HUN-REN: közel 11 milliárd forint többletforrást kapnak a kutatóintézetek
Összesen közel 11 milliárd forint forrást kapnak a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) kutatási intézményei a kutatói kiválóság és a kutatási infrastruktúra erősítésére az Irányító Testület legutóbbi döntései értelmében – írja az MTI.
A HUN-REN közleménye szerint a kutatási intézmények 7,75 milliárd forint bértömeg-többletforráshoz jutnak, a HUN-REN Infra 2026 program keretében pedig 3,2 milliárd forintot kapnak kutatási infrastruktúrájuk működtetésére. Az intézkedések célja a kutatói kiválóság ösztönzése, a versenyképesebb bérek és munkakörülmények támogatása, valamint a korszerű, biztonságos és fenntartható kutatási környezet erősítése.
A közleményben megjegyezték, hogy a HUN-REN állami finanszírozása 2025-ben és 2026-ban, valamint a következő évekre vonatkozóan is jelentősen nőtt. Ennek eredményeként 2025-ben hálózati szinten 31 százalékkal emelkedtek a bérek, a mostani döntés pedig további 16 százalékos bértömegemelést jelent a kutatási intézmények számára. A szervezet közölte: a bérek hosszabb távú stabilitásának erősítése érdekében a HUN-REN kezdeményezte a Tudományos és Technológiai Minisztériumnál, hogy a 2026. évi, tartósan beépülő béremelésekre fordított forrásokat az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződés teljesítményalapú finanszírozásából helyezzék át az alapfinanszírozásba.
A 7,75 milliárd forintos bértömeg, valamint a HUN-REN Infra 2026 infrastruktúra-működtetési program keretében biztosított 3,2 milliárd forint kutatási intézmények közötti felosztásának, valamint intézményen belüli felhasználásának elveit a HUN-REN Irányító Testülete, Felügyelőbizottsága és a kutatási intézményeket vezető főigazgatók közösen alakították ki.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előző héten Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet jelenlegi főigazgatóját kérte fel a HUN-REN ideiglenes elnökének. A végleges döntést a HUN-REN Irányító Testülete és Felügyelőbizottsága hozza majd meg a HUN-REN-törvényben meghatározott szabályok szerint. Stipsicz András addig töltené be a posztot, amíg a végleges működési forma létrejön, és a később meghirdetendő elnöki pályázat lezárul.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium korábban már jelezte, hogy ősszel lecserélik a kutatási hálózat teljes vezetését, Horváth Péter innovációs államtitkár azt mondta: megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között, amire megoldást kell találni. Nem volt annyira nehéz kitalálni, hogy milyen megoldásra gondolnak, Tanács Zoltán ugyanis korábban már javasolta az elnöknek, hogy mondjon le.
Az akadémiai kutatóhálózat vegzálása 2019-ben kezdődött, az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó szervezeteket az állam elcsatolta, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) fogta össze. Az MTA és a kutatók többsége tiltakozott ez ellen, aggályok merültek fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban. 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket – akaratuk ellenére – leválasztották a HUN-REN-ről, és az ELTE-hez csatolták.
