Lila-Fidesz, kiugró kormánypártiak, egyetlen döntő szavazat, Simonka György – így szavaz a Viharsarok

Helyi Fidesz szervezetekből kiugrott polgármester-jelölt, tettlegességig fajuló pártesemény, egy szavazaton múló választási eredmény, a megyeszékhelyt 16 éven át vezető polgármester, aki közel húsz év kihagyás után térne vissza az önkormányzat élére – a Választási Földrajz Békés megyei elemzése.

A térség alapvetően a mezőgazdaságból él, a legjobb minőségű talajokkal. Nem véletlen, hogy a megye politikai mozgalmai is ebből a szektorból indultak ki az 1890-es években. Az agrárium 1870-es válságát a gazdag-parasztság kevésbé érezte meg, mivel a folyamszabályozások és a vasútépítések nekik kedveztek. A búza árának csökkenését/stagnálását a kisbirtokokon gazdálkodó, a bérmunkából élő szegényparasztság és a munkájukat épp elvesztő kubikosok azonban nagyon is.

Utóbbiak pedig nagyon sűrűn laktak a később Viharsaroknak elnevezett területen, így innen aztán indultak ki az agrárszocialista mozgalmak. A mából visszanézve érdekes összekapcsolásnak tűnhet, de akkor a kizsákmányolás és a szegénység ellen küzdő, valamint a föld közösségi tulajdonát hirdető szocialista eszmék rendkívül gyorsan terjedtek a kilátástalan helyzetben lévő agrárproletárok körében.

A nagybirtokok ellen irányuló és a földosztást követelő megmozdulások ellen a karhatalom már 1891-ben fegyverrel lépett fel: Orosházán, Békéscsabán és Battonyán is belelőttek a tömegbe. A forradalmi hangulat azonban később is megmaradt, a parasztok aratósztrájkokkal próbáltak jobb munkakörülményeket kiharcolni maguknak. Féja Géza ezért is nevezte 1937-ben megjelent művében a térséget Viharsaroknak, melyben ráadásul a Békés, mint a békétlen vármegye szerepelt. Az 1935-ös választási kampány endrődi (mai Gyomaendrőd) ellenzéki eseményét például a hatalom folyamatosan próbálta ellehetetleníteni, a csendőrök végül a tömegbe is lőttek, nyolc ember halt meg.

1930-ban, Békés városában alapították egyébként a Független Kisgazdapártot, de a megyéhez kötődött az 1939-ben alapított, balosabb ideológiájú Nemzeti Parasztpárt is, amely körül olyan kaliberű figurák mozogtak, mint Illyés Gyula, Bibó István vagy Németh László.

Mellesleg a XIX. század végén Orosházán létrejött egy Független Szocialista Párt nevű formáció is, amely a szocdemek agrárszárnyának volt a szakadár szervezete. Ennek ellenére (vagy pont e miatt), az államszocialista években is itt álltak ellen a legtovább a helyi gazdák (Mezőkovácsháza környékén) az erőszakos kolhozosításnak 1957-ben.

Kemény megyéről beszélünk tehát, ami szinte futószalagon szállította az erős egyéniségű, sokszor összeférhetetlen és békíthetetlen politikusokat: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Áchim L. András, Csurka István, Karsai József (Battonya egykori legendás polgármestere) vagy az MSZP-s Tóth Károly, aki Kövér László 2002-es „köteles beszédéről” elsőként beszélt a sajtónak, miután végigülte Kövér békéscsabai fórumát.

Az itt élő emberek száma a második világháború ideje óta folyamatosan csökken, 1941-ben volt a maximumon 477 ezer fővel. A világháborút követő csökkenés a rendszerváltozás után sem állt meg, 2010-ben 361 ezren, míg a legutóbbi népszámláláskor már csak 314 ezren laktak a megyében. Ez részben az elvándorlásból, de leginkább a magas halálozásból fakad.

Az alábbi térképen ennek a megyén belüli területisége látható, ahol az éves átlagos tényleges szaporodási rátát ábrázoltuk. Ez azt mutatja meg, hogy 2010 után a lakónépesség évente hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent 2022-ig. Ez alapján a legrosszabb helyzetben a megye déli része van, ahol a 20 ezrelék alatti értékek jellemzők. Ez azt jelenti, hogy például Mezőhegyes népességének 15 százalékát vesztette el 12 év alatt (5100-ról 4400-ra csökkent).

Az első szabad országgyűlési választások eredményeit nézve még elég színes képet mutat a megye: volt itt egyéni MDF-es, SZDSZ-es és Kisgazdapártos győzelem is. 1994-ben viszont már az egész térséget letarolta a szocialista párt, hogy aztán négy év múlva megint minden megváltozzon: 1998-ban már csak egy kerületet tud nyerni a baloldal, a jobboldalhoz kerül a megye körzeteinek többsége. Ezután 2006-ig fokozatosan törnek előre a szocialisták, 2002-ben még csak két dél-békési körzetet, valamint a megyeszékhelyet, 2006-ban már ötöt hoznak el a hétből.

2010 után viszont már a kormánypárt dominált minden kerületben annak ellenére, hogy akkora előnyt soha nem harcolt ki, mint azt más megyékben. Bár vannak a megyében bőven erős emberek: a jelenleg is országgyűlési képviselőként dolgozó Kovács József, Erdős Norbert és Dankó Béla régóta meghatározó figurái a megye közéletének, ám az mégsem tőlük, hanem sokkal inkább Simonka Györgytől volt hangos az utóbbi években. A fideszes országgyűlési képviselő ellen 2016-ban indított nyomozást a NAV, 2018-ban mentelmi jogát is felfüggesztették és büntetőpere 2021 februárjában kezdődött. A vád szerint Simonka bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét és más bűncselekményeket követett el. 2022-ben már nem is őt indította a Fidesz, hanem Erdős Norbertet, aki sokkal jobb eredményt elérve került be a parlamentbe.

