
- Három jelölt közül választhatják ki a Tisza parlamenti képviselői szombaton, hogy kit jelöljenek köztársasági elnöknek.
- Augusztus 16-ig lehet pályázni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetői posztjára, az NVVH vezetőjét még augusztusban, rendkívüli ülésen választja meg az Országgyűlés.
- A miniszterelnök hosszasan bírálta az előző kormány energetikai döntéseit, például hogy nem épültek tárolókapacitások a naperőművek mellé.
- A miniszterelnök szerint a paksi beruházás miatt sok kérdésben felmerül Szijjártó Péter felelőssége. Magyar arról beszélt, a szakemberek szerint sem állja meg a helyét jelen formájában a Paks II. engedélye
- A kormány nem tárgyalta az árrésstop kivezetését.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
- A kormány döntött arról, hogy erősíti az agrárkamara politikai függetlenségét, az aszálykárokat szenvedett gazdálkodók kártalanítására több mint 100 milliárdot fordítanak.
- Még augusztusban döntés születik arról, hogy kik fogják majd vezetni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
- Meghosszabbítja, és a háziorvosi praxisok számára előnyösebbé teszi a kormány a krónikusbetegség-menedzsmentprogramot, a szűrővizsgálatok rendszerét is átvilágítják.
- Magyar szerint duplájára drágult Paks II., amelynek engedélye jelen formájában a szakértők szerint nem is állja meg a helyét, de ahhoz, hogy bármit lehessen mondani arról, hogyan tovább, és felelősöket lehessen keresni, meg kell várni a projekt átvilágításának lezárultát.
- A mostani helyzetre vonatkozóan kiderült, akár több mint egy hónap is lehet, mire teljesen újraindulhat a paksi atomerőmű, de dolgoznak a mielőbbi megoldáson.
- Szombaton dönt a Tisza frakciója arról, hogy kit választanak meg jövő kedden államfőnek, Magyar annyit árult el, hogy van közös fotója a jelöltekkel, és azt mondta, nem lesz nagy meglepetés, ha valaki követte az eseményeket.
- Mindent meg fog tenni a kormány, hogy már ebben a ciklusban jelentős kapacitások kerüljenek az energiarendszerbe, a szélerőművekről szóló első pályázatot hamarosan be is adják.
- Megvizsgálják, mi lesz azzal a hatalmas vagyonnal, ami felett az MCC-t fenntartó, múlt pénteken megszűnt alapítvány rendelkezett.
- Magyar hétfőn beszámol az MVM általa botrányosnak nevezett energialekötéséről, amely állítása szerint bőven 400 forintos euróárfolyamnál történt még az előző kormány alatt.
A paksi leállás pluszköltségeiről a miniszterelnök azt mondta, egyelőre nem látják, hogy az a cégeknek mekkora kiesést okozott, és ez mekkora adóbevétel-kiesést jelent. Azt látják, hogy a tőzsdei árak, a lekötött árak és a paksi árak között mennyi a különbség – nyilván kisebb volt a fogyasztás, így az csökkenti, de július 28. és augusztus 3–4. között olyan 6-7 milliárd forintos volt a közvetlen költségvetési hatás, az egész hónapra azonban nehéz jósolni.
Magyar azt is mondta, hogy hétfőn be fog számolni arról, hogy az MVM milyen euró-forint árfolyamon kötött le az előző kormány utasítása alapján óriási mennyiségű energiát még a 2027-es költségvetés megalkotása előtt. Mint mondta, ezzel sok tízmilliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek az előző kormány, és elárulta, hogy bőven 400 forintos árfolyam fölött kötötték le az energiát. Szerinte ez kicsit olyan, mint amikor az energiaválság idején a legmagasabb árfolyamnál kötött le rengeteg földgázt az előző kormány.
A Tisza-frakciónak előbb fogják elmondani, hogy a Tisza elnöksége kit jelöl köztársasági elnöknek, válaszolta a 24.hu kérdésére. Magyar Péter szerint azért nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy ki lehet ez a három jelölt.
Magyar Péter Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal, majd Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével való találkozójáról posztolt. „Szerintem mindhárom emberből fantasztikus köztársasági elnök lehetne.”
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal költségvetési tervezetének megalkotása jelenleg is folyamatban van. Magyar Péter szerint megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie, és azt mondta, hogy ha egy „szuverenitásvédelmi sóhivatalra” el lehetett égetni hatmilliárd forintot, akkor erre is legalább ennyit kellene költeni. Szerinte ez egy áramvonalas hivatal lesz, nem kell nagy palota és sok ember.
