Felvillanó, fél másodperces pillanatreklámokkal nyomulnak Gattyánék a kormányközeli TV2-n
2022. február 18. – 07:34
Nagyon rövid, nagyjából fél másodperc hosszúságú, felvillanó reklámokat közöl a TV2-n a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, pontosabban a párt mögött álló Legnagyobb Vállalkozás Kft. Egy olvasónk vette észre, hogy a kormányközeli kézben lévő kereskedelmi tévécsatornán egy sajátos hirdetéstípust, úgynevezett reklámstinget (fullánk) használ az április 3-i parlamenti választásokon induló párt.
A csatornán futó reklámblokkokban ez úgy néz ki, hogy az egyik pillanatban még egy süteményreklámot látunk, vagy egy elektronikai cikkeket árusító bolt hirdetése fut, aztán hopp, már át is villant a képernyőn a bűvös
„Digitalizáció!”
felirat fehér betűkkel, piros háttér előtt.
Az olvasónk által beküldött két rövid részletet összeraktuk egy videóba, ezen látszik, hogyan néz ki egy-egy ilyen 14 darab frame-ből, azaz képkockából álló, 0,56 másodperc hosszúságú reklám:
Nem előzmény nélküli ez a hirdetéstípus sem Magyarországon, sem a nemzetközi piacon. Nálunk először 2005 környékén futott ilyen reklám, akkor egy telekommunikációs cég használt ilyet a Viasat 3-on. 2016-ban a hazai sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy az MVM Paksot felvillanó reklámokkal népszerűsítette szintén a TV2.
Az egy másodperces vagy annál is rövidebb reklámok népszerűbbek az Egyesült Államokban, ahol több nagy vállalat, például a Pepsi és a Coca-Cola is csinált rövid, néha csak pár képkockából álló hirdetést. A cégek logóját, márkajeleit próbálták így a köztudatban tartani.
A felvillanó reklámtípusnak van olyan verziója, amelyik olyannyira rövid és szinte érzékelhetetlen, hogy már törvénytelennek számít. Nem csoda, hogy a formátum sok vitát generált az elmúlt évtizedekben. Az ötvenes években az USA-ban több vállalat is használt olyan felvillanó reklámokat, amiket klipekbe vagy filmekbe illesztettek, csak a másodperc törtrészéig voltak láthatók, és csak tudat alatt voltak észlelhetők.
Ezt a módszert később betiltották az Egyesült Államokban, és a reklámtörvény nálunk is tiltja a tudatosan nem érzékelhető hirdetési módszerek használatát. A tudatosan nem észlelhető reklámokról így rendelkezik a 2008-as reklámtörvény: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”, melyről később a jogszabály kijelenti, hogy tilos.
Egyébként a tudatosan nem észlelhető reklámok hatását valójában soha nem sikerült tudományosan bizonyítani, de sokan ismerik az eredeti kísérletet a kóla- és pattogatottkukorica-fogyasztásra ingerlő tudatalatti reklámról, amiről egyébként később kiderült, hogy nem is volt olyan eredményes, mint ahogy az elterjedt róla. A BBC is foglalkozott azzal, hogy ennél a formátumnál a tudatalatti manipuláció valójában működik-e.
Kérdések, kevés válasszal
Megkérdeztük a Megoldás Mozgalom sajtóosztályát arról, hogy más tévécsatornákon is hirdetnek-e ezzel a módszerrel, vagy csak a TV2-n. Megkérdeztük azt is, milyen megfontolásból választották ezt a hirdetéstípust, illetve, hogy körülbelül mennyi villanóreklámot közöl naponta a TV2 a megbízásukból. A párt cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésre.
A TV2 Csoportnál is érdeklődtünk, tőlük a következő választ kaptuk: „A reklámsting évek óta működő hirdetési forma a TV2-n, számos kereskedelmi partnerünk választja ezt a hatékony megjelenési lehetőséget. A Legnagyobb Vállalkozás Kft. mellett más hirdetőnk is alkalmazza jelenleg ezt a kommunikációs eszközt.” A TV2 oldalán a hirdetési lehetőségeknél meg lehet nézni ezt a szolgáltatást, jó pár cég hirdetett így.
A Magyar Reklámszövetség véleményét is kikértük, hogy megtudjuk: a Megoldás Mozgalom villanóreklámja mennyiben felel meg a reklámtörvény ezen formátumra vonatkozó előírásainak. Ők azt írták: „A pillanatreklámok kivizsgálása, ellenőrzése az NMHH feladata. Itt panasz, fogyasztói észrevétel alapján is megtörténhet vizsgálat. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) nem hatóság, így ennek kivizsgálására nincs hatásköre.”
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is megkerestük, ők még nem válaszoltak.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után az NMHH-tól az alábbi választ kaptuk: „Az NMHH hivatalos bejelentést követően tudja vizsgálni, hogy egy adott reklám megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, ennek hiányában nem jogosult jogértelmezési tartalmú állásfoglalást adni.”
Az RTL-t és az MTVA-t is megkérdeztük, használnak-e ilyen hirdetéstípust. Az RTL Magyarország azt írta a Telexnek, öt másodpercnél rövidebb reklámokat egyik csatornájukon se futtatnak. „Ennek egyik oka, hogy sok nézőnek zavaró, valamint nem látjuk biztosítottnak a közvetlen versenytárs termékek és szolgáltatások egymástól való megfelelő elválasztását a reklámblokkon belül” – írták.
Az MTVA nem reagált a levelünkre.
„A jelenlegi állás szerint semmit nem szeretnék csinálni a Fidesszel” – ezt mondta korábban a Telexnek adott interjújában Magyarország egyik leggazdagabb embere, aki először az ellenzéki tömörüléssel törekedett volna partnerségre, de ma már azt mondja: ez lezárt ügy, nincs miről tárgyalni. És azt is hangsúlyozta: nincs semmilyen kapcsolata a NER-rel. A Válasz Online ugyanakkor hét pontban szedte össze Gattyánék NER-es kötődéseit. A milliárdossal készült interjúnkat itt lehet elolvasni.
Gattyán Györgynek kevés ideje, ellenben rengeteg pénze volt, hogy gyorsan összerántson 106 egyéni jelöltet az áprilisi választásokra, hogy aztán velük győzze le a Fideszt vagy épp az ellenzéket. Megnéztük, hogy állt össze a lista a sminktetoválótól a buzukiművészig. Aztán tovább kutakodtunk a Gattyán-párt jelöltjei között, és szembejött a Fidesz. Egyikük Szijjártó Péterrel és Müller Cecíliával utazott Oroszországba, másikuk OV22-es sapkában szelfizett, és volt olyan is, aki Orbán Karácsony Gergelyen gúnyolódó posztját osztotta meg röhögős szmájlikkal.