Nem fogta fel az ellenzék, hogy Orbán verhetetlen dolgokkal kampányol: olcsó étel, olcsó fűtés, béke és biztonság

Sokszereplős panelen beszélték ki a magyar országgyűlési választást ellenzéki és kormánypárti politikusok, valamint szakértők a Strasbourgi Egyetem kedd esti kerekasztal-beszélgetésén. Míg az ellenzéki felszólalók csak találgatták a vasárnapi negyedik kétharmad okait, a fideszes Hidvéghi Balázs szerint a hatpárti szövetség „elképesztő módon nem értette meg a magyar társadalmat”.

Hasonló okokat soroltak a nem-politikus felszólalók is: Ablonczy Bálint újságíró szerint drámai változás történt az ellenzék szavazótáborában az elmúlt négy évben, a háború árnyékában pedig a Márki-Zay Péter vezette szövetség egyáltalán nem tűnt megbízhatónak a bizonytalan szavazók számára. A Varsóban élő politológus, Zgut Edit szerint pedig az ellenzék valószínűleg „nem fogta fel” azt, hogy Orbánnal szemben kell kiállni, aki a Maslow-piramis aljára építette a kampányát: olcsó étel, olcsó fűtés, béke és biztonság.

Sokkal többen szavaztak Orbánisztánra

A beszélgetés első részében a politikusok szólaltak fel: míg az MSZP-s Ujhelyi István és a DK-s Arató Gergely videóról jelentkezett be, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin élőben voltak jelen a helyszínen – akárcsak a Fidesz EP-képviselője, Hidvéghi Balázs.

„A méretes választási kudarc után úgy döntöttem, nem bújhatunk el a választóink elől, ezért Budapest egyik közterére kijöttem egy nyilvános fogadóórát tartani” – magyarázta Ujhelyi, miért az autójából jelentkezett be a beszélgetésre –

„Számomra a legfontosabb az, hogy megértsem, miért döntöttek így a választók, hiszen ők nem hibáztathatóak – ha így döntöttek, ezen nekünk mélyen el kell gondolkodni.”

Ujhelyi szerint sokkal több választó szavazott „Orbánisztánra, mint arra a javaslatra, amit mi, ellenzéki pártok letettünk az asztalra” – igaz, szerinte a magyar választási rendszernek „már köze nincs a versengő többpártrendszerhez”. Elvégre a politikus szerint „Putyint és Lukasenkót is nagy többséggel választják újra ciklusról ciklusra”, a magyar rendszer pedig súlyosan lejt a kormánypártok felé.

A DK-s Arató Gergely szerint is a „mindenkori győztesek és a Fidesz érdekeit kiszolgáló” választási rendszer, a nagyon zárt médiarendszer, valamint a kormányzati-kormánypárti hirdetésekben elköltött masszív összegek miatt „esélye sem volt” az ellenzéknek megbontania a Fidesz táborát. „De ebből nem következik automatikusan az, hogy győznek is, az pedig végképp nem, hogy kétharmaddal” – tette hozzá az országgyűlési képviselő.

Szerinte a kormány a tavaly őszi közvélemény-kutatások után – amelyek közel egy szintre mérték a Fideszt és az ellenzéket – „elképesztő szociális politikába kezdett”, olyan adókedvezményekkel és -visszatérítésekkel, amivel ugyan sokak szavazatát megnyerték, de hatalmas lyukat ütöttek a költségvetésen. Az orosz–ukrán háborút pedig a kormány Arató szerint „jól kezelte, és ügyesen festették le az ellenzéket háborúpártinak”, ami különösen erősen rezonált egy olyan pacifista országban, ami „eddig minden háborúból rosszul jött ki”.

„Azt hittük, az ellenzéki szavazók megvannak, és elég a fideszesekre hatni – de erre nem voltunk képesek, az ellenzékiek meg elpárologtak”

– mondta a DK-s politikus, aki a pártja elnökéhez hasonlóan szintén az ellenzéket buktató okok között sorolta fel Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségét. „Tartalmilag sem tudtak azonosulni a választók vele, és sok ellenzéki szavazóban is megingott a bizalom abból a szempontból, hogy a miniszterelnök-jelölt kompetens-e az ország irányítására.”

