2024. november 13. – 17:03
Donald Trump múlt kedden mind a hét csatatérállamot megnyerte Kamala Harris ellen, és így lett az Egyesült Államok 47. elnöke. Már a választás másnapján részletesen írtunk ezek közül öt billegő állam eredményeiről, hiszen azokban már akkor 90 százalékos feldolgozottság volt, és már akkor kihirdették Trump győzelmét.
Az borítékolható volt, hogy Nevadában és Arizonában is Trump fog nyerni, ezekben az államokban azonban négy éve is lassabban ment a szavazatok megszámlálása. Ezért Nevada elektori szavazatait csak két nappal később, múlt pénteken, az arizonai 11 elektori szavazatot pedig csak vasárnap ítélték oda az amerikai tévék és hírügynökségek Trumpnak.
Most ennek a két államnak az eredményeit is részletesebben megvizsgáltuk, megvilágítva azt, hogy miért nyert a republikánus jelölt sokkal simábban ezekben, mint arra a felmérések alapján számítani lehetett.
Nevada
A Las Vegas városának is helyet adó nyugati állam már korábban billegőnek számított, és eddig csupán háromszor nem az elnökválasztás győztese kapta a legtöbb szavazatot Nevadában is. Ilyen legutóbb 2016-ban, Hillary Clinton vereségekor fordult elő, amikor a demokrata elnökjelölt annak ellenére kapott több szavazatot az államban, hogy országosan kevesebb elektori szavazatot gyűjtött, mint Trump. Ebből kiindulva és az államban tartott egyéb választások demokrata sikerei miatt joggal reménykedhettek a demokraták, végül azonban 3 százalékpontos különbséggel nyert Trump.
A republikánus győzelem hátterében nem a földrajzi polarizáció állt, hanem az eddig demokrata fellegváraknak számító nagyvárosokat is magukban foglaló megyék jobbra tolódása. Trump ugyanis 3,4 százalékpontot javított a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest Clark megyében, ahol Las Vegas is van, de 2,6 százalékponttal növelte a támogatottságát a Renónak helyet adó Washoe megyében is. Ez utóbbi terület általában a republikánus vidék és a demokrata Clark megye közötti mérleg nyelve szokott lenni, melyet a republikánus jelölt idén át is fordított.
A támogatottságok változásai mögött számos tényező említhető, az egyik mindenképpen az lehet, hogy valamelyik szavazóbázis „otthon maradt”, így a győztes hasonló mennyiségű szavazattal arányaiban jobban szerepelt. A következő térképre pillantva ez igaz lehet Washoe megyére, ahol 6 ezerrel kevesebben mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt, de semmiképpen sem igaz Clark megyére, ahol viszont növekedett a szavazási hajlandóság. A magasabb választási részvétel jellemző volt a Renótól délre lévő megyékre is, ahol Trump szintén jobban szerepelt. Ez alapján a republikánus elnökjelöltnek mindkét térségben sikerült új szavazókat is megszólítania.
Arizona
Az előzetes felmérésekben is leginkább Trumpnak kedvező csatatérállamban a 95 százalék feletti feldolgozottság végül elhozta az annál is sokkal egyértelműbb eredményt, mint amit a közvélemény-kutatások vártak. A republikánus megválasztott elnök 5,7 százalékpontos előnnyel végez az államban, szemben az előzetes felmérésekben mutatott 2,1-2,6 százalékpontos különbséggel. Azonban az eredményeket nézve kiderül, hogy ismét nem a demokrata jelöltet mérték felül, hanem Trumpot mérték alul.
Az államban nincs olyan megye, ahol a republikánus jelölt ne javított volna a szavazatarányán. Ez a legfontosabb a Phoenixet is magában foglaló Maricopa megyében volt, hiszen a lakosság 61 százaléka itt él, így aki a megyét megnyeri, az az egész államra jó eséllyel pályázhat. Négy évvel ezelőtt Joe Bidennek sikerült Phoenix elővárosainak átfordításával a megyét és az államot is megnyernie. Ez azonban nem sikerült Harrisnek, Trump majdnem 4 százalékponttal előzte meg a megyében, de javítani tudott a hagyományosan demokrata fellegvárnak számító Pima megyében is (Tucson).
A választási részvétel változása némileg más képet mutat Arizonában, mint Nevadában, itt ugyanis inkább a vidéki térségben voltak aktívabbak a szavazók, mely szintén segítette Trump győzelmét. Alacsonyabb volt viszont a részvétel a Tucsonnak is helyet adó Pimában, a Flagstaff-féle Coconinóban és az őslakosok által lakott Apache megyében is. Ezek pedig demokrata többségű területeknek számítanak, így a demokrata szavazók otthon maradása is befolyásolhatta az eredményeket.
A demokrata szenátorjelöltek jobban szerepeltek, mint Harris
A két államot a földrajzi elhelyezkedésükön túl az köti össze, hogy mindkettőben tartottak az elnökválasztással egy időben szenátorválasztásokat is, ezeken viszont a demokrata jelöltek szerezték meg a győzelmet. Arizonában első ciklusát fogja megkezdeni Ruben Gallego, míg Nevadában másodszor győzött Jacky Rosen, így a hivatalban lévő politikusi hatást csak utóbbi élvezhette.
Mindkét esetben van egy-egy olyan megye, ahol Kamala Harris nem tudott nyerni, a demokrata szenátorjelöltek viszont igen (zárójelben az ő előnyük): Arizonában a már emlegetett Maricopa (51-47), Nevadában pedig Washoe (50-45) megyékben kapott kevesebb szavazatot Harris, mint Trump; annak ellenére, hogy Gallego és Rosen megnyerték ezeket a megyéket. Jelen állás szerint előbbiben 70 ezren, utóbbiban 10 ezren választották más pártnak a jelöltjét az elnöki versenyben, mint a szenátorválasztáson.
A Demokrata Pártnak most az az egyik legnagyobb feladata, hogy ezt a jelenséget minél hamarabb megértsék, hiszen ebből látszik, hogy nem feltétlenül a párt beágyazottságával, hanem sokkal inkább az elnöki kampány sikerességével voltak a problémák.
