Befolyásolhatja a 2022-es parlamenti választások végeredményét, ki vagy kik kerülnek be a parlamentbe a nemzetiségi listákról. 2018-ban csak a német nemzetiség tudott képviselőt küldeni a parlamentbe, a fideszes kötődését nem titkoló Ritter Imrét, a romák viszont most arra készülnek, hogy ők is bejuttassanak képviselőt. Eldőlt, hogy a Fidesszel szövetségben lévő Lungo Drom így aligha rúg labdába.
November 9-én nagy meglepetésre lemaradt a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom favoritnak számító jelöltje az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése által megszavazott nemzetiségi lista éléről, sőt, még a hétfős listáról is kiszorult.
A listavezetői szavazáskor az ORÖ elnöke, Agócs János 21 szavazatot kapott, a Lungo Drom-os Farkas Félixre – aki az elmúlt nyolc évben a parlament roma nemzetiségi szószólójaként dolgozott – csak 18 képviselő szavazott. Farkas (aki nem rokona Farkas Flórián fideszes képviselőnek, a Lungo Drom idén újraválasztott elnökének) azután a második körös szavazáson mindössze 5 voksot kapott az ülésen megjelent 45 képviselő közül, így maradt le teljesen a listáról. A hétfős listára így összesen egyetlen Lungo Drom-os képviselő került fel, Orsós Ferenc Gogen, mégpedig az utolsó helyre.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei bíróságon támadták meg, a RomNet tudósítása szerint azonban a Fővárosi Törvényszék múlt pénteken elutasította a beadványt. A döntés így jogerős, ami a roma közéletben egyöntetűen a Fidesz kliensének tartott Lungo Drom vereségét jelenti.
A történtek a jövő évi parlamenti választások miatt fontosak. Akár a 2022-es választások eredményére is kihatással lehetnek, hiszen a nemzetiségi listáról sokkal kevesebb szavazattal lehet mandátumhoz jutni, mint az országos listáról, és egy-két nemzetiségi képviselő akár a mérleg nyelvét is jelentheti.
A nemzetiségi mandátum eddig egy extra fideszes képviselőt jelentett
A tét megértéséhez nézzük meg közelebbről, mit is jelent a nemzetiségi lista. Ez a választójogi újítás először a 2014-es országgyűlési választáson jelent meg, és azt jelenti, hogy a magukat nemzetiségiként regisztráló magyar választók lecserélhetik az országos listás szavazatukat egy, a nemzetiségi önkormányzat által összeállított listára történő szavazással. Ezt azonban csak abban az esetben tehetik meg, ha előzetesen nemzetiségi szavazóként regisztrálják magukat a választói névjegyzékben.
A nemzetiségi képviselő a 93 listás mandátum egyikét kaphatja – egy elsőre bonyolultnak tűnő számítással. A nemzetiségi lista első helyén állónak elég összegyűjtenie a pártlistás szavazáson mandátumot érő szavazatszám negyedét ahhoz, hogy a pártlistákról kiosztandó képviselői helyek rovására maga is mandátumhoz jusson – ez részvételi aránytól függően nagyjából 20-25 ezer szavazatot jelent. A listát állító nemzetiség akkor sem marad teljesen képviselet nélkül, ha ezt a szavazatszámot nem sikerül elérni: ilyenkor a listavezető személyében úgynevezett szószólót küldhet az Országgyűlésbe, akinek a szerepe a nemzetiségeket érintő vitákhoz való hozzászólásokra korlátozódik.
Ez így nagyon tetszetősen hangzik, a magyarországi kisebbségek alacsony lélekszáma és szervezettségi foka miatt azonban csak a 316 ezres roma, a 186 ezres német, a 36 ezres román és a 27 ezres horvát kisebbség lehet egyáltalán esélyes nemzetiségi képviselői mandátumra. Eddig összesen egyetlen mandátumot osztottak ki nemzetiségi listás képviselőnek: 2018-ban 33 ezer feliratkozóval és 26,5 ezer ténylegesen szavazóval a német nemzetiségi önkormányzatnak sikerült a parlamentbe delegálnia Ritter Imrét (a határérték 23 831 volt). Ő azután bevallottan keresztény-konzervatív politikusként, sőt egykori Fidesz-tagként hézagmentesen belesimult a NER-be, szavazataival többször is kisegítette a kétharmados többséget igénylő voksolásokon a kormánytöbbséget.
Feltűnő, hogy a több százezres roma közösségnek eddig nem sikerült megugrania ezt az akadályt. A 2018-as országgyűlési választáson 18 497 ezren regisztráltak a roma nemzetiségi lista szavazóiként, amire végül alig 5403-an szavaztak (2014-ban is nagyságrendileg ennyi, 4048 szavazat érkezett csak a listára). Nem kis részben azért alakult ez így, mert a Lungo Drom azt kérte a romáktól, hogy iratkozzanak le a névjegyzékről, és a parlamenti választáson listán is szavazzanak a Fideszre. A lehetőség ki nem használását többen arra vezetik vissza, hogy a Fidesz listájáról parlamentbe kerülő Farkas Flóriánnak soha nem állt érdekében, hogy rajta kívül egy másik roma politikus is a parlamentbe kerüljön, és beérte a mostani listaállításon elbukó Farkas Félix személyében egy nemzetiségi szószólóval.