A lila-Fidesz, kiugró kormánypártiak, egyetlen döntő szavazat

Békéscsabát 16 évig vezette Pap János, 1990-től egészen 2006-ig, amikor a fideszes Vantara Gyula győzte le végül. 2014-ben a fideszes városvezető nem indult újra. Helyette a párt Hanó Miklóst akarta volna indítani, ez azonban a helyi Fidesz szervezetnek nem tetszett, mivel ők Szarvas Pétert támogatták volna. A helyi szervezet ketté is szakadt és Szarvas egy civil szervezet színeiben, a Hajrá Békéscsaba lokálpatrióta Egyesület támogatásával, indult el a Jobbik külsős támogatása mellett. A helyi futballcsapat színeire hajazó logója miatt lila-Fidesznek emlegetett polgármester-jelölt meg is nyerte a választást 42-35 arányban legyőzve a kormánypárti központból kijelölt Hanó Miklóst.

2019-ben már nem is volt kormánypárti kihívója Szarvas Péternek, így a szavazatok majd' 80 százalékát kapta meg. Az egyéni kerületek tekintetében azonban az őt támogató Hajrá Békéscsaba hat egyéni győzelme mellett öt kormánypárti és egy MSZP-LMP győzelem született, így a képviselő-testületben már nem lett meg a többsége Szarvas csapatának. Habár senki másnak se.

Idén azonban komoly kihívója akadt Szarvas Péternek: közel húsz év után visszatér a várost tizenhat évig irányító Pap János: most a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Jakab Péter féle Nép Pártján is őt támogatja.

„Tizennyolc éve vártam arra, hogy igent mondjak. Amikor most feltették a kérdést, nem kellett sokat gondolkodnom, igent mondtam”

– válaszolta a Narancs.hu kérdésére még februárban Pap, aki a cikk szerint „az elmúlt másfél évtizedben többször volt munkanélküli, majd a Békéscsabai Intézményellátó Centrum, később a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. alkalmazta. Kidöntött jelzőtáblákat állított helyre, belvízelvezető árkokat, hidakat, felüljárókat ellenőrzött, sőt még takarított és füvet is nyírt.”

A legutóbbi önkormányzati választáson a Fidesz mellett egyetlen párt tudott polgármestert kiállítani: a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom Füzesgyarmaton, ahol a Fidesz belső harcai a pártszervezet egyik gyűlésén már tettlegességig fajultak. Ez minden bizonnyal nem vetett jó színt a város vezetésére, így Koncz Imre és csapata teljesen át tudták venni az irányítást. Idén függetlenkét indul újra Koncz és a kihívója Bere Károly lesz kormányoldalról és Nagy Tamás függetlenként, aki korábban rendőrként dolgozott.

Orosházán a jobbikos Szabó Ervin hívja ki ismét a kormánypárti polgármestert Dávid Zoltánt, aki 2014 óta vezeti az alföldi mezővárost. Öt éve csupán 154 szavazaton múlt, hogy az akkor még az összes ellenzéki párt által támogatott Szabó nem nyert, idén újra megpróbálja, de most már kizárólag civil szervezet színeiben, pártlogók nélkül. 2019-ben egyébként az 1-es egyéni választókerületben szavazategyenlőség alakult ki, így ott időközi választást kellett kiírni. Jó példa a szavazáson való részvétel fontosságára: akár egy szavazaton is múlhat a képviselő-testületi többség vagy a polgármester személye.

Gyula Békés második legnagyobb városa, bár az utóbbi időben elvesztette lakosságának tizedét. A határ-menti város híres kulturális életéről, gasztronómiájáról és turisztikai látványosságairól is, bár legutóbb nem ezek miatt, hanem a polgármester botrányos kijelentései miatt szerepelt az országos médiában. A polgármester számon kérte a helyi posta vezetőjét (aki egyébként a párttársa is), hogy miért nem figyelmeztette ellenfele lejárató anyagainak postázásáról korábban. A dolog szépsége, hogy ez természetesen törvénybe ütköző lett volna a helyi postahivatal vezetőjétől. A városvezető, Görgényi Ernő egyébként öt éve toronymagasan, 60 százalékos eredménnyel, a második helyezettet 46 százalékponttal megverve, győzött a polgármesteri versenyben. Ellenfele civil színekben ismét Durkó Károly lesz, aki öt éve 15 százalékos eredményt ért el.

A legutóbbi parlamenti választáson csak Mezőhegyesen győzte le az ellenzéki lista a kormánypártit, de Orosházán, Gyulán és Békéscsabán is szoros eredmények jöttek ki. Mezőhegyesen – az ide telepített ménesbirtok ellenére – eddig mindig független polgármestert választottak.

Nem véletlen, hogy Békés az ötödik legkevésbé fideszes megyének volt tekinthető két éve. A területi különbség pedig továbbra is megvan, hiszen a megye északi részén hatalmas az előnye a kormánypártoknak, ami nem kis részben a már veterán politikusnak Kovács Józsefnek köszönhető.

A kormánypártok támogatottságának 2014 és 2022 közötti növekedése is ebben a térségben volt a legjelentősebb, míg számos olyan település akadt még 2022-ben is, ahol a Fidesz-KDNP listája nem érte el az 50 százalékot. Bár történelmileg jellemző a megyére a Viharsarok kifejezést szülő mentalitás, a hatalommal való szembe helyezkedés, de azért ez a legutóbbi önkormányzati választásokon inkább szoros eredményekben nyilvánult meg, semmint ellenzéki városvezetőkben.