Miről beszélünk, amikor egy bukott magyar filmről beszélünk?

2022. június 16. – 16:38

frissítve

Miről beszélünk, amikor egy bukott magyar filmről beszélünk?
Részlet a Katinka című dokumentumfilmből – Forrás: Intercom

Másolás

Vágólapra másolva

Húszezer nézőt sem sikerült elérnie a premier utáni ötödik hétben a Katinka című dokumentumfilmnek, ami nem túl acélos eredmény egy olyan filmtől, ami többek között 560 millió forint gyártási támogatást kapott a Nemzeti Filmintézettől.

Pont elég volt ahhoz, hogy többek között a 24 és a 444 is az elég gyenge jegyeladásokat emelje ki, vagy irtózatos bukásnak nevezze, ami kétségkívül az, hogy ha szigorúan a számokat nézzük.

Ha szigorúan a számokat nézzünk, akkor viszont megint ott tartunk, hogy gyakorlatilag minden, Magyarországon bemutatott magyar film bukás:

bukás lesz a most bemutatott A játszma, ami egy hét alatt 7215 fizető nézőt tudott összehozni, bukás a Toxikoma a 106 ezer nézőjével, bukás a Nagykarácsony a 128 ezer nézővel, és így tovább.

Akkora a piacunk, hogy tisztán piaci alapon nagyon ritkán tud bevételt termelni egy film, és általában olyan esetekben, amikor minimális összegből készültek: ilyen volt a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan vagy az Ernelláék Farkaséknál című, két mikroköltségvetésű film. Az utóbbiban még állami pénz sem volt.

A Katinka minden, csak nem mikroköltségvetésű, az 560 milliós állami pénz, az már játékfilmméretű. Ennél valamennyivel többet kapott Pálfi György Az Úr hangja című sci-fijére (6800 néző), száz millióval kevesebbet kapott Ujj Mészáros Károly az X című thrillerre (37 ezer néző) és Bodzsár Márk a Drakulics elvtárs című Kádár-kori vámpírfilmre (82 ezer néző). Vagy ott a Post Mortem című horror, ami több mint kétszer ennyi pénzt kapott (30 ezer néző). Az, hogy mennyi volt ezeknek a filmeknek vagy éppen a Katinkának a teljes költségvetése, nem tudjuk pontosan.

Ha viszont az államilag támogatott dokumentumfilmeket vesszük, láthatjuk, hogy a Vajna-rendszer kezdete óta pocsék ennek a műfajnak a nézettsége Magyarországon –

a dokumentumfilmek között azonban a Katinka 2013 óta a második legnézettebb a hazai mozikban.

Esküszöm, nem hétrét görnyedve, Lajos Tamás megaproducer bábjaként próbálok valami pozitívumot mondani a filmről, amit 9 millió 880 ezer magyarral együtt nem láttam. De amikor orbitális bukásnak nevezünk egy filmet, érdemes megnézni a versenytársait. Ezek az államilag támogatott dokumentumfilmek kerültek moziba 2013 óta, ennyi nézőszámmal, illetve ennyi támogatással:

Film címeNézőszámTámogatás mértéke
Vadlovak (2021)30 501125 millió forint
Katinka (2022)19 956560 millió forint
Nagyi projekt (2018)581523 millió forint
Folyékony arany (2019)448547 millió forint
Könnyű leckék (2018)438624 millió forint
Tobi színei (2021)354724 millió forint
Soul Exodus (2016)3452150 millió forint
Drifter (2015)203611 millió forint
Szent Ignác útja (2021)141553,5 millió forint
Nincs parancs! (2020)11145,6 millió forint

A nézőszámok és a támogatási összegek az NFI oldaláról származnak, a végösszegbe nem számoltam bele a marketingre adott támogatást. A Katinka nézőszáma a Filmforgalmazók Egyesületének honlapjára feltöltött táblázatból származik.

Ha pedig megnézzük az NFI által közreadott listát arról, hogyan alakul az államilag támogatott magyar filmek nézettsége, azt láthatjuk, hogy a Katinka eddig az idei év második legnagyobb nézettséget produkáló magyar filmje. Az egyetlen, ami meg tudta előzni, Deák Kristóf Az unoka című thrillere.

Ez persze dühítő, és elég szomorú képet fest a kis költségvetésű filmek mozis jövőjéről, mert voltak szuper filmek a moziban: a Legjobb tudomásom szerint, a Zanox vagy a Kilakoltatás is olyan, ami sokkal több nézőt érdemelt volna meg, mint amivel zárta a mozis karrierjét. Remélhetőleg ezek a filmek aztán a tévében, streamingen, általában a Netflixen elérnek majd sokkal több olyan emberhez is, aki moziba nem ment volna megnézni őket, mert elég lehangoló lenne azt tudni, hogy a Tobi színeit csak 3500 ember nézte meg Magyarországon, és akkor ennyi volt.

A probléma nem a Katinka nézőszámaival van, mert az eléggé a trendekbe illeszkedik. A probléma a Katinka támogatásával van, ami egy több éven keresztül készülő, nemzetközi helyszíneken is játszódó dokumentumfilm esetében még indokolt is lehet.

A probléma az, hogy ez a fajta támogatás magyar dokumentumfilmtől teljesen szokatlan mértékű – elég csak megnézni, milyen töredéknyi pénzből készült a korszak többi hasonló filmje.

És ezzel is illeszkedik egy trendbe. Ahogy a Kincsem előtt példa nélküli volt, hogy 1 milliárd forintos összeg felett kapjon egy játékfilm az államtól, mostanában repkednek a több milliárd forintnyi támogatások: a Blokád másfél milliárdos, a Hadik 2 milliárdos, az A láthatatlan gyilkos 2,2 milliárdos, a jelenleg A nap címen futó '48-as szabadságharcos történelmi film pedig egy plusz minisztériumi juttatással már 4,5 milliárdos támogatást kapott.

Ahhoz, hogy A nap szigorúan a jegybevételből összehozza csak az állami támogatás árát, majdnem kétmillió jegyet kellene rá venniük a magyaroknak. Erre 1990 óta nem volt példa: a Star Wars – Az ébredő Erőre 1,2 millió jegyet váltottak összesen.

Frissítés: A cikket frissítettük a Vadlovak című film pontos nézőszámával. A táblázat előtt pontosítottuk, hogy az abban szereplő filmek olyanok, amik állami támogatást kaptak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!