Húsbavágó ügyekről kell beszélni

Arató szerint „meg kell őrizni az ellenzéki egységet”, hiszen nem az egység volt rossz, hanem a politikai termék, amit el akartak adni. „Világos, egyértelmű ajánlatot kell tennünk az ország felé, ennek a programnak pedig egyértelműen baloldalinak kell lennie, ami előtérbe helyezi a megélhetés kérdéseit.” Erről beszélt Cseh Katalin is: „Nem tudtunk megtörni az előttünk lévő falakat – miközben volt egy tanársztrájk, vannak égető problémák az egészségügyben, a szociális szférában.

Valóban húsbavágó ügyekről kell beszélnünk, és a mindennapi megélhetési kérdéseket kell a középpontba helyeznünk. Ezt kellett volna csinálnunk, nem így tettünk, ez a mi felelősségünk.”

A Momentum EP-képviselője szerint „rendkívül rossz eredményt” értek el, amiben mind a hat párt együtt vett részt, mind követtek el hibákat, és ezért mindannyian felelősek, „mindegy, ki volt a vezető, ki nem”. Szerinte bár egyenlőtlen volt a pálya, világos Fidesz-győzelem született vasárnap, mert „jobban csinálták a kampányt” – igaz, szerinte nem feltétlenül etikusan, hiszen a kampány üzeneteivel „csak tovább ásták az árkokat az eleve megosztott társadalmunkban”.

Gyöngyösi Márton szerint viszont példátlan, hogy a Fidesz program nélkül indult neki a kampánynak, így nem tudják, mit fog kezdeni a kormánypárt a következő négy évben. „Szlogeneket ismerünk, bonmot-kat hallunk eleget, de hogy a Fidesz mit tervez az oktatásban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, arról nem hallottunk a kampányban semmit” – mondta a jobbikos EP-képviselő, aki szerint bár a választás szabad volt, de nem tisztességes, mert nem voltak egyenlőek a feltételek.

„Én is olvastam elemzéseket arról, hol vannak most a Jobbik szavazói, és hogy a 2018-as tábor felét elveszítettük ezen a választáson. De ez a párt már nem az a párt, ami volt négy éve.

Végbe ment egy néppártosodás, és levontuk a következtetést: egy nyugatos, demokratikus, jogállamiságra épülő országot szeretnénk építeni – és ez az, amiben a Fidesszel szemben állunk. (…) A Jobbik nagyon hosszú utat tett meg ahhoz, hogy a baloldali és a zöld pártokkal egy végső küzdelemben legyőzze a kormánypártot” – mondta Gyöngyösi, de hozzátette, ez egyáltalán nem sikerült: „Nagyon fontos baloldali kerületek, városok kerültek ki a kezünkből – harminc éve baloldali városokat sem tudott megtartani az ellenzék.”

Mindennél erősebb a békevágy

A politikusok mellett jelen voltak elemzők, szakértők is, akik magyarázni próbálták a vasárnapi eredményeket: Erőss Gábor szociológus, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere szerint „Orbán választói azok, akik megválasztották Trumpot, megszavazták a Brexitet, kiállnak tüntetni a sárgamellényesekkel, és leszavaznak majd Marine Le Penre” is a héten esedékes francia elnökválasztás első fordulójában.

Szerinte mind a képzettségi szint, mind a szociális helyzet, mind a lakhely alapján elkülönül a fideszes tábor az ellenzékitől – és ebben szállt vitába Erőss-sel Ablonczy Bálint, a Válasz Online újságírója: „Nagyon felületes olvasatot hallottunk, mert ha példákat hozunk, a Fidesz-szavazatok aránya a tehetősebb környékeken, a metropoliszokban is komolyan nőtt – és a legbaloldalibb kerületekben is nagyon komolyan csökkent az ellenzék.

Mindenhol erősödött a Fidesz, minden társadalmi csoportban nőtt a szavazatok aránya, miközben 900 ezer szavazat eltűnt az ellenzék részéről. (…) 2018 és 2022 között drámai változás történt – nemcsak a Jobbik, hanem a szavazókörök adatai alapján más ellenzéki pártok táborát sem sikerült mobilizálni”

– mondta Ablonczy – „Nagyon sok önfelmentés van Erőss szavaiban, és nem kellő mélységgel adnak magyarázatot erre az eredményre. Nagyon komolyan fel kell tennünk a kérdést, mi történhetett vasárnap.” Szerinte míg a Fidesz üzenete egyértelmű volt, az ellenzéknél egyáltalán nem tudtak felhozni egy közös narratívát, nem volt közös nyelve a kommunikációnak, és a vezetés hitelességében is felmerültek kételyek.

„A magyar társadalom mélységesen traumatizált: az első és a második világháború traumája, majd a kommunizmus rengeteg problémája után a rendszerváltás idején hónapok alatt egymillió ember veszítette el a munkáját. Ilyen kontextusban a stabilitás minden felett áll (…) Kopogtató ellenzéki aktivistáknak mondták ingadozó szavazók – nem fideszesek! –, hogy erre az ellenzékre nem tudnak szavazni” – mondta a Válasz Online újságírója.

Zgut Edit, a Varsói Egyetem kutatója is arról beszélt, hogy az eredmények alapján az ellenzék nem tudta elérni a saját szavazóit.

„Abban sem vagyok biztos, hogy lett volna egy intellektuális alapja az ellenzéknek ahhoz, hogy felfogják, mit jelent a Fidesszel szemben elindulni a választáson. Az sem biztos, hogy a pártok képesek lettek volna a szavazóikat egy ketrecbe rendezni”

– mondta Zgut, amire felhozta a lengyel ellenzék példáját: 2019-ben a baloldali, liberális, zöld és kereszténydemokrata pártok egy listán indultak a kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS) szemben, de így sem tudták legyőzni Kaczyński pártját – igaz, a különbség a két lista között jóval kisebb volt, mint most a Fidesz és az ellenzék közt.

„Az ellenzéknek szembesülnie kell azzal, hogy Orbán Viktor tökéletesen megérti a magyar néplelket, sokkal jobban látja a választói igényeket. Ha ránézünk a Maslow-piramisra, láthatjuk, hogy a Fidesz kampánya a piramis aljára koncentrált: olcsó étel, olcsó fűtés, béke. Ez nemcsak a leghátrányosabb csoportokban ért célt, de a tehetősebbek körében is”

– mondta Zgut, reflektálva arra, hogy az ukrajnai háborúval „most Európa éli meg a saját 9/11-ét”, a békevágynál pedig semmi nem lehet erősebb.

Igaz, ott van Orbán „hatalmas támogatottsága” mellett az érme másik oldala is, miszerint „a rezsim az elmúlt 12 évben manipulálta a rendszert annyira, hogy verhetetlen legyen a többsége”, ehhez pedig minden eszközt bevetett. „Papíron minden rendben van a törvényekkel, de például az Orbán-család tagjai ellen a hatóságok nem nyomoznak. Monopolizálják az állam minden szektorát, a reklámpiacot, és talán ami a legfontosabb – és amire nem tud reagálni az ellenzék –, hogy éjjel-nappal folyik a szellemi polgárháború.”

Ha olyan rossz Gyurcsány, miért nem csukják le?

A szakértők és az ellenzéki politikusok mellett beült a kerekasztalra a kormánypártok egyik képviselője is: a Fidesz EP-delegációját vezető Hidvéghi Balázs szerint „elképesztő”, hogy negyedjére is földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a Fidesz: „Minden társadalmi csoportban, még Budapesten is növeltük a szavazataink számát, ez egy nagyon jó érzés, de rendkívüli felelősséggel is jár.”

Hidvéghi szerint az előtte felszólalók hozzászólásai alapján „elképesztő, mennyire nem érti az ellenzék a magyar társadalmat”:

„Ha folytatják a putyinozást, és megmaradnak a gondolatbuborékaikban, akkor megnyugodtam, mert négy év múlva is földcsuszamlásszerű győzelmet fogunk aratni”

– mondta a politikus, akit ugyan kérdeztek a strasbourgi szervezők a Fidesz programjáról, de ő csak arról beszélt, hogy „az Orbán-kormány legfontosabb feladata mindig is a magyar érdekek előtérbe helyezése volt: Hungary First!” Szerinte a Fidesz olyan politikát képvisel, ami „minket, magyarokat szólít meg, és meghallgatja az embereket”, és ugyan fel lehet hozni a kampány terén tapasztalt egyenlőtlenségeket, de Hidvéghi egyenesen büszke arra, hogy „a kormány kommunikál, és aktívan folytat eszmecserét a választókkal – ez mindig egy jó befektetés”.