Emellett a roma szavazatok lekötése nem áll azon politikai erők érdekében sem, amelyek a tapasztalatok szerint elsősorban az ország legszegényebb, legelmaradottabb régióiban, például Borsod és Szabolcs megyében, választásról választásra tömegesen vásárolják meg a romák szavazatait (a jelenség ellen számos roma közéleti szereplő is fellépett az elmúlt években).
Farkas Félix szószólói teljesítményét a roma közéletben szinte mindenki roppant gyengének minősíti. Farkas a 2014–2018-as ciklusban a legkevesebbszer felszólaló nemzetiségi szószóló volt, négy év alatt összesen három alkalommal, összesen nyolc percben beszélt. Ezt a teljesítményt Kállai Péter, a ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa a nemzetiségi képviseletről írt tanulmányában (pdf) így minősíti:
„Tudva, hogy a cigány nemzetiség az ország nagy részében sokkal hátrányosabb helyzetben van, mint a többi nemzetiség, más jellegű problémáik, jogsérelmeik vannak, mint például a német nemzetiségnek, más módon éri őket megkülönböztetés, tudva, hogy adott esetben teljesen más ügyekben van szükség megszólalásra, mint a többi nemzetiség esetében, az egy felszólalás gyakorlatilag a munka nem elvégzését jelenti.”
A mostani parlamenti ciklusban Farkas aktívabb volt, napirend előtti felszólalásai azonban leginkább a kormány méltatásában és az ellenzék ostorozásában merültek ki (az általam megnézett felszólalásokra is a Fidesz YouTube-csatornáján találtam rá).
Roma frakcióval is kábítottak
Mostanáig már 33 228-an regisztráltak roma nemzetiségi szavazóként a 2022-es választásra, azaz a roma lista komoly mandátumszerző forrás lehet egy megfelelő mozgósítás esetén. Agócs János éppen ezért egyértelműen a mandátumszerzést jelölte meg céljaként, és ahogy a Népszavának listavezetővé választása után elmondta: ennek érdekében 60 ezer romát akar a nemzetiségi névjegyzékbe regisztrálni.
Az ORÖ köreiből korábban hallani lehetett olyan fogadkozásokat, miszerint akár négy-öt képviselőt is a parlamentbe küldhetnek, és létrejöhet egy roma frakció. Ez azonban a választási szabályok értelmében képtelenség, hiszen a kedvezményes mandátumszerzés csak az első mandátumra vonatkozik, a további képviselői helyekhez a nemzetiségi önkormányzatnak – a politikai pártokhoz hasonlóan – már el kell érnie az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt.
A Firosz (Fiatal Romák Országos Szövetsége) vezetéséből 2019-ben az ORÖ élére választott Agócs János nem számít ismert roma közszereplőnek, és egyáltalán nem lehet kategorikusan ellenzékiként besorolni
– állítja Hidvégi B. Attila, a RomNet felelős szerkesztője a Political Capital elemzőintézet roma listaállításról szóló podcastjében. Az aktivista-újságíró szerint ugyan a listaállítás keresztülhúzta a Lungo Drom – és rajta keresztül a Fidesz – valószínűsíthető számításait, azonban
a rendkívül megosztott roma közösségekben akár szerepcserék is várhatók: akik eddig támogatták, hogy a cigányok regisztráljanak nemzetiségiként, azok vélhetően nem fognak az Agócs vezette lista mellett agitálni; és fordítva, akik eddig csak egy olcsóbban megszerezhető fideszes mandátumot láttak a nemzetiségi listás választásban, azok között lehetnek, akik kampányolni fognak a roma nemzetiségi mandátum megszerzéséért.
Mondjuk, a roma szavazatok megoszlására nemcsak a roma szervezetek konfliktusai lehetnek nagy hatással, hanem Márki-Zay Péter ambiciózus terve is, miszerint legalább három roma jelöltet szeretne bejuttatni a parlamentbe az ellenzék közös listáján (melynek nyögvenyelős formálódásáról itt írtunk részletesen).
De Hidvégi sarkos véleménye alapján a valódi társadalmi vita nélkül felállított, zárt listás rendszerben eleve nincs sok értelme a nemzetiségi listára adott szavazatnak, ráadásul „teljesen mindegy a romáknak, hogy képviselő vagy szószóló ül a parlamentben, mivel nincs ráhatása a romákról szóló törvényhozásra”.
A roma nemzetiségi listaállítás kapcsán felmerülő izgalmas kérdésekkel megkerestem Agócs Jánost is, az Országos Roma Önkormányzat elnökét azonban telefonon és levélben sem tudtam válaszra bírni.