Magyar Péter azt az információt kapta a tájékoztató közben, hogy Pozsonyban kigyulladt a Mol egyik finomítója, de nincsenek sérültek, az ellátást sem veszélyezteti az incidens.
Arra a kérdésre, hogy az NVVH eredményességét az elindított ügyek vagy a visszaszerzett közvagyon alapján fogják-e nézni, Magyar Péter azt mondta, hogy szerinte mindkettő, az eljárások gyorsasága, eredményessége is számít. A miniszterelnök azt mondta, ő nem fog ott dolgozni, de ő a legfontosabb ügyekre fókuszálna a helyükben, a legnagyobb visszaszerzett vagyonnal kecsegtető ügyekre. Szerinte bármilyen jól is fog működni a hatóság, nem fog tudni minden ügyet elindítani,
ezért a legfontosabb kérdés, hogy mennyi vagyonelemet tud visszaszerezni a költségvetésnek, és hány ember nyeri el a méltó büntetését.
Magyar szerint most magas szintű a bizalom az intézménnyel szemben, még a jelenlegi ellenzék támogatói is szeretnék, hogy kivizsgálják ezeket az ügyeket. Szerinte az is fontos, hogy megmarad-e a közbizalom, vagy itt is elkezdődik-e ennek az eróziója, ahogy sok más közintézménnyel történt Magyarországon – reméli, hogy ezt el tudják majd kerülni.
Kubatov Gábort kell megkérdezni, hogy mi lett a Fradivárosra adott 25 milliárdos kormányzati támogatással, neki nincs információja erről az ügyről, mondta Magyar Péter a Kontroll kérdésére. Még tartanak a vizsgálatok az aranykonvoj-ügyben, minden lehetséges információt nyilvánosságra fognak hozni, ígérte.
Hosszabb előrejelzéseket nem lehet tenni, csak historikus adatok alapján lehet igazából előre látni a vízállást, augusztusban jellemzően nem szokott nőni a vízállás, így Magyar Péter szerint jelenleg még mindig nem lehet megmondani, hogy mikor állhat annyira helyre a vízszint, hogy a paksi atomerőmű teljesen újraindulhasson. Mint mondta, nem túl optimisták, ha nem találnak olyan megoldást, ami ideiglenesen a nukleáris biztonságnak is megfelel,
akkor több mint egy hónap lehet, mire teljesen újraindul az erőmű, de akár több is.
Szerinte az engedélyezés és a nukleáris biztonság a szűk keresztmetszet, de az biztos, hogy a magyar gazdaság nem fog tudni hónapokig működni Paks nélkül, olyan többletköltséget jelentene, ami az egyébként is rossz versenyképességi helyzetben lévő magyar cégek jelentős részének nem vállalható, erre megoldást kell találni szerinte.
A Mavir folyamatosan tájékoztatja a kormányt az energiahelyzetről, egy napra előre készülnek az előrejelzések, ezek kitérnek arra is, mi van, ha le kell kapcsolni az utolsó paksi turbinát. Nem egy, hanem sok vészforgatókönyv van, mondta az Mfor kérdésére. A Vizet a tájba program nem zárja ki egy dunai duzzasztómű megépítését, de erről lesz majd összpárti egyeztetés. 3-4 fajta megoldási javaslatot kapnak Paks hűtésére, remélhetőleg már a hétvégén.

A rendezvények és az önkéntes fogyasztáscsökkentés kapcsán is azt az álláspontot képviselte a kormány, hogy a kellő időben hozzák meg a szükséges döntéseket, és akkor mennek át a hídon, amikor odaérnek. Augusztus 20-ig még két hét van, nem látják még pontosan, hogy mi lesz, de nem a tűzijáték a legfontosabb eleme egy ilyen rendezvénysorozatnak, ami amúgy is jelentősen rövidebb lesz idén. A jövőben a rövidebb, környezet- és állatbarátabb drónshow felé mennének a szervezők Magyar szerint, de a nemzeti ünnepek fontosak, ezeket lemondani csak indokolt esetben szabad, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy itt lesz-e ilyen.