Velük ellentétben az ellenzék „agresszív és vulgáris” módon kommunikál Orbánról, Márki-Zay Péter pedig rengeteget beszélt a kampány során, így „igen egyszerű volt idézni tőle” – főleg olyan mondatokat, amelyekkel aztán csúcsra járatta a negatív kampányt a kormánypárti propagandagépezet. De Hidvéghi azért nem feledkezett meg a háttérben meghúzódó lényegről sem:

„Igazából nem is nagyon beszéltünk arról, hogy az ellenzéket a mai napig a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc dominálja – és talán ennek kéne utánajárni, ha azt kutatjuk, miért nem képes nyerni az ellenzék.”

Erre reagált később Gyöngyösi Márton: „Én vagyok az egyik legnagyobb kritikusa Gyurcsány egykori kormányzásának, és ha ön szerint igazak az ellene felhozott vádak, miért nem viszik bíróság elé? Miért nem csukják le?” – kérdezte a Jobbik képviselője Hidvéghitől.

Gyöngyösi és Cseh a panel második felében felvetették azt, hogy az évente 130 milliárd adóforintból működő állami média, az MTVA miért nem hívta be az elmúlt években az ellenzék politikusait – leszámítva Márki-Zay Péter 5 darab percét a kampány során. Erre Hidvéghi annyit reagált: „A Fideszt se hívják be állandóan az MTVA-ba, a magyar médiapiac pedig jóval kiegyensúlyozottabb, mint bárhol máshol Európában.”

Előre megy az illiberalizmus, nem hátra

A panel végén még rátértek arra is, mi várható ezután Magyarország külpolitikájában – erről bővebben Szent-Iványi István, a hatpárti ellenzék külpolitikai kabinetvezetője beszélt, aki korábban az SZDSZ EP-képviselője is volt: „Súlyos stratégiai tévedésen alapul a magyar külpolitika: az orosz eredetű illiberalizmus importján, ami szerint a nyugat hanyatlik, vissza kell térni a tradicionális értékekhez. Ennek az illiberális külpolitikának három kiemelt partnere volt: Vlagyimir Putyin, Hszi Csinping és Recep Tayyip Erdogan.

Ez az illiberalizmus felborult az ukrajnai agresszió miatt, a keleti nyitásból keleti bukás lett. Az Orbán-kormány viszont nyilvánosan nem tud szembenézni ezzel a stratégiai hibával, ezért űz most kettős játékot, hogy a választói ne értsék meg: politikája csődöt mondott.”

Szent-Iványi szerint Orbán ugyan szeretne szépen lassan eltávolodni az illiberális vonaltól, de a választói miatt nem vehet radikális fordulatot – hiszen propagandájával elhitette körükben a keleti nyitás sikerét, egy fordulat pedig zavart okozna a szavazótáborban. „Orbán szavazóinak jelentős része elhiszi, hogy Ukrajna provokált ebben a háborúban, ő maga pedig még egyszer sem mondta ki az ügyben Putyin nevét, sőt: győzelmi beszédében Soros és Brüsszel mellett feltűnt Zelenszkij elnök is. Bizonyos szankciókat ugyan kényszeredetten elfogad, de nem akarja leállítani az orosz függést – sem a Paks II. építkezést, ami 40 éves tartós gazdasági függést okoz, sem a kémekkel teli Nemzetközi Beruházási Bankot.”

Zgut Edit szerint viszont nem valószínű, hogy a negyedik kétharmados győzelem után fordulat jönne Orbán politikájában:

„A szlogen ugye az, hogy előre, nem hátra: látszik, hogy folytatódni fog a demokrácia leépítése, az illiberalizmus pörgetése, az igazságszolgáltatási rendszer függővé tétele, a szabad média elleni támadások, és jóval több konfliktus várható az Európai Unió intézményrendszerével szemben”

– mondta a kutató, hozzátéve, hogy Brüsszelben is készek lesznek felvenni a kesztyűt, hiszen kedden jelentették be hivatalosan, hogy megindítják a jogállamisági mechanizmust a magyar kormánnyal szemben.