Gulyás Balázs: Voltak, akik Brüsszelben igyekeztek elérni, hogy kizárják a HUN-REN-t az uniós pályázatokból

„A világban a kutatás hihetetlen gyorsan halad előre. Viszont a tudomány intézményrendszere egy nagyon konzervatív dolog, és mi ennek megreformálásában nagy sebességgel próbáltunk előrelépni az elmúlt három évben. Lehet, hogy egy-két embernek ez túl gyors volt” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat október 21-én leköszönő elnöke a Telexnek az Európai Tudományos Akadémia éves konferenciáján arról, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a hálózat főigazgatói a kormányváltás után szinte azonnal kifejezték a szándékukat arról, hogy változást szeretnének a rendszerben.

Gulyás Balázzsal és a HUN-REN vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal utoljára nem sokkal a választások után készítettünk interjút. Akkor azt mondták: a főigazgatók döntő többsége része volt az átalakítási folyamatnak, és csak két-három főigazgató volt ellene. Az interjúnk után a HUN-REN kutatóközpontjainak főigazgatói, és a tudományos dolgozók szakszervezete is közleményt adott ki a hazai tudományos kutatás intézményi jövőjéről, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is megszólalt. A 2025-ben a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont főigazgatói is egyértelműen kifejezték azt a szándékukat, hogy intézményeik visszakerüljenek az MTA-hoz.

Aztán a Tudományos és Technológiai Minisztérium jelezte, hogy ősszel lecserélik a kutatási hálózat teljes vezetését. Horváth Péter innovációs államtitkár azt mondta: megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között, amire megoldást kell találni. Nem volt nehéz kitalálni, hogy milyen megoldásra gondolnak, Tanács Zoltán miniszter ugyanis korábban már javasolta az elnöknek, hogy mondjon le. A két vezető megbízatása október 21-én szűnt meg, az elnök helyét Stipsicz András, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet eddigi főigazgatója veszi át ideiglenesen, október 22-i hatállyal, a HUN-REN-re vonatkozó szabályok tervezett módosításáig és addig, amíg meg nem találják az új vezetőt pályázat útján.

A kutatóhálózatnak hányattatott sorsa volt az elmúlt években. Az akadémiai kutatóhálózat vegzálása 2019-ben kezdődött, az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó szervezeteket az állam elcsatolta, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) fogta össze. Az MTA és a kutatók többsége tiltakozott ez ellen, aggályok merültek fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban. 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Az Országgyűlés 2024. decemberében fogadta el a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt, ami papíron egy kormányzattól független, önálló szervezetté alakította. A humán- és társadalomtudományi kutatóintézetek ebben már nem vettek részt, mert – akaratuk ellenére – őket 2025 nyarán az ELTE-hez csatolták.

Gulyás az Európa vezető kutatóit tömörítő Európai Akadémia rendezvényen beszélt a Telexnek az elmúlt évekről. Azt mondta, az utóbbi hónapokban rengeteg állítás hangzott el a HUN-REN-ről és személyesen róla is, de a szerinte sokszor valótlan, méltatlan kritikákra nem akart reagálni. Távozása előtt azonban fontosnak tartotta elmondani a saját álláspontját néhány visszatérő kérdésben.

Gulyás 2023-ban érkezett haza Szingapúrból, és egy önálló, együttműködő kutatóhálózat kialakítását tűzte ki célul. Szerinte a cél az volt, hogy akkor már négy éve az MTA-tól külön működő kutatási intézményeket valódi hálózatba rendezzék, amelyben tudományosan önállóak maradnak, de együttműködnek, kiegészítik és erősítik egymást. Erre elmondása szerint számos sikeres nemzetközi példa van.

A munkát a kutatóintézetek szakmai értékelésével és átvilágításával kezdték. Ebbe nemzetközileg elismert tudósok és külföldi szakemberek mellett egy magyar tanácsadó céget is bevontak: a jelenlegi tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán akkori cégét, az IFUA Horváth & Partners-t.

Gulyás Balázs azt mondta, a miniszternek így már az átalakítás kezdetén rálátása lehetett a hálózat működésére, és a szervezetfejlesztésben az akkori cégének javaslatait is felhasználták. Az értékelők elmondása szerint lényegében ugyanarra jutottak: „a kutatási hálózat tudományos képességeivel, kutatási potenciáljával alapvetően nincs probléma, de a működésen változtatni kell”.

Azt mondta, a kutatókra jelentős adminisztratív teher hárult, kutatási intézmények egymástól elszigetelten dolgoztak, saját rendszereket használtak, és sokszor egymás tevékenységéről sem tudtak. A befektetett forrásokhoz képest gyengék voltak az eredmények, az adóforintok hasznosulása elmaradt más nemzetközi kutatóhálózatokétól, közben a bérek távol voltak a versenyképestől.

Gulyás szerint volt párbeszéd, Stipsicz szerint nem volt őszinte kommunikáció

Az új kormány részéről elhangzott olyan kritika, hogy a kutatók nem is ismerik a HUN-REN vezetését, illetve a HUN-REN vezetése és a kutatók között megszakadt a kommunikáció. Gulyás Balázs ezt visszautasította. Szerinte az átvilágításban, a HUN-REN-törvény előkészítésében, az új működés kialakításában és a mindennapi működési, hálózati kérdésekben a főigazgatók és a kutatási intézmények munkatársai intenzíven részt vettek és részt vesznek. Azt mondta, voltak, akik kezdettől támogatták az átalakítást és a teljesítményalapú kutatás-finanszírozást, amelyben a társadalmi hasznosulás is fontos szempont lett volna. Mások kevésbé voltak együttműködőek, és olyanok is akadtak, akik szerinte inkább a pozíciókban és a status quo fenntartásában gondolkodtak. Gulyás szerint az alaptalan, hogy a HUN-REN vezetése és a kutatási intézmények között megszakadt volna a kommunikáció, az álláspontjukról közleményt is kiadtak korábban.

Ezzel kapcsolatban megkerestük Stipsicz Andrást is, a HUN-REN hálózatának új elnökét, aki azt válaszolta a Telexnek: volt ugyan rendszeres kapcsolattartás, de őszinte kommunikáció nem. Azt írta, amikor Gulyás Balázst kinevezték, hatalmas bizalmi tőkével indult, mert nemzetközileg elismert kutató, és külföldi tapasztalatokkal állt munkába.

„A kommunikáció azonban a kezdetektől egyirányú volt, akkor is, ha ő másként érzi. Soha nem tudtunk leülni, és elmondani azokat a problémákat, amelyekkel főigazgatókként küszködtünk, például az értékelési rendszerek kidolgozását illetően, erre nem volt nyitottság benne.”

„Amikor végre konzultációk – tehát kétirányú egyezkedések – kezdődtek, az már a törvénnyel kapcsolatosan történt, azaz másfél évvel Gulyás Balázs kinevezését követően. Akkor azonban kényszerpályán mozogtunk. A törvény elfogadása után megint egyirányúvá vált a kommunikáció, egészen a választásokig.”

Az új elnök szerint az átalakítás során a törvényjavaslat elkészítésében a főigazgatók részt vettek, ennek volt egy első verziója, amit a legtöbb főigazgató elutasított. „Ez egyetlen jogi személlyé tette volna a teljes kutatóhálózatot, amiben rengeteg problémát láttunk. A második változatban, amely származtatott jogi személyekké tette a kutatóközpontokat és -intézeteket, még mindig egy sor problémát azonosítottunk, és óriási volt a félelem attól, hogy az EU ugyanúgy kizárja a kutatóhálózatot az uniós pályázási lehetőségekből, mint a kekvákat. A 2024 végén elfogadott, ma is élő törvény egy olyan kompromisszum volt, amit én személy szerint nem tartottam optimálisnak, de ebbe belementünk, mert nem látszott további mozgástér. Vállalom, hogy akkor, két éve, 2024 őszén, ez volt az, amit maximálisan elérhetőnek gondoltunk. Nem ez volt a legjobb lehetőség, de úgy láttuk, hogy elmentünk a falig az akkori, rigid körülmények között. A minisztérium által felajánlott további alternatívák még rosszabbnak tűntek, és nagyon fontosnak tartottuk, hogy ne jussunk a kekva-egyetemek sorsára. Hosszan vitatkoztunk például a munkáltató személyéről, és ebben hajthatatlan volt vagy a HUN-REN vezetése, vagy a Hankó Balázs vezette minisztérium, vagy mindkettő – ez nem derült ki sem akkor, sem azóta” – mondta a HUN-REN új vezetője.

Stipsicz András szerint a kutatók többsége a teljesítménymérésen alapuló munkához szokott, minden pályázat és elbírálás, beleértve a tudományos cikkeket is, versenyalapú. A kutatók együtt élnek azzal, hogy versenyeznek a forrásokért. Azt írta: biztosan van olyan, akinek ez nem tetszett, de nem ők alkotják a többséget. „Soha nem volt elvi kifogásom a teljesítmény-finanszírozás és a közfeladat-finanszírozási szerződés ellen. Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy a szerződésben szereplő indikátorok jók és reálisak. A nagy részük nem elvetendő, de egyértelműen felülvizsgálatra szorul. El kell utasítanunk az azonos elvárások támasztását a nagy tudományterületek között. Más-más indikátorrendszer alapján kell értékelni az élettudományokat, a matematika és természettudományok területét, illetve a humán tudományokat” – írta a Telexnek. „A most érvényes szerződés lebutított, és jelentősen finomítani kell, különösen, amikor visszatérnek a társadalomtudományi intézetek a kutatóhálózatba.”

„Az tény, hogy mi nem szóltunk bele a tudományos munkába, a kutatókat és a kutatási intézményeket a főigazgatók irányítják” – mondta Gulyás. „Így a kutatókkal nem volt napi kapcsolatuk. De a kutatóknak látniuk kellett munkánk eredményeit.” Példaként erre az új szervezetrendszert, a stabilabb finanszírozást, a kutatási intézmények költségvetésének megduplázását, a kutatói bérekre fordítható HUN-REN-források 61 százalékos emelkedését és a szerinte több rendelkezésre álló innovációs lehetőséget hozta fel. „A kutatási intézmények emellett pályázati és egyéb bevételekből is gazdálkodhatnak, és mivel már nem költségvetési szervek, rugalmasabban használhatják fel ezeket” – tette hozzá.

Érkezik a béremelés a humán intézeteknek?

Gulyás a 2025-ös intézményi létszám- és béradatokra is hivatkozott, amik szerinte jelentős előrelépést mutatnak. Azt mondta: a HUN-REN kutatási intézményeinek 2025. évi létszáma 4163 fő volt, közülük 2766 tudományos munkatárs. A kutatási intézményekben a főigazgatók 2025-ös havi bruttó átlagbére 3,5 millió forint, a kutatóprofesszoroké 2,6 millió, a tudományos vezetőké 1,9 millió, a tudományos munkatársaké egymillió, az operatív működést biztosító vezetőké 1,4 millió, az operatív munkatársaké pedig 845 ezer forint volt.

„Az intézményi adatszolgáltatás alapján szép számmal vannak olyan kutatók a hálózatban, akik 2025-ben havi átlagban 3–7 millió forintot is megkerestek” – mondta. Erről megkérdeztük a Tudományos és Technológiai Minisztériumot is, de ezt nem tudták a Telexnek megerősíteni, arra hivatkozva, hogy ezek a HUN-REN belső adatai, amik nem állnak a minisztérium rendelkezésére.

Gulyás Balázs azt mondta: az ELTE-hez került humán kutatóközpontok béremelésére hamarosan 3,8 milliárd forintot von el a kormány a HUN-REN kutatási intézményektől, és ezt rossz előjelnek tartja. Az elcsatolt központok béremelése szerinte indokolt, de azt nem a jelenlegi HUN-REN kutatási intézmény forrásainak terhére kellene megvalósítani, és reméli, hogy ezt az összeget a HUN-REN intézmények a jövő évi költségvetésükben visszakapják.

A minisztérium a Telexnek megerősítette az összeget, ugyanakkor hangsúlyozták: ez nem elvonás, hanem az elcsatolt kutatóközpontok jogos béremelése. „Az érintett, összesen 3,8 milliárd forintos forrás a négy kutatóközpont 2025-ös és 2026-os elmaradt béremelésének fedezetét biztosítja. A forrást a költségvetés eredetileg is a humán- és társadalomtudományi kutatóintézetek számára biztosította, így annak rendezése nem jelent más kutatóintézetektől történő forráselvonást” – írták.

„A 2025-ös bérrendezés fedezetét a HUN-REN megkapta, azonban a kutatóközpontok ELTE-be történő integrációját követően a számukra járó 30 százalékos bérrendezés összegének csak a 10 százalékát adták át az érintett intézményeknek, a fennmaradó 20 százalék a HUN-REN Központ költségvetésében maradt. A forrás továbbadásához szükséges jogi és költségvetési lépések korábban nem történtek meg, ezért az érintett intézmények a nekik járó béremelés teljes összegéhez nem jutottak hozzá” – tették hozzá.

A rendezés három lépésben történik majd, mint írták: először módosítani kell a HUN-REN és a TTM közötti közfeladat-finanszírozási szerződést, ezt követően a TTM és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium között költségvetési megállapodást kötnek, majd az OGYM támogatói okiratot ad ki az ELTE részére.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a bérrendezés fedezete nem az egyes, a HUN-REN-en belül működő kutatóintézetek 2026. évi költségvetéséből kerül átcsoportosításra. A forrás az érintett humán- és társadalomtudományi kutatóközpontok számára, a 2025-ös és 2026-os elmaradt béremelések rendezésére áll rendelkezésre, így annak esetleges kifizetése nem csökkenti más kutatóintézetek finanszírozását” – írta a minisztérium. „Hogy erre pontosan mikor kerülhet sor, azt jelenleg még nem látjuk, legkésőbb a kutatóhálózat egységének megteremtésekor szeretnénk ezt végrehajtani.”

„Én azt tekintettem küldetésnek, hogy a magyar kutatási hálózatból valami olyat hozzunk ki, ami a világon akár a legjobbak közé is emelheti, helyezzük új alapokra és erre szívesen szenteltem néhány évet az életemből. Sajnálom, hogy – a kormány részéről mindenféle érdemi párbeszéd nélkül sugallt bizalomvesztés miatt – ennek most vége, pedig még csak a legelején tartunk. Jó alapokat hagyunk és kétségtelen, hogy még nagyon sok feladat van hátra” – mondta Gulyás.

A miniszter levélben jelezte, kit szeretne új elnöknek

A volt elnök fontos eredményüknek tartja azt is, hogy a szervezeti átalakítások ellenére a HUN-REN kutatási intézmények megőrizték önálló részvételi jogosultságukat az uniós pályázatokban.

Gulyás szerint voltak olyanok, akik Brüsszelben igyekeztek elérni a HUN-REN 15 kutatási intézményének és kutatóinak kizárását az uniós pályázatokból.

Szerinte ezzel a Fidesz-kormánynak akartak ártani, miközben valójában a kutatókat hozták volna hátrányos helyzetbe. Azt mondta, Jakab Rolanddal jelentős energiát fordítottak az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekre.

Stipsicz András a Telexnek azt írta: ő nem tud ilyen ellenmunkáról, sőt, a kutatóhálózatban ennek az ellenkezőjét látta: szerinte mindenki azon dolgozott, hogy úgy tudják prezentálni a helyzetüket, hogy az elfogadható legyen az EU számára. „Úgy vélem, hogy az új, most születő törvénnyel még közelebb is kerülünk az uniós elvárásokhoz, mint ahol jelenleg állunk.”

Gulyás kitért arra is, hogy az Irányító Testület és a vezetők politikai kötődésére vonatkozó támadásokat is kaptak, ami szerinte nonszensz. Elismerte, hogy a testület tagjai az előző kormány idején kaptak megbízást, de hangsúlyozta, hogy kinevezésükre az MTA akkori elnöke és a tudományért felelős miniszter közös javaslata alapján, teljes egyetértésben került sor. Mihalik Béla és Molnár Antal történészek korábban a Telexnek azt írták: az Irányító Testület összetételébe a kutatóhálózat munkatársainak és vezetőinek beleszólása lényegében nem volt, a kutatóközpont főigazgatói által delegált három tag csak tanácskozási joggal vehet részt az üléseken. Az Irányító Testület tagjai egyébként kétszer hat évre kaphatnak mandátumot, majd a megüresedett helyre maguk választhatnak új tagot. Gulyás Balázs helyére az Irányító Testület most a Tanács Zoltán miniszter által megnevezett jelöltet választotta Stipsicz András személyében.

A volt elnök azt mondta: Jakab Roland valóban elment az első DPK-gyűlésre és a miniszterelnök felkérésére a mesterséges intelligenciáról tartott egy előadást, de se akkor, se előtte, se utána nem tett semmilyen politikai nyilatkozatot. Megjegyezte, hogy ha a HUN-REN következő vezetőit a miniszter vagy a miniszterelnök előadásra hívja a szakterületükről, minden bizonnyal ők sem fognak nemet mondani. Arról azonban nem esett szó, hogy

A DPK nem állami, hanem deklaráltan a Fidesz kampányát segítő szervezet, és Orbán Viktor annak idején maximum pártelnöki minőségében hívhatta meg Jakab Rolandot a DPK-gyűlésre, nem miniszterelnökiben. A kettő között pedig jelentős különbség van – annak ellenére, hogy Gulyás Balázs szerint az első ilyen esemény a Miniszterelnöki Hivatalban volt.

Jakab Roland ráadásul nemcsak előadást tartott, hanem maga is alapított egy saját digitális polgári kört, Tudomány és AI néven, amelyben két kormánybiztos – köztük egy volt miniszter – és egy polgármester is helyet kapott. Viszont az is igaz, hogy ennek a DPK-nak az aktivitása elég csekély volt, és a nyilvánosan elérhető posztjaik nem pártpolitikáról, hanem a technológia jelentőségéről szólnak.

Gulyás Balázs szerint Tanács Zoltán miniszter levélben jelezte a kormánytól elvileg független HUN-REN-nek, hogy kit szeretne új elnöknek, és sérelmezte, hogy szerinte a miniszter és Horváth Péter államtitkár folyamatosan a nyilvánosság előtt üzenget nekik. Stipsicz András ezt a Telexnek megerősítette, azt írta: TTM-től érkezett a kérdés, illetve a felkérés, hogy vállalja el az elnöki feladatokat az új kutatóhálózati törvény elfogadásáig tartó, átmeneti időszakban. Más információ a kiválasztási folyamatról nem áll rendelkezésére. A TTM is azt írta: Tanács Zoltán valóban küldött egy levelet a HUN-REN Irányító Testületének, amiben a figyelmükbe ajánlotta a lehetséges elnökjelöltet.

„A levél elküldésére az adott alapot, hogy a HUN-REN hálózat elnöke és vezérigazgatója a miniszterrel folytatott több egyeztetés során jelezte lemondási szándékát, ugyanakkor annak feltételéül szabták, hogy a kutatási hálózat zökkenőmentes működése biztosított legyen. A minisztérium számára is elsődleges szempont volt, hogy az új kutatóhálózati törvény hatálybalépéséig ez a változás a lehető legkisebb működési zavart okozza” – írták a Telexnek.

„A levélben a miniszter sem a leköszönő vezetéssel, sem a HUN-REN működésével kapcsolatban nem fogalmazott meg elvárásokat” – írták. „A miniszternek informális javaslattételi lehetősége van olyan esetekben, amikor a kutatóhálózat működését veszélyeztető vagy korlátozó körülményeket tapasztal. Jelen esetben ilyen körülmény volt az elnök és a vezérigazgató egyidejű lemondásának lehetősége, amely akár hónapokra is megbéníthatta volna a hálózat működését.”

Gulyás Balázs ugyanakkor azt mondta: párbeszédre, a tudomány érdekében közös gondolkodásra velük a minisztérium részéről nem volt nyitottság. Szerinte a tárca inkább azt üzente meg, milyen döntéseket hozzanak vagy ne hozzanak, miközben folyamatosan igyekezett hitelteleníteni a vezetést és a HUN-REN-ben elért közös eredményeket. Azt mondta, májusban egyszer, körülbelül fél órára találkozott a miniszterrel, aki később az Irányító Testület egyik ülésén is részt vett, de ezek inkább bemutatkozások voltak, nem a hálózatról vagy jövőjéről szóló megbeszélések.

Vita van az adatok átadásáról

Tanács Zoltán a Telexnek korábban azt mondta, hogy a minisztérium egyáltalán nem lát bele a HUN-REN működésébe. Gulyás szerint ez nem igaz: a hálózat működése nem titok, annak szabályai ismertek, minden kért dokumentumot átadtak és számos alkalommal szolgáltattak részletes adatokat. A minisztérium a Telexnek most azt írta: ugyan a HUN-REN önálló jogi személy, és nem tartozik a TTM irányítása alá, a központi költségvetésből a HUN-REN részére átadott források felhasználásával kapcsolatos dokumentum- és adatszolgáltatási kérések a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét és átláthatóságát szolgálták. „A HUN-REN a megkereséseknek csak részben tett eleget, arra hivatkozva, hogy magánjogi jogi személyként működik, és álláspontja szerint a részére átadott közpénz elveszíti közpénzjellegét, illetve a szervezet nem köteles az Infotv. szerinti közérdekű adatok közzétételére” – írták.

„A HUN-REN speciális jogállásából fakadóan számos olyan jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a szervezetre, amely a közszféra átláthatóságát hivatott biztosítani. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a dokumentumok átadásának köre és az átlátható működés nem feltétlenül esik egybe. A problémát jól példázza, hogy a minisztérium nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik teljes körű információval a HUN-REN vezetőinek javadalmazásáról, a szervezet szerződéseiről, kötelezettségvállalásairól, valamint az ezekhez kapcsolódó jogi és gazdasági kockázatokról” – tették hozzá.

Gulyás Balázs szerint Tanács Zoltán a HUN-REN vezetésével és Irányító Testületével több levelet váltott, így például augusztus 27-i levelében támogatólag tudomásul vette a HUN-REN által a kutatási intézményeknek biztosított újabb 7,7 milliárd forint bértömegemelést és a 3,2 milliárd forint működtetési támogatást. A Telexnek ugyanakkor Tanács Zoltán korábban is azt mondta, illetve a minisztérium most is azt írta: a HUN-REN vezetése erről önállóan döntött, nem egyeztetett a minisztériummal.

Gulyás szerint ellentmondásos, hogy a főigazgatók – akik elmondása szerint üdvözölték és támogatták a HUN-REN megújulását – egyik legfontosabb kritikája a az volt, hogy a kutatóknak végre nyugalomra van szükségük. Most pedig üdvözlik, hogy az MTA-hoz való visszacsatolással a kutatási hálózat újabb átalakítás-sorozat elé néz.

Gulyás úgy fogalmazott, hogy „a feladat elvállalásakor alábecsülte, mennyire ragaszkodik a magyar tudományos közösség a megszokott működéshez, és milyen erős az ellenállás az érdemi változásokkal szemben. Pedig éppen erre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le végleg a nemzetközi tudományos versenyben.”

Az MTA-hoz való visszatérés igényéből azt a következtetést vonta le, hogy a hazai tudományos elit jelentős része továbbra is kizárólag az MTA keretein belül tudja elképzelni a kutatási hálózatot, „bár ezt az intézményi felállást 1949-ben a kommunista államvezetés alakította ki”.

Ezzel némileg ellentmond, hogy több főigazgató a Telexnek korábban háttérbeszélgetések során azt mondta: nem ragaszkodnak az MTA égisze alá visszakerüléshez, de a jelenlegi struktúrán változtatnának. Végül az új HUN-REN-törvény tervezete módosított formában, de az MTA-hoz kapcsolódva sorolja be a hálózatot. Gulyás szerint ugyanakkor a világ leghatékonyabban működő kutatási hálózatai önállóak és nem akadémiák alá tartozó intézmények.

Stipsicz András szerint a kutatóhálózat munkatársai egy teljesen újragondolt, újrastrukturált kapcsolatrendszert szeretnének az Akadémiával, akkor is, ha az akadémikusok egy része esetleg ahhoz szeretne visszatérni, ami 2019-ig volt. „A kutatói közösség jónak tartja az MTA-val való kapcsolatot, és az ingatlanvagyon is mutatja, hogy szükség van a visszatérésre az Akadémiához, de szó sincs arról, hogy a régi struktúra megfelelő lenne.”

„Biztos vannak, akik nem szeretnének semmin változtatni, de ez egy kisebbség” – írta a Telexnek az új elnök. „A magam részéről arra fogok törekedni, hogy kiszámítható működés és egyértelmű keretek legyenek a hálózatban. A kiszámítható itt azt jelenti, hogy egy kutató számára egyértelmű, hogy bizonyos teljesítmények nyomán milyen intézményes keretek állnak rendelkezésére az előrejutáshoz. A Gulyás Balázs és Jakab Roland által elindított változásokkal szemben nemcsak azért volt ellenállás a kutatói közösség tagjaiban, mert már a harmadik vagy a negyedik komoly változtatási indítvány volt, hanem azért is, mert olyan, üzleti központú keretet próbáltak ránk húzni, ami nem illeszkedik a kutatóhálózatok működtetésének nemzetközi gyakorlatához. A tudományban is szükség van elvárásokra, de a kutatóhálózat nem működhet vállalatként.”

Az előző tizenhat év után az új kormány most minden területen a korábbitól mást szeretne, és ebbe a tudománypolitika is beletartozik, mondta Gulyás Balázs, hozzátéve: reméli, hogy folytatódnak azok a programok is, amelyeket a HUN-REN-ben ők elindítottak. A tervezett új szabályozásban azt is fontosnak tartaná, hogy az MTA közgyűlése és tudományos osztályai ne avatkozhassanak közvetlenül a kutatási hálózat működésébe.

Szerinte a törvénytervezetből egyelőre az sem derül ki világosan, hogyan oszlanak majd meg a napi irányítási és vezetői feladatok az MTA elnöke és a kutatóhálózat elnöke között.

Gulyás azt is mondta, hogy az elnöki feladatokat 2026. évre vonatkozóan több mint 7 milliárd forint szabad forrással adja át utódjának.

Az új elnök szerint a HUN-REN és az MTA viszonyát az új kutatóhálózati törvény fogja szabályozni, aminek előkészítése a szakmai egyeztetésekkel már elindult. Azt írta, hogy valóban nem tisztázott még az irányítási és vezetői feladatok megoszlása az MTA elnöke és a kutatóhálózat elnöke között, de „ezen sokan dolgoznak, és el fognak jutni a megoldáshoz” – írta Stipsicz András.

„Azt várom, hogy az új törvény jó működési keretet fog biztosítani a kutatóhálózat számára. A törvényjavaslatot a TTM készíti el az MTA közreműködésével. Remélem, hogy a tárgyalóasztalnál a vezetőváltást követően már a HUN-REN is helyet foglalhat, így az egyeztetés háromoldalúvá válik.”

„Úgy gondolom, hogy egy kutatónak az életében egy óriási megtiszteltetés, hogy részt vehet egy olyan folyamatban, amelyik több, mint csak egy adott kutatási téma felderítése, feldolgozása, kikutatása. Ha segíteni tud, vissza tud adni a közösségének, a szülőhazájának azokból a dolgokból, amelyeket megtapasztalt az elmúlt – mondjuk az én esetemben több mint – 40 évben külföldön” – mondta Gulyás Balázs. Megjegyezte, hogy a jövőben ott folytatja az emberi aggyal kapcsolatos kutatásait, ahol abbahagyta, amikor a HUN-REN élére érkezett, de hogy hol, azt még pontosan nem tudja: Mmint az orvosi Nobel-díjat osztó stockholmi Karolinska Intézet emeritus professzora, ott is hazavárnak, Szingapúr is visszavár és az Oxford – Hong Kong – Peking tengelyen is már több egyetem is vár. Annyi meghívásom van, hogy válogatnom kell közöttük” – mondta.