Orbán megjelölte legfőbb ellenfeleit: Gyurcsány, Bajnai, meg egy gombaszakértő

2022. február 12. – 17:10

Orbán megjelölte legfőbb ellenfeleit: Gyurcsány, Bajnai, meg egy gombaszakértő
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nem is egyszer mondta ki Gyurcsány és Bajnai nevét. Márki-Zayt legombaszakértőzte. A járványról az is eszébe jutott, hogy nemcsak a vírus, a baloldal is rátámadt az országra. Szerinte a Gyurcsány-show emberei meg akarják nyitni a határokat. Öt pontban foglaljuk össze Orbán Viktor gyurcsányozástól sem mentes 23. évértékelőjét.

Még legelső miniszterelnöki ciklusában kezdte, majd ellenzéki pártvezetőként is folytatta a gyakorlatot Orbán Viktor, így most szombaton már a 23. évértékelőjét tartotta a kormányfő. Itt olvashatja vissza percről percre, a legfontosabb pillanatokat pedig videónkon is visszanézheti.

Az évértékelőiben Orbán mindig egyszerre összegzi a múlt teljesítményeit, és kijelöli a politikai irányokat – a mostani, majdnem egy órás beszédében sem történt másként -, ám mindig érdekes külön megvizsgálni a hangsúlyokat, és hogy milyen témákról beszél vagy épp milyen aktualitásokat mellőz a miniszterelnök. Jöjjön a szokásos öt pont a miniszterelnöki évértékelőről.

1. Orbán kimondta Gyurcsány és Bajnai nevét, Márki-Zayt legombaszakértőzte

Orbán Viktor kedvelt retorikai eszköze, hogy a politikai ellenfeleiről úgy beszél, hogy a nevüket ki sem mondja, sokszor csak a közönségével összekacsintva utalgat az éppen aktuális ellenlábasaira. Ezzel is szereti Orbán azt üzenni, hogy felülemelkedik az aktuális belpolitikai csetepatékon. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt esetében követte is ezt a gyakorlatot, az ő nevét egyszer sem ejtette ki Orbán a száján. Feltűnő volt viszont, hogy Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont többször is név szerint említette az évértékelőben.

Orbán a beszéd elején úgy határozta meg önmagát és a Fidesz-KDNP-s tábort, mint „a magyarok, akiknek közös szenvedélye Magyarország”. Szerinte a baloldaltól azt tudhatták meg a fideszesek, hogy „mi valójában gombák vagyunk”. Ezzel Orbán Márki-Zay Péter egy korábbi mondatára utalt, miszerint „amíg a választókat úgy tartjuk, mint a gombát, addig a rezsicsökkentéssel, a migránsozással és a többivel lehet választást nyerni”. Ebből a Fidesz látványos ellenkampányt csinált, míg Márki-Zay azzal próbált menteni, hogy ezt a megjegyzését „csak a legostobább Fidesz-szavazók vehették magukra”. Orbán mindenesetre felmelegítette most ezt a gombásmegjegyzést, majd úgy foglalta össze a Fidesz ellen felálló ellenzéket, hogy

„Gyurcsány és Bajnai egy gombaszakértővel megerősítve”.

Orbán akkor is emlegette Márki-Zayt, amikor arról beszélt, hogy a baloldal szerint a fideszesek „agymosottak és aberráltak”, és a Fideszben „vannak zsidók, bár kevesen, melegek viszont vannak bőven”, és végül azt is mondta Orbán, hogy „ennyi zagyvaságot csak akkor hord össze az ember, ha begombázott”.

Márki-Zay Péter az évértékelőre úgy reagált, hogy annak „egyetlen erénye az volt, hogy ez volt az utolsó miniszterelnökként. Velem foglalkozott sokat, az ország valódi gondjaival semennyit. Úgy történt, ahogy sejtettem: üres szónoklat, zavaros képek, szóvirágok. És ha mindazt, amit mondott komolyan gondolná, kiállna velem vitázni.”

Orbán még név nélkül Karácsony Gergelynek is odaszúrt. Szerinte Budapesten „káosz, kosz, hajléktalan, dugó, inkompetencia, lustaság” van, és szerinte „Gyurcsány emberei beültek a kasszához, Bajnai pedig működteti a jutalékos rendszert”. Feltűnő volt, hogy Karácsony nevét egyszer sem mondta ki, ellenben Gyurcsány és Bajnai nevét többször is.

2. Orbánnak a járványról az is eszébe jutott, hogy nemcsak a vírus, a baloldal is rátámadt az országra

Az évértékelő első negyedében Orbán az elmúlt két év legmeghatározóbb történésével, a koronavírusjárvány-helyzettel foglalkozott. Köszönetet mondott a védekezésben részt vevő embereknek, és úgy találta, hogy „az emberek többsége szerint Magyarország jól védekezett”, az egészségügy „kiemelten teljesített”, a kormány egységes és higgadt maradt, az ország cselekvőképes, vagyis „az új alkotmányos állami vezetési rend jól vizsgázott”.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Orbán ennél a pontnál sem felejtett el odaszúrni az ellenzéknek: „nemcsak a vírus, a baloldal is rátámadt az országra”, mondta, majd azt sorolta, hogy a baloldaliak diktatúrát harsogtak, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek. Orbán szerint márpedig halálos világjárványt használni egy kampányhoz bűnös dolog, de minden eldől majd április 3-án és „a Jóisten előtt”.

3. Orbán elégedett a gazdasági fejlődésünkkel, majd bejelentette az árstopok hosszabbítását

„Egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején” – kezdte Orbán az évértékelő azon részét, amely a magyar gazdaság teljesítményéről szólt. Orbán itt kiemelte a magyar exportteljesítmény növekedését, Orbán szerint Magyarország exportra épülő gazdaságot épített fel: „tavaly 119 milliárd euróra nőtt az exportteljesítménye az országnak, ezt a jó teljesítményt pedig ízlelgessük”.