A Magyar Hang kérdésére arról beszélt Magyar Péter, hogy felmerül Orbán Viktor erkölcsi és politikai felelőssége, amiért elmaradtak az elmúlt 16 évben a szükséges energetikai fejlesztések. Azt nem tudja megmondani, hogy lehet-e büntetőjogi felelőssége a volt miniszterelnöknek, de szerinte példátlan, hogy az ellenzéki párt vezetője nem szólal meg a jelenlegi helyzetben.
Magyar Péter szerint az ország jelenlegi helyzetében nem az a legfontosabb, hogy a közmédia ideiglenesen kinevezett vezetői előnyből indulhatnak-e majd egy későbbi pályázatnál, és amúgy fogalma sincs erről, nem az ő feladata eldönteni ezt. Azt is mondta, hogy szerinte most egy propagandagépezetet kell átalakítani, ami bárkinek hatalmas feladat lenne. Azt Magyar nem tudja, hogy az ideiglenes vezetők miért vállalták ezt a feladatot, aztán a kekvákkal példálózott.
Szerinte ott sem azért vállalják az átalakítást levezénylő ideiglenes vezetők ezt, mert előnybe akarnak kerülni, számos más oka is lehet ennek. A miniszterelnök szerint mindent jó szándékkal igyekeznek csinálni, hogy minden adott legyen ahhoz, hogy a közmédia pártatlan legyen, és érdemi információkat közöljön, aztán arról beszélt, hogy a médiapiacon szerinte vannak emberek, akiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy más potenciális jelölteket lejárassanak, ezért lehet most erről több szó szerinte.
A Telex kérdésére Magyar Péter elismerte, hogy posztolt közös fotót a három államfőjelöltről, akikről majd szombaton szavaz a Tisza-frakció. Hozzátette: elég sok fotó van a Facebook-oldalán, sokáig tart végigpörgetni.
Magyar Péter Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal, majd Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is találkozott az elmúlt hetekben, amiből arra lehetett következtetni, hogy ők a lehetséges államfőjelöltek.
Az a mondása a szakembereknek, hogy nyílt vízi hűtéssel nem nagyon terveznek atomerőműveket, inkább zárt láncú, akár hűtőtornyos, akár más megoldásokban gondolkodnak. Paks I. viszont így működik, és Paks II.-t is így tervezték, Magyar Péter pedig furcsának tartja, hogy ott ül évtizedek óta atomenergiával, vagy magával a paksi erőművel foglalkozó emberekkel szemben, és bennük a jelek szerint nem merült fel, hogy a nyílt vízi hűtés veszélyeztetheti az üzembiztonságot.
Magyar szerint viszont veszélyeztetheti, mert minden tendencia azt mutatja, hogy a vízszint csak alacsonyabb lesz. A paksi blokkokat 2032-2037 között kell leállítani jelen állás szerint, és bár zajlik egy hosszabbítási kérelem újabb 20 évre, rengeteg átalakításra lesz szükség ahhoz, hogy ezt legyen esélyük megkapni. Magyar azt mondta, hogy a szakemberek most már azt mondják, hogy jelen formában a Paks II. engedély nem állja meg a helyét, újra kell tárgyalni ezt a beruházást is.

Magyar azt is mondta, hogy meg kell várni az átvilágítás lezárultát Paks II. esetében, ekkor lehet majd megválaszolni minden kérdést, azt is, hogy a Roszatom valósíthatja-e majd meg. Arra a kérdésre, hogy a kormány vizsgálja-e Szijjártó Péter felelősségét abban, hogy februárban elindult a betonöntés Paks II.-nél, ami a szerződés szempontjából fontos, itt a magyar fél már kötelezettségeket vállal magára, Magyar azt mondta, hogy egészében vizsgálják a dolgokat. Az előző kormánynak szerinte vannak felelősségei, meg kell majd nézni ezt is, ha lezárult a vizsgálat.
Megvizsgálják, hogy mi lesz azzal a hatalmas vagyonnal, ami felett az MCC-t fenntartó, múlt pénteken megszűnt alapítvány rendelkezett, mondta a 444 kérdésére. Megvizsgálják, milyen tevékenységeket végzett ez az alapítvány, megnézik, mik voltak a közfeladatok. A Miniszterelnökség alá tartozik hivatalosan az MCC, egyes részei bemehetnek a minisztériumok alá, erről jelenleg is folynak az egyeztetések. Nincs eldöntve, hogy privatizálják-e majd a Librit, osztalékot kap utána az állam, de biztosan lesz olyan vagyonelem, amit értékesíteni fog az állam.
A 444 másik kérdése az volt, hogy megépülhet-e Paks II. A miniszterelnök azt mondta, hogy nem túl bíztató Paks II. átvilágítása, de az biztos, hogy szükség van egy nagy atomerőműre Magyarországon. Fel kell készülniük egy tartósan alacsony vízállásra, ezért utasította a szakembereket, hogy dolgozzanak ki erre terveket. Halvány esély van arra, hogy hétfőn esetleg be lehet indítani még egy turbinát.
Az energetikai beruházásokat illetően Magyar Péter azt mondta, a hálózatfejlesztés a legfontosabb és legkomplexebb feladat, plusz alállomások, plusz kapcsolópontok létesítéséről van itt szó. Ez előfeltétele a szélerőműveknek is, de párhuzamosan fognak menni a dolgok, amíg a 3-4 éves átfutási idejű szélerőműves beruházásokra várnak, addig is szükséges a tárolókapacitások fejlesztése, amit gyorsabban meg lehet tenni. Ilyen piaci alapon is zajlik egyébként.
Magyar hozzátette, hogy mindent meg fognak tenni, hogy már ebben a ciklusban jelentős kapacitások kerüljenek be a rendszerbe. Arra is oda fognak figyelni, hogy ne áramzabáló, vízzabáló és főleg ne szennyező beruházások érkezzenek az országba, vagy legalábbis ne támogassa ezeket az állam, de az áramfogyasztás mindenképpen növekedni fog, szóval a most tervezettekhez képest is növelni kell a termelést, és dolgozni kell a szigetelési programokon, energiahatékonysági programokon is.
Magyar elmondta, elég hosszú egyeztetésen vannak túl, ami – mint kiemelte – nem társadalmi egyeztetés volt, rengeteg jelölt neve merült fel, ezeket a neveket meg is tárgyalták, személyesen is meghallgattak több embert, és végül összesen tíz név merült fel komolyabban. Ez alapján az a döntés született a Tisza elnökségében, hogy szombaton három nevet ajánlanak a Tisza-frakciónak megfontolásra, és ezekből fogják eldönteni, hogy ki lesz az az ember, akit jövő kedden meg fognak választani államfőnek. A miniszterelnök hozzátette, hogy nincs meglepetés a nevekben, aki figyelte a híreket az elmúlt napokban, azt nem fogja meglepetés érni.
Túl van lihegve ez a téma, mondta Magyar Péter Hajdú Gábor és Borsa Miklós közmédiás megbízatásának visszavonásáról, ő nem adott semmilyen utasítást. Borsáék megbízatását nem sokkal azután vonták vissza, hogy Magyar Péter odakommentelte a kinevezésekről szóló cikkünk alá, hogy „nem hinném”.
Napirenden van-e az árrésstop kivezetése? – kérdezte az RTL, mire a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy ebben nincs semmi új, a szakmai szövetségek hónapok óta azt mondják, hogy ideje lenne már kivezetni. De így is megköszönte a kérdést, majd arról beszélt, hogy valóban tíz éve nem látott szintre csökkent az infláció, amit Magyar Péter orbáninak nevezett. Ezután azt mondta, nem tárgyalta a kormány az árrésstop kivezetését.
Magyar Péter szerint a mostani energiaválság még sürgetőbbé teszi Paks II. átvilágítását. Nincs válasz arra, hogy oldották volna meg az új blokk hűtését, közben duplájára drágult a beruházás a kedvezőtlen kölcsönök miatt.

Hosszú évek után megnyitja a kormány az utat a szélenergia előtt, augusztus 31-ig kell kiírni az uniós vállalásoknak megfelelően egy 700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitásról szóló tendert, 2030-ig 4000 megawattnyi kapacitásról kell majd rendelkezniük.
Magyar ezután ismét az előző kormányt és a Fidesz-közeli újságírókat kritizálta, akik szerinte hazugságcunamit indítottak a szélenergia kapcsán, holott szerinte ezt a kapacitásbővítést még a Fidesz kezdte el, csak most már, mint mondta, nem tudják haveri cégeknek kiosztani a megvalósítását.
Szerinte a napelemes kapacitások bővítése önmagában jó volt, de ott is át lett játszva a magyar rendszer jelentős része, tárolókapacitás nincs, ezért is exportál olykor Magyarország áramot, mert amúgy napközben, napos időben bőven túltermelés van. Szerinte ha ezt el lehetne tárolni, akkor most nem is lett volna akkora baj, amekkora volt.
Felszólította a fideszes politikusokat, hogy hagyják abba a dezinformációk terjesztését és az emberek megtévesztését. Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem szólalt meg az energiaválság kezdete óta, közben a háttérből irányítja a sameszait, akik akadályozzák a cselekvést.
Feltárják, milyen vízügyi és energetikai fejlesztések maradtak el az elmúlt években. Magyar Péter szerint drámai az az örökség, amit átvettek az Orbán-kormányoktól. Felidézte azt a Szijjártó Péter által jóváhagyott, 2022-es kormányelőterjesztést, amiben az áll, hogy drasztikus beavatkozásra van szükség, mert a magyar villamosenergia-rendszer a végnapjait éli. Az előző kormány pontosan tudta, hogy a Duna egyre alacsonyabb vízállása mennyire sérülékennyé teheti Paksot, mondta a miniszterelnök. Ezután hosszan kritizálta a fideszes politikusok magatartását, szerinte megpróbálták megfúrni az energiaválság ügyében kibontakozó nemzeti összefogást.
Nagyjából egy hete indult az energiaválság, akkor vált egyértelművé, hogy a paksi atomerőművet vagy le kell állítani, vagy jelentősen vissza kell fogni, és a múlt hét közepén kapták az első olyan előrejelzéseket is a Vízügytől, amik azt mutatták, hogy történelmi szintre csökkenhet a Duna szintje. Magyar Péter köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt egy hétben csatlakozott ahhoz a nemzeti összefogáshoz, amivel sikerült átvészelni ezt a nehéz egy hetet.
Szombattól már csak másodfokú lesz a hőségriasztás, a Duna felsőbb területeire is érkezett az eddigihez képest jelentős mennyiségű eső, ami segíthet a vízszint stabilizálásában.
Pár fokkal, de csökkent a hőség, ezért a védelmi munkacsoport úgy döntött, hogy mostantól nem szükséges az önkéntes áramfogyasztás csökkentése. Ennek oka, hogy pár fokos különbség is hatalmas fogyasztásbeli különbséget jelenthet.
Szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökkentik a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén áfáját, mondta Magyar. Tervben van a szociális tűzifakeret emelése is.
A daganatos halálesetekben még mindig élen jár Magyarország, miközben egy jobban, pontosabban, kiszámíthatóbban működő szűrési rendszer magyar emberek ezreit menthetné meg évente. Magyarországon a szűrésekre járók aránya még csökken is, messze elmarad az EU-s átlagtól az ingyenes szűrésekre járó magyarok aránya, nem élnek a korai felismerés lehetőségével. Az államnak tennie kell azért, hogy hatékonyabb, jobb legyen ez a rendszer, ezért a kormány elfogadta a szűrési rendszer átvilágításáról és átalakításáról szóló előterjesztést. Az egészségügyi miniszter eközben a miniszterelnökkel együtt úgy döntött, hogy mindketten részt vesznek szűrővizsgálatokon, hogy jó példával járjanak el.
2027-től szigorítják a cirkuszokban tartott vadon élő állatokra vonatkozó szabályokat. Tilos lesz bizonyos állatfajok tartása és szerepeltetése, mert ez ellentétes a modern állatjóléti irányelvekkel. Eddig csak részleges tiltás volt érvényben.

Magyar Péter azt mondta, hogy a szigorítás nem azt jelenti, hogy nem tisztelik a nagy múltú cirkuszokat.
A kormány meghosszabbítja a krónikusbetegség-menedzsmentprogramot, melynek célja a leggyakoribb krónikus betegségekben szenvedők magas szintű háziorvosi gondozása. A korábbi elszámolási rendszer a kormány szerint túlságosan merev volt, elhúzódhattak vizsgálatok, nem valósulhattak meg teljes mértékben kezelési tervek, ami a háziorvosi praxisokra kiszabott büntetésekhez vezethetett.
A kormány 2027. június 30-ig hosszabbította meg a programot, emellett pedig úgy módosította az elszámolási szabályokat, hogy a korábbi 100 százalék helyett már 75 százalékát is elég megvalósítani a kezelési tervnek ahhoz, hogy a praxis mentesüljön a visszafizetési kötelezettség alól, és az elvégzett munkának megfelelő arányban kapjon pénzt a munkájáért.
Megszüntetnek egy joghézagot: szigorítják a szabályokat, hogy a dohánycégek ne tudják burkolt reklámra használni a társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket.