A rejtélyes közvélemény-kutatás, ami alapján már most oda lehet adni a győzelmet Orbán Viktornak

2021. december 17. – 17:54

A rejtélyes közvélemény-kutatás, ami alapján már most oda lehet adni a győzelmet Orbán Viktornak
A Márki-Zay Péter által bemutatott migránsszámláló plakát és egy kormányhirdetés budapesten – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kiszivárgott néhány adat egy állítólagos összellenzéki közvélemény-kutatásból, mely szerint a Fidesz-KDNP utcahosszal vezet ellenzék előtt, és az ősz végére már közel sem akarnak annyian kormányváltást, mint ahányan Orbán maradása mellett voksolnának. A gazdátlan közvélemény-kutatás szembemegy mindazzal, amit eddig a magyar politikai erőviszonyokról tudtunk, de mennyire adhatunk neki hitelt?

A politikában néha a puszta számok is eseményszámba mennek. Egy-egy közvélemény-kutatás nyilvánosságra kerülése például önmagában is politikai jelentőséggel bír; mivel a tényleges választásokon kívül nagyrészt a közvélemény kutatások jelentik a politikai siker egyetlen „objektív” mércéjét, ezért a felmérések adatai hivatkozási alapul szolgálhatnak a politikai küzdelmekben. A politikai közvélemény-kutatások jelentősége jellemzően nagyobb a választási kampányok során, hiszen az adatok ekkor már közvetlen mozgósítási/elrettentési potenciállal is bírnak.

Az októberi ellenzéki előválasztás első fordulója után zajló, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely közti miniszterelnök-jelölti visszalépési alkudozásban például döntő szerepe volt a különböző, egymásnak ellentmondó felméréseknek – és ez a fejlemény a politikaformáló szereptől jellemzően ódzkodó mértékadó közvélemény-kutató cégeknek egyáltalán nem állt túl jól, és a Medián, a Publicus és a Závecz Research vezetőit is sokadszorra késztette annak mérlegelésére, mit lehet és érdemes megmérni a választói preferenciákban.

Csütörtökön azután újabb preferenciabomba robbant: a 444.hu az ellenzéki összefogás inaktivitásáról szóló (lényegében azt ostorozó) újabb cikkében egy ellenzéki belső felmérésre hivatkozva állította, hogy az ellenzéki pártok vezetői szerdán kaptak kézhez egy nem nyilvános közvélemény-kutatást,

  • melyben az összes választópolgárt tekintve a 46 százalékos támogatottságot élvező Fidesz-KDNP 14 százalékponttal vezet az alig 32 százalékos támogatottsággal bíró ellenzéki lista előtt (a Mi Hazánk 5%-ot, a Kétfarkú Kutya Párt 4%-ot kapna, míg további 12% nem szavazna vagy nem árulja el, hogy kit támogatna);
  • a megkérdezettek 52 százaléka szeretné inkább a kormány maradását, és csak 43 százalék akarna kormányváltást.

Ezekre az adatokra azért kapta fel mindenki a fejét, mivel az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai rendre azt mérték, hogy az ellenzék enyhe, a választási rendszer torzításai miatt döntőnek nem nevezhető fölényben van a kormánypártokkal szemben, és valódi mozgások inkább a kisebb pártoknál észlelhetők. A Publicus pénteken megjelent, Népszavának készített felmérése kimutatta a Fidesz hibahatáron belüli, 1 százalékpontos erősödését és az ellenzék hibahatár-közeli, 2 százalékpontos csökkenését, de ez sem jelent kormánypárti fölényt. Márki-Zay Péter pedig a múlt héten egy szegedi gyűlésen azt állította, hogy ha most lennének a választások, 7 százalékkal nyerne az ellenzék (az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem tisztázta, ezt az állítást milyen felmérésre alapozza).

Szombaton rúgják be az ellenzéki kampányt

A héten közölt adatok, a Fidesz nagy előnye azért is ment nagyot a nyilvánosságban, mert az ellenzék az előválasztás óta kevés nyilvános aktivitást mutatott, ezt Donáth Anna új Momentum-elnök úgy fogalmazta meg, hogy „az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék a kukába”. Értesüléseink szerint ezen kíván az ellenzék változtatni gyorsan, és szombaton meg is tartják az első, jelöltfelkészítőnek nevezett találkozót, ahol mind a 106 ellenzéki egyéni jelöltet tájékoztatja a kampánystáb arról, „mit adnak és mit várnak” tőlük.

Az egész napos eseményen forrásaink megfogalmazásában „berúgják a kampányt”, elkészítik a Márki-Zay Péterrel közös jelöltfotókat, és ekkor mutatják be zárt körben a sokak által hiányolt, a napokban elkészült közös arculatot is. Az arculatról hiányozni fog a logó (ez úgysem jelenhet meg a szavazólapon), de egységes szlogennel, betűtípussal, színvilágban fog pompázni. A Márki-Zay Péter által péntek délután kitett videó nyitóképei már ezt a dizájnt tükrözik, és állítólag a szlogen is az előválasztáson bejáratott „Csak felfelé” lesz.

Közvélemény-kutatás vagy manipuláció?

A cikkben hivatkozott adatok tényként kezelése azért is furcsa (különösen a magyar politikai újságírás egyik kiemelkedő alakjának számító Magyari Pétertől), mert ahogy az adatújságírás egyik zászlóshajójának számító Fivethirtyeight közvéleménykutatás-értelmezési kalauza fogalmaz:

rendkívüli óvatossággal kezelendők azok a belső felmérések, melyek nem hozzák nyilvánosságra a módszertani részleteket, például a felmérést készítő cég nevét vagy a felmérés időpontját.

Szabó Andrea politológus pedig a cikken háborgó blogposztjában hasonló szellemben jegyzi meg, hogy számos feltételnek kell fennállnia ahhoz, hogy egy közvélemény-kutatást közvélemény-kutatásnak lehessen nevezni, és ha a felmérést végző cég megnevezése, a felmérés módszertani részletei, adatsorai, vagy az adatokat a cég saját korábbi felméréseivel is összevető elemzés közül akár csak az egyik hiányzik, akkor

akkor az nem közvélemény-kutatás, hanem egyszerű manipuláció.

A három kritérium közül már rögtön az első nem teljesül, ugyanis annak ellenére, hogy meglehetősen szűk a közvélemény-kutatók piaca, ennek a felmérésnek még mindig nincs gazdája.

Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök csütörtök este az ATV-ben megerősítette azon, a Telexhez is eljutó informális értesüléseket, miszerint a kutatás az Iránytű Intézettől származik, viszont állította, hogy azt sem ő, sem pedig a többi ellenzéki pártelnök nem látta.

A közös listán induló hatpárti ellenzék „Egységben a szabad Magyarországért!” elnevezésű megemlékezése az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán – Fotó: Huszti István / Telex
A közös listán induló hatpárti ellenzék „Egységben a szabad Magyarországért!” elnevezésű megemlékezése az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán – Fotó: Huszti István / Telex

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke is úgy tudja, hogy az egyesült ellenzék kampánystábja rendelte meg a felmérést, de ő sem látta még azt, és nem is adott neki hitelt, mivel „azért az nem létezik, hogy egyik pillanatról a másikra az ellenzék támogatottsága ekkorát esik”. Márki-Zay Péter a felméréssel kapcsolatos kármentés miatt pénteken végigturnézta lényegében a teljes független sajtót, a Magyar Hangnak „komolytalannak” nevezte a kutatást, és azt mondta, a billegő körzetekben más céllal készült egy felmérés, amelyben egyéb témák mellett a pártok népszerűségére is rákérdeztek a készítők, innen származhatnak a 444.hu-n megjelent adatok. Az ATV-nek azután már sarkosabban fogalmazott:

mi azt gyanítjuk, hogy egyébként a Fidesz érdekében dolgozó ellenzékiek lehettek ennek a hátterében, hiszen most mindenki, aki megbontja az ellenzék egységét és aki nem áll be ebbe a közös kampányba, minden anyagi és emberi erőforrásával, az valójában a Fideszt akarja hatalmon tartani.

Ezt a sejtetést a Szabad Európának adott nagyinterjújában is megismételte: „vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről”.

Az Iránytű Intézet a Telex kérdésére viszont azt a némiképp dodonai cáfolatot küldte, miszerint

az Intézetünkkel összekötött számsor nem egy kutatás, így nem tudjuk kommentálni. A kutatásnak módszertana, kutatója, aláírója, írásos nyoma van. Ilyen országos anyagunk két hónapja nem készült.

Az is régi értelmezési bölcsesség, hogy a politikai valóságot nem az egyes felmérések mutatják meg, hanem a felmérések összességéből ismerhető meg. Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi néven futó Facebook-oldalán ezért is emelte ki: „lehet, hogy volt ilyen adat, lehet, hogy volt másmilyen is, csak arról még nem szivárogtatott senki. Korábban is voltak ilyen extrém eredmények és meg ezután is lesznek ilyenek. Mert ez egy ilyen műfaj, volt már úgy idén, hogy ugyanabban az időpontban a Civitasnál és a Mediánnál 14 %-kal vezetett a Fidesz, a Publicusnál és a Republikonnál meg 8-9 %-kal vezetett az ellenzék. Anélkül, hogy bármit tudnánk arról, hogy mikor, ki, és milyen mintán mért ennyit vagy annyit, semmilyen információértéke nincs az ilyen adatoknak.”

Tóka azért is kritizálta a kontextus nélküli adatsor publikálását, mivel a választók többsége – már amennyiben érdeklik a közvélemény-kutatási adatok – nem fogja szofisztikáltan értelmezni az adatokat, ráadásul a „belső felmérésnek” nagyobb hitelességet tulajdoníthat, mint a publikált közvélemény-kutatásoknak – miközben a helyzet fordítva van, mivel egy kiszivárogtatott kutatás szükségszerűen „egy célirányosan kiválasztott féligazság. Vagy még az sem”.

Tóka szerint ilyen kétes eredetű és minőségű adatsor manipulációs potenciálját számos módon lehet felhasználni (akár nem szándékosan), például éket verhet az ellenzéki politikusok közé:

a pártelnökök, akik most azt állítják, ők csak a 444-ből értesültek az egészről, már nyilván nagyban gyártják a paranoid elméleteket arról, hogy vajon a többi pártok közül melyik tartott be nekik ezzel a szivárogtatással.

Frissítés: Cikkünk megjelenését követően Magyari Péter, a hivatkozott 444-es anyag szerzője elmondta nekünk, hogy az általa látott anyag egy kompakt közvélemény-kutatás volt, melyhez mellékelték a módszertant is.