Orbán arról beszélt, hogy a kormányzása alatt a kulcságazatokat (bankrendszer, média, energiaszektor) magyarosította, ezeknél már többségi magyar tulajdon van (még évekkel ezelőtt beszélt arról Orbán, hogy a kereskedelmi szektorral is ugyanez a terve). Orbán eredményként sorolta, hogy „a Mol terjeszkedik, az OTP ott van az egész Balkánon”, Indonézia útdíjrendszerét is magyarok építik ki. A miniszterelnök felsorolta a kormány jóléti, pénzosztással járó intézkedéseit, a 25 év alattiak szja-mentesség, családi szja-visszatérítést, illetve s a 13. havi nyugdíjat, amely valódi jóvátétel, hiszen a Bajnai-kormány alatt vezették ki („török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja” – kommentálta Orbán). Ezeket az intézkedéseket a baloldal nem szavazta meg, ahogy a minimálbér emelését sem, emelte ki Orbán.

A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban Orbán annyiban utalt a magas inflációra, hogy „a 4 stop politikájáról” beszélt: ezek a rezsistop, az üzemanyagárstop, a kamatstop, az élelmiszerárstop. Orbán azt mondta, a benzin árát további három hónapra rögzítik.

4. Orbán mindent megtesz, hogy elkerüljük az ukrajnai háborút

Az évértékelő hangsúlyos része volt a külpolitika, illetve a világpolitikai történések értelmezése. „Súlyos kérdések jönnek szembe. Lesz-e háború, lesz-e pénz, lesz-e újabb járvány, lesz-e újabb migrációs hullám? Most mindenki erről beszél” – festett borús jövőképet a miniszterelnök, aki szerint Magyarországot instabil államok veszik körül, a Balkánon ott vannak a nagyhatalmak is. A Balkán megbékítését Orbán szerint fel kell gyorsítani: szerinte fel kell venni a balkáni országokat az unióba, ki kell egyezni a szerbekkel, és balkáni Marshall-csomagra van szükség. Magyarország érdeke a térség beemelése az uniós országok közé.

Orbán szintén beszélt Oroszország és Ukrajna helyzetéről: szerinte a legfontosabb, hogy el kell kerülni a háborút.

Ennek szellemében a moszkvai látogatását „békemissziónak” nevezte.

Háború esetén a kormányfő szerint milliós nagyságrendben érkeznének ugyanis menekültek hozzánk Ukrajnából a visszatérés szándéka nélkül. Orbán azzal nyugtatott ugyanakkor, hogy háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő akciótervvel.

Orbán a közelgő háború lehetősége miatt abban is állást foglalt, hogy szerinte közös európai hadsereget és hadiipart kell kialakítani. A miniszterelnök szerint Ukrajna függetlensége magyar érdek, de ugyanígy fontos, hogy Európa hadereje legalább akkora legyen, mint az oroszoké. Orbán támogatja az európai haderő fejlesztését. Magyarországon már elkezdték a haderőt fejleszteni, de még nem sikerült áttörést elérni Orbán szerint.

Orbán többször is ostorozta a brüsszeli politikát a beszédében. Egyrészt az oroszok elleni szankció miatt, majd később az energiaárak elszabadulása miatt. „Ugyanis kiszolgáltatták Európát pénzügyi spekulánsoknak, ez súlyos hiba, mert az energiaárak felelnek ötven százalékban az inflációért.”.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Szintén kárhoztatta Brüsszelt a migráció kezelése miatt, majd itt egy szintén újabb ellenségkép került elő: Soros György. Orbán szerint a migrációs válság kezdete óta több mint 600 milliárdot költöttünk határvédelemre. A határvédelmet pedig a végvári küzdelmekhez hasonlította.

Hunyadi csapatai a török Szulejmán csapatait állították meg Nándorfehérvárnál, „mi pedig Soros György csapatait állítottuk meg a határnál.”

Állandó készültség kell a határnál, mert Nándorfehérvárból könnyen Mohács lehet, és el is mondta Orbán, miért: szerinte „a Gyurcsány-show emberei meg akarják nyitni a határokat”.

5. És miről nem igazán beszélt Orbán?

Az egyórás évértékelőben tudatosan szerkesztve szerepet kapott az ellenzék támadása, a meg nem nevezett Márk-Zay Péter ostorozása, a gyurcsányozás, a brüsszelezés, a sorosozás, a migránsozás, az olyan kormányzati hívószavak ismételgetése, mint a rezsicsökkentés, családi adóvisszatérítés. Ezek nyilvánvalóan a Fidesz választási kampányát erősítő panelek.

Feltűnően kevés időt szentelt viszont Orbán Viktor a a szintén április 3-án – kormányzati kezdeményezésre – tartott népszavazásra. Egész pontosan ez az egy mondat jutott egy óra alatt a nemváltós népszavazásra:

„mi itt nem fogunk engedni, április 3-án egy népszavazással fogjuk megvédeni a gyermekeinket. Az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén” – fogalmazott.

Orbán még azt sem ismételte el a híveinek, hogy a népszavazási kérdésekre igennel vagy nemmel kell szavazni.

Orbán az egyórás beszédét azzal zárta, hogy „úgy szeretnénk már egy választást, amely nem létkérdés”, de szerinte most végleg leszámolhatnak a fideszesek a mostani ellenzékkel. „Tűrjük fel az ingujjunkat, és tegyünk pontot az ügy végére. Nyergeljetek, a kampány elkezdődött, ideje, hogy kilovagoljunk. Jöttünkre ötven nap múlva számítsatok jobboldalról” – ígérte Orbán Viktor.