Katasztrofális termést jósolnak az országos aszály miatt, Szegednél négyzetméterenként 200 liter víz hiányzik a talaj felső rétegéből
A hőség ugyan enyhült a múlt heti hőhullám óta, és kedden egy kisebb hidegfront is átvonult az ország felett, a kánikula többé-kevésbé a nyakunkon maradt, és marad is még egy darabig. Az előrejelzések egyhamar nagyobb mennyiségű csapadékot sem ígérnek, vagyis tovább fokozódik a történelmi aszály. Pedig az ország túlnyomó részén már jelenleg is nagyfokú vagy a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van.
A HungaroMet friss elemzése szerint a talaj gyakorlatilag az egész országban rendkívül száraz, nedvességtartalma a növények által hasznosítható vízmennyiség 20, egyes helyeken 15 százalékát sem éri el. Ilyen nagy területen ilyen mértékű talajkiszáradás még a 2022-es rekordévben sem volt.
Sokatmondó, ha azt nézzük, mennyi víz hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Ebből a szempontból az ország középső és déli része áll a legrosszabbul: az augusztus 12-i állás szerint Budapesten 168, Szegednél 199 milliméter volt ez az érték.
Mivel egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméternyi területen, ez azt jelenti, hogy Szegednél közel 200 liter csapadék hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből.
A múlt csütörtökön tetőző extrém forróságot hidegfront zárta le, de ez csak kisebb foltokban hozott számottevő csapadékot, és jelentősebb esőre az előttünk álló 8-10 napban sincs kilátás. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege mindeközben csak kisebb körzetekben haladja meg a 20 millimétert, az ország több mint felén a 10 millimétert sem éri el. A középső és a keleti országrészben sokfelé csak 40–80 milliméter között van az elmúlt három hónap csapadékösszege, ami harmada-negyede a sokéves átlagnak.
Ezek mind hozzátesznek ahhoz, hogy jelenleg az ország területének több mint felén a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van, és várhatóan a következő napokban tovább nő majd ennek a kiterjedése. A légköri aszály is súlyosbítja a helyzetet: a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá csökken, ez pedig még a mélyebb gyökérzettel rendelkező növényektől is elvonja a maradék nedvességet.
A statisztika szerint az április 1-től tartó időszak több mint 80 százalékában volt az ország területének legalább 30 százalékán közepes vagy annál durvább aszály. A legtöbb aszályos nap eddig Pest (119) és Hajdú-Bihar (117) megyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (47). A HungaroMet ábráján is látszik, hogy a hét közepi állás szerint egyedül Borsod legészakibb, kicsi területén nincs aszály ma Magyarországon.
Mindez jócskán rányomja a bélyegét az idei mezőgazdasági termésre. A kukoricánál felgyorsult a tömeges kényszerérés és a száradás. Egyedül a Dunántúl délnyugati részén kedvezőbbek a körülmények, másfelé a szezon elejétől szinte folyamatosan tartó aszály visszafordíthatatlan károkat okozott. A növények egészségmérőjeként értelmezhető NDVI index értéke jellemzően a hírhedten aszályos 2022. évi érték alatt van, így nagy területen ismét katasztrofális termés várható – összegez elemzésében a HungaroMet.
A kormány fenékküszöböt épít, és kártalanítaná a gazdákat
Magyar Péter miniszterelnök a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy több mint 100 milliárdot fordít a kormány az aszálykárokat szenvedett gazdálkodók kártalanítására. Az aszályhelyzet hétfőn a parlamentben is előkerült: a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában azt mondta, a pontosabb becslésekre még várni kell, de már most látni, hogy az agráriumban több százmilliárdos lesz összességében az idei fagy- és aszálykár. A becslésekkel és a beígért kártalanítással kapcsolatban megkerestük kérdéseinkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK), ha választ kapunk, beszámolunk róla.
A miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt is mondta, három hónap alatt nem lehet bepótolni tizenhat vagy inkább harminchat év mulasztását. Szerinte a mostani aszályhelyzet is azt bizonyítja, hogy a problémahalmaz kezelése nem felesleges luxus, „nem egy nyugati ideológiai elhajlás”, hanem a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, amivel a korábbi politikai elit nem foglalkozott. Apró, de fontos lépésként beszélt arról is, hogy idén augusztusban már 28 százalékkal több vizet tartanak meg a tájban, mint egy évvel ezelőtt.
A Duna vízgyűjtő területén tapasztalható aszály miatt alakult ki az a helyzet július végére, hogy a folyó rekordalacsony vízszintje miatt majdnem teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet. Napokig fennállt a veszélye, hogy energia-krízishelyzet legyen, önkéntes fogyasztáskorlátozásra buzdította a kormány a lakosságot és a nagyfogyasztó cégeket is, még a parlamenti üléseket is elhalasztották.
Magyar Péter a paksi helyzet kezelésére szerdán bejelentette: a kormány döntése szerint azonnal megkezdik egy fenékküszöb építését, és készenlétbe helyeznek két, szükség esetén elsüllyeszthető bárkát, hogy így emelhessék a Duna vízszintjét. Ezzel kerülnék el, hogy a jövőben a folyó alacsony vízszintje miatt le kelljen állítani az atomerőművet. Arról, hogy pontosan mi is az a fenékküszöb, és hogyan mentheti meg a paksi atomerőművet, itt írtunk hosszabban. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent egy olyan határozat is, amely szerint a kormány több mint hatmilliárd forintot csoportosított át az aszály és a vízhiány miatti kárelhárítási feladatok finanszírozására.
A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt Magyarországon is egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kisvizek, mind az árvizek, és erre stratégiai és tervezési szinten is készülni kell. A Magyar Tudományos Akadémia cikkében összefoglalta, hogy mi történt a folyóinkkal, és hogy milyen lépésekkel tudunk valamit javítani a helyzetünkön, a legfontosabbakat itt foglaltuk össze. Nemrég a Téma adásában is beszéltünk szakértőkkel a magyarországi vízgazdálkodásról és arról, miért normális az, ami a kiszáradó Velencei-tóval történik. A műsor legfontosabb mondásait ebben a cikkben szedtük össze, a teljes adást pedig itt lehet visszanézni:
