, hogy egy orvos a magánpraxisában vagy a magánklinikán kezelt betegét az állami kórházban is kezelje – kivéve a sürgős szükség esetét. Ezen korlátozás alól felmentést lehet kérni kérni, a szöveg szerint „különösen a komplex megközelítést igénylő területeken, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások” köre lehet ilyen.

Szankcionálják a hálapénzt Bekerül a Büntető törvénykönyvbe, hogy ha valaki az egészségügyi ellátással összefüggésben jogtalan előnyt ad vagy ígér, akkor ez a vétség egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vesztegetésért mind a beteg, mind az orvos büntethető. Kis értékű ajándékot lehet adni az orvosnak, ennek értéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg 8050 forintot).

Egyenlő bér minden szakmának – Az orvosi fizetések egységessé válnak, az adott fizetési kategórián belül ugyanannyit kap a sebész, a nőgyógyász, az aneszteziológus, a szemész és a radiológus. A Magyar Orvosi Kamara számára kiemelt szempont volt, hogy a szakmaválasztást az egészségügyben ne az döntse el, melyek a kiemelt pótlékokat, magasabb fizetést, több hálapénzlehetőséget nyújtó szakmák.

Minősítés évente, 20 százalékos emelési lehetőség – Az orvosok munkáját évente legalább egyszer minősítenie kell a munkáltatónak. Az még nem tudható, hogy ezt hogyan és milyen módon teszi meg. Az orvosi kamara azt akarja elérni, hogy minősítés objektív mérőszámoktól és ne a vezető szubjektív megítélésétől függjön. Ez alapján 20 százalékkal több bért is kaphatnak az orvosok, mint ami a bértáblában van. Változás az eredeti javaslathoz képest, hogy a munkáltató negatív irányba nem térhet el a bértábla tételeitől, ezt törölték a javaslatból.

Pótlékok – Az orvosok az önként vállalt túlmunka után kaphatnak díjazást.

Jubileumi jutalom – Az orvosok jubileumi jutalomra is jogosultak lesznek: 25 év jogviszony után kéthavi, 30 év után háromhavi, 40 év után öthavi illetménynek megfelelő összeget kapnak.

Tiszta előélet – Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba csak olyan ember léphet be, aki büntetlen előéletű, nem áll büntetőeljárás, kamarai kizárás etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt.

Bérfeszültség – Ha megvalósul a béremelés, az komoly feszültséget okozhat az ellátásban az orvosok és az ápolók, asszisztensek, egyéb alkalmazottak között. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a nem orvosként tevékenykedő egészségügyi dolgozók csak mérsékelt vagy semmilyen fizetésemelést nem kaptak, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik a munkájukat, pedig nélkülük nem működhet az ellátás. Ugyanígy sokan felvetik, hogy a koronavírus idején extrém terhelés alatt a szociális ágazatban dolgozók bére is rendkívül alacsony. A kormány válasza az, hogy a 2018-ban indított béremelési programnak köszönhetően négy lépcsőben, összességében 72 százalékkal emelkedik 2022-ig az egészségügyi szakdolgozók fizetése. Az idén januári 14 százalékos fizetésemelésben megközelítőleg 81 ezer szakdolgozó és körülbelül 4 ezer védőnő részesült. Idén novemberben további 20 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetése, 2022 januárjától pedig újabb 30 százalékos béremelésben részesülnek. 2022-re így egy ápoló átlagosan a 2,5-szeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett.

Pártvélemények

MSZP – Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az MSZP minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól. A politikus érthetetlennek nevezte, hogy miért ilyen rövid időt adtak az előterjesztés véleményezésére. Hiányolta azt is, hogy a költségvetés módosítását nem terjesztette be a kormány, holott az egészségügyi béremelés forrásait szerinte nem lehet anélkül finanszírozni. Korózs egyetértett a másodállás korlátozásával, de szerinte ennek szabályait pontosan ki kell dolgozni, és törvényi szinten kell rögzíteni. A hálapénzzel kapcsolatban kifogásolta, hogy csak korlátozottan valósul meg a paraszolvencia kivezetése, mert a javaslat lehetőséget ad kéthavonta bruttó 8000 ezer forintos ajándékozásra, amely akár készpénz is lehet.

Fidesz – Selmeczi Gabriella történelmi jelentőségűnek nevezte a törvényjavaslatot. A kormány a járványhelyzetben még inkább szeretné kifejezni elismerését az egészségügyben dolgozóknak, tudva, hogy a súlyosbodó járványhelyzet egyre nagyobb nyomást helyez a szakmára, és ez az elkövetkező 7-8 hónapban tovább fokozódhat. Selmeczi azt mondta, ezzel 2010-hez képest mintegy két és félszeresére emelkedik az orvosok bére. A külföldön munkát vállalóknak egyre inkább megéri végiggondolniuk a hazatérést, hiszen a kint töltött évek is beleszámítanak a bértáblába.

Jobbik – Lukács László György a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, de azt mondta: a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A javaslat ugyanis nem minden egészségügyi dolgozó, csak az orvosok helyzetét rendezi, ráadásul a területtől idegen, a rendőrök és katonák jogállásához hasonló helyzetet teremt, rajta „fityeg a tányérsapka”. Az előterjesztés a koronavírus-járvánnyal érvel, holott a valódi ok a több mint tízéves elmaradás a bérekben. Helyeselte a hálapénz tiltását, de bizonytalannak látja, honnan fogják kigazdálkodni a kórházak a béremelés anyagi fedezetét. A mellékállások eltiltása miatt szerinte korántsem biztos, hogy az állami egészségügy erősödik, a magánintézményekben pedig el fognak szállni az árak is a bérverseny miatt.

KDNP – Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka méltatlannak nevezte a hangnemet, amelyet a jobbikos Lukács László megütött, és úgy vélte: a Jobbik vezérszónoka személyes sértettségből beszélt, ugyanis a javaslat rontja az üzletét, mert nem tud majd több orvost külföldre vinni. 2010-ben egy „lerabolt”, privatizált egészségügyi rendszert hagyott hátra a Gyurcsány–Bajnai-kormány, hiszen 2002 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-ország, ahol csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. Hatszázmilliárd forintot vettek el az egészségügytől és hatezer dolgozót bocsátottak el - mondta, hozzátéve, hogy a mostani kormány azoknak a béremeléséért küzd, akiket a korábbi baloldali kormányok az „út szélén hagytak”.

Demokratikus Koalíció – Varga Zoltán azt mondta: szükség van az egészségügy strukturális átalakítására, a kormány azonban „rossz hamiskártyásként” viselkedik. Át akarja rázni az egész magyar társadalmat, az egészségügyi dolgozókat pedig „áthajította a palánkon”. Szerinte ugyanis a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valójában nem azt a javaslatcsomagot nyújtotta be, amelyet a kormány terjesztett elő. Varga szerint a kormány az orvosi kamara bértábláját használja arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat. Még két nap sem kellett, hogy az érintett szervezetek felháborodott nyilatkozataiból kiderüljön, csak „elbábozzák” a MOK javaslatát. A képviselő azt követelte, hogy azonnal duplázzák meg a béreket, és az járjon minden egészségügyi dolgozónak.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. október